A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre voksolt. A brexit mind politikai, mind társadalmi szempontból rendkívül megosztó volt, uralta a politikai vitákat, és a hatásairól évekig folytak a viták.

A brexit bekövetkeztében kulcsfigura volt Nigel Farage, a legradikálisabb EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt alapítója. Miután az Egyesült Királyság hivatalosan kivált az unióból, Farage és a Brexit Párt politikusai megalapították a Reform UK pártot. 2023-ban Farage egy interjúban elismerte, hogy kudarc volt a kilépés, amely az Egyesült Királyság számára nem járt gazdasági előnyökkel, azt ugyanakkor nem gondolja, hogy jobb lenne, ha bent maradtak volna az EU-ban.

A BBC az évforduló kapcsán összeszedte a kilépés öt legjelentősebb hatását.

Kereskedelem

A közgazdászok és elemzők általában negatívan értékelik az EU egységes piacáról és vámuniójából való 2021. január 1-jei kilépés hatását az Egyesült Királyság áruforgalmára. Ez annak ellenére így van, hogy az ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU-val, elkerülte ezáltal, hogy az áruk behozatalára és kivitelére vámokat (adókat) vessenek ki.

A negatív hatást az úgynevezett "nem vámjellegű akadályok" okozzák, vagyis az időigényes és olykor bonyolult papírmunka, amelyre a vállalkozásoknak a brexit óta rákényszerülnek az EU-ba irányuló import és export során.

Nincs egyetértés abban, hogy pontosan mennyire is volt káros a brexit.

Egyes friss tanulmányok szerint az Egyesült Királyság áruexportja 30 százalékkal alacsonyabb, mintha nem lépett volna ki az egységes piacról és a vámunióból, míg más vélemények szerint csupán 6 százalékos csökkenésről van szó.

Az eltérések oka részben a kutatók által használt azon módszerekben rejlik, amelyekkel meghatározzák, hogy mi történt volna az Egyesült Királyság exportjával, ha az ország az EU-ban marad.

Nem kétséges azonban, hogy a kis brit cégeket nagyobb mértékben érintette a negatív hatás, mint a nagyobbakat, ők ugyanis kevésbé tudtak megbirkózni a brexit utáni új, határokon átnyúló bürokráciával. Az is látszik mindazonáltal, hogy a brit szolgáltatásexport – például a reklámipar – váratlanul jól teljesített 2021 óta.

Mindazonáltal a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) 2016 óta állítja, hogy a brexit hosszú távon 15 százalékkal csökkenti az áruk és szolgáltatások exportját és importját a korábban megszokotthoz képest. Emellett úgy számolnak, hogy

a kereskedelem visszaesése hosszú távon mintegy 4 százalékkal csökkenti az Egyesült Királyság gazdaságának méretét, ami mai árakon kifejezve nagyjából 100 milliárd fontnak felel meg.

A brit kormány saját számításai szerint a brexit óta kötött kereskedelmi megállapodások Ausztráliával és Új-Zélanddal, illetve a szorgalmazott megegyezés az Egyesült Államokkal és Indiával csekély hatást gyakorolnak a gazdaságra ahhoz képest, amilyen kárt okozott az Egyesült Királyság és az EU közötti kereskedelem visszaesése.

Ezen egyes közgazdászok szerint legfeljebb az segítene hosszabb távon, hogy az Egyesült Királyságnak nem kell követnie az olyan ágazatokat érintő szigorú uniós jogszabályokat és rendeleteket, mint például a mesterséges intelligencia.

Bevándorlás

A 2016-os népszavazási kampány egyik fő témája volt a bevándorlás, az EU-n belüli szabad mozgás, vagyis hogy az uniós országok állampolgárai olcsón dolgoznak és elveszik a munkát a helyiektől.

A népszavazás óta nagy mértékben csökkent az uniós bevándorlás és az uniós nettó migráció (bevándorlás mínusz kivándorlás), a folyamat a 2020-as kilépést követően még erőteljesebbé vált.

Ezzel párhuzamosan azonban a világ többi részéből érkező nettó migráció 2020 óta nagymértékben nőtt:

a 2018-19-es évi 150 ezer fős szintről – a koronavírus-járványban tapasztalható visszaesés után – 2023-ra már több mint 900 ezer főre ugrott.

A 2021 januárjában bevezetett új szabályok alapján ugyanis már az EU-tagállamok állampolgárai is csak külön vízummal dolgozhatnak az Egyesült Királyságban (kivéve az ír állampolgárokat). Ez elsősorban az egészségügyi munkavállalóknál okozott nagy változásokat, sokan hazatértek az európai kontinensre.

Hozzájárult a bevándorlás szerkezetének átalakulásához az is, hogy az egyetemek elkezdtek több tengerentúli diákot felvenni, Boris Johnson kormánya pedig ismét lehetővé tette, hogy az országban maradhassanak és munkát vállalhassanak. Őket pedig sok esetben követték családtagjaik is. (A későbbi konzervatív kormányok csökkentették a munka- és diákvízummal rendelkezők azon jogát, hogy eltartottakat hozzanak magukkal, és ezeket a korlátozásokat a Munkáspárt is megtartotta.)

Utazás

Megszűnt a brexittel a turisták és az üzleti utazók szabad belépése is. Az uniós állampolgároknak elektronikus utazási engedélyt (ETA) kell igényelniük, hogy belépjenek az országba, és ugyanilyenre van szüksége 2025 januárjától minden vízummentesen oda érkező látogatónak. Az uniós polgárok legfeljebb hat hónapig tartózkodhatnak vízum nélkül az Egyesült Királyságban.

Az EU hasonló rendszerként bevezeti az ETIAS-t, ami kötelező lesz a 30 uniós országba való belépéshez.

Mindemellett az unió valamikor 2025-ben (pontos dátum nincs) egy új elektronikus be- és kiléptetési rendszert (EES) tervez bevezetni, amely egy automatizált informatikai rendszer a nem uniós országokból érkezők nyilvántartására. Ez rögzíti majd a személy nevét, az úti okmány típusát, a biometrikus adatokat (ujjlenyomatok és arcképek), valamint a be- és kilépés dátumát és helyét. A rendszer az útlevelek kézi bélyegzését váltja majd fel és brit aggodalmak szerint hosszabb sorokat és ezáltal körülményesebb utazást eredményez majd.

Törvényalkotás

A jogi szuverenitás – az Egyesült Királyság azon képessége, hogy saját törvényeket hozzon, és ne kelljen követnie az uniós szabályozási rendszert – egy másik kulcsfontosságú brexit-népszavazási témaként szerepelt a népszavazás előtt.

A 2020-as brexitet követő zavarok minimalizálása érdekében az Egyesült Királyság több ezer uniós jogszabályt épített be a jogrendjébe. A legfrissebb adatok szerint

6901 uniós jogszabályt tartottak meg egyebek mellett a munkaidőre, az egyenlő bérezésre, az élelmiszerek címkézésére és a környezetvédelmi előírásokra vonatkozóan.

Az előző konzervatív kormány eredetileg 2023 végére tűzte ki a határidőt ezen uniós törvények felülvizsgálatára és szükség esetén eltörlésére, ám a törvények nagy száma miatt nem végeztek időben. 2023 végére csupán 600 uniós jogszabályt helyeztek hatályon kívül és további 500 pénzügyi szolgáltatási előírás szűnt meg később – többségükben olyan jogszabályok, amelyeket amúgy is rossznak tartottak vagy amelyek elavultak.

Egyes törvényt pedig átírtak, így például tilos lett az élő állatok Nagy-Britanniából történő kivitele vágásra és hizlalásra, illetve változtattak a génszerkesztett növényekre vonatkozó uniós előírásokon. Néhány más területen is nagyobb lett London mozgástere a brexitet követően.

Uniós költségvetés

Az Egyesült Királyság által az EU-nak küldött pénz a 2016-os népszavazás fontos vitatémája volt.

A brit közszféra bruttó hozzájárulása az EU költségvetéséhez 2019-20-ban, a brexit előtti utolsó pénzügyi évben 18,3 milliárd font volt, ami a kincstár szerint hetente mintegy 352 millió fontnak felelt meg.

Az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban továbbra is befizetett az uniós költségvetésbe, de 2020. december 31. óta nem teljesíti ezeket a hozzájárulásokat.

Ezek az uniós költségvetési hozzájárulások azonban mindig részben visszaáramlottak az Egyesült Királyságba az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében a brit mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetéseken és a "strukturális támogatásokon" – az egyes gazdaságilag hátrányos helyzetű régióiban érkező fejlesztési, foglalkoztatási és képzési támogatásokon – keresztül. Ezek összege 2019-20-ban 5 milliárd fontot tett ki.

Az átmeneti időszak vége óta a londoni kormányok e célokra már az adófizetők pénzéből költenek, és az uniós strukturális alapokból származó támogatásokat is sajátra cserélték.

Ezeket és a más címszavak alatt London-Brüsszel közt "mozgó" pénzeket összesítve

az Egyesült Királyság nettó fiskális haszna abból, hogy nem fizet be az EU költségvetésébe, megközelíti az évi 9 milliárd fontot,

bár ez a szám eleve bizonytalan, mert nem lehet tudni, hogy egyébként mekkora lett volna az Egyesült Királyság hozzájárulása az EU költségvetéséhez.

A BBC megjegyzi: számos egyéb olyan hatása is van a brexitnek, amelyekre az öt fő pontot ismertetve nem tértek ki, kezdve a korábban sokat vitatott halászati ​​jogoktól a gazdálkodáson át a védelemig. És mivel a Munkáspárt az EU-kapcsolatok újjáéledését keresi, ez egy olyan téma, amely az elkövetkező években folyamatos viták és elemzések forrásának ígérkezik.