Támogatóinak tömege előtt írta alá első elnöki rendeleteit Donald Trump a Washington belvárosának sportcsarnokában megtartott beiktatási ünnepségen hétfőn. A frissen hivatalba lépett elnök a Capital One Arenában összegyűlt tízezres tömeg előtt a többi között aláírta az Egyesült Államok kilépését a Párizsi Klímaegyezmény hatálya alól.
"Megígérte, hogy amennyiben megválasztják, ez egy nagyon fontos lépés lesz, ennek ellenére mindenki reménykedett, hátha nem történik meg, hátha nem azonnal, de nemcsak, hogy megtörtént, hanem szinte az egyik legelső intézkedése volt" – mondta Ürge-Vorsatz Diána az InfoRádióban. A klímakutató szerint különösen elgondolkodtató a döntés indoklása, merthogy közben az adatok azt mutatják, hogy
miközben robusztusan nő az amerikai gazdaság, a káros kibocsátás a 2000-es évek eleje óta folyamatosan csökken az Egyesült Államokban.
Az igazi problémának azt látja a CEU tanára, hogy a kilépés nemzetközi szinten egyfajta jelzés, és ha a világ második legnagyobb szennyezője kilép az egyezményből, akkor kérdéses, hogy a többiek hogyan reagálnak. Ürge-Vorsatz Diána azt reméli, hogy nem lesz több kilépés, és emlékeztetett, hogy jelenleg csak másik három ország szünetelteti a párizsi megállapodás végrehajtását.
"Nagyon fontos nyilván az elnöki akarat és az Egyesült Államok vezetése, ennek ellenére nagyon sok minden a kibocsátások szempontjából azért nem a Fehér Házban dől el" – mondta a szakértő, és elmagyarázta, hogy az éghajlatváltozás elleni lépések egyben a 21. századi nyereséges gazdasági folyamatok előretörését is jelenti. "A tisztaenergia-átmenet sem feltétlenül arról szól, hogy hú, most hatalmas áldozatokkal támogatnunk kell a megújuló energiaforrásokat, hiszen az Egyesült Államokban is, mint a világ legnagyobb részén, ma a legolcsóbb energiaforrás a napenergia" – mondta Ürge-Vorsatz Diána, és hozzátette, már az előző elnökség alatt is sorra zártak be a szénerőművek és a szénbányák, helyettük pedig nagyon előretört mind a nap-, mind a szélenergia. A klímakutató szerint ezek már gazdaságos ágazatok, ezért nem hiszi, hogy hosszú távon ezeket a "gazdaságilag robogó folyamatokat" el lehetne téríteni.
A Los Angeles-i tűzvész vagy a mostani történelmi amerikai hóvihar is intő jel lehet, mert a szélsőséges időjárási jelenségek oka is az éghajlatváltozás, márpedig ezek, akárcsak az ismétlődő hurrikánok, óriási gazdasági károkat okoznak, ennek ellenére nagy ováció kísérte a kilépésről szóló döntést.
"Lehet, hogy egytrillió dollárt megtakarítanak ezen intézkedéscsomagok eredményeképpen, viszont azt is kell látni, hogy az éghajlatváltozás valószínűleg ennél jóval többet fog elvenni az Egyesült Államok gazdaságából,
hiszen csak egy hurrikán több százmilliárd dollárnyi kárt okoz, és ebből nem egy van, hanem rendszeres és egyre több" – figyelmeztetett a klímakutató.
Arról is beszélt, hogy noha most az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, ez nem azt jelenti, hogy nem folytatódik a nemzetközi harc az éghajlatváltozás ellen. Szerinte továbbra is egyre dinamikusabb lesz a fellépés, mert a hatások egyre nagyobbak, és "minden gazdasági szereplő érzi a bőrén, hogy itt nem babra megy a játék".