Infostart.hu
eur:
384.75
usd:
330.96
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump megválasztott amerikai elnök színpadra lép, hogy átvegye a Fox Nation streaming szolgáltató Év Hazafia Díját a New York állambeli Greenvale-ben 2024. december 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Heather Khalifa

Újabb front nyílt a német politika és Donald Trump között

Elutasította a német parlamenti pártok többsége a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követelését, hogy a tagállamok az eddigi két százalék helyett a a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék védelmi kiadásaikat.

Donald Trump a hét elején vetette fel, hogy a NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest. A Bundestag védelmi bizottságának elnöke úgy véli, hogy a megválasztott elnök által támasztott követelés túl magas, a szabad demokrata Marcus Faber azzal viszont egyetértett, hogy az érvényben lévő 2 százalék alacsony. Szerinte a a szövetség 32 tagállamának meg kell állapodnia egy, a jelenlegi küszöböt meghaladó új közös minimumról. A maga részéről három százalékra számít.

A bizottság korábbi, szintén liberális elnöke, a jelenlegi európai parlamenti képviselő Marie-Agnes Strack-Zimmermann szintén túlzottnak nevezte Trump követelését, azt ugyanakkor elődjéhez hasonlóan elismerte, hogy a tagállamoknak többet kell költeniük a nemzeti és a közös, szövetségi védelemre. Németország földrajzi elhelyezkedését, gazdasági potenciálját és méretét tekintve ezt egyaránt helyénvalónak nevezte, és arra emlékeztetett, hogy

Németország évtizedeken keresztül az Egyesült Államok mögé bújt abban a reményben, hogy számíthat támogatására.

A kereszténydemokrata CDU elnöke, a kancellárjelölt Friedrich Merz a Trump által követelt 5 százalékkal kapcsolatban sajátos véleményt fogalmazott meg. "A bruttó hazai termék meghatározott százaléka csupán számtani adat" – mondta Merz, és szerinte a legfontosabb a német hadsereg, a Bundeswehr, általánosságban a nemzeti és a szövetségi védelem erősítése. "A kettő, három vagy öt százalék valójában lényegtelen, csak az számít, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében" – fogalmazott a konzervatív politikus.

A szociáldemokrata SPD külpolitikai felelőse, Ralf Stegner ugyanakkor egyértelműen elutasította Trump követelését. "Nem több, hanem kevesebb fegyverre van szüksége a világnak" – idézte az ARD közszolgálati médium. Még egyértelműbben fogalmazott a szociáldemokrata parlamenti frakció helyettes vezetője, Dirk Wiese, aki Trump követelését "teljes őrültségként" jellemezte.

Elutasította Trump követelését az év elején alakult új baloldali párt, a BSW is. A párt vezetője, Sahra Wagenknecht az Egyesült Államokkal szembeni külpolitika megváltoztatására szólított fel. Szerinte nem meglepő, hogy Trump most ötszázalékos védelmi kiadást követel.

"Itt az ideje, hogy véget vessünk az Egyesült Államok iráni vazallus hűségnek"

– hangoztatta a párt névadója, aki szerint az országnak függetlenségre van szüksége az alárendeltség helyett. Wagenknecht ezzel összefüggésben a német–francia kapcsolatok jelentős javulását sürgette.

A Zöldek Pártjának kancellárjelöltje, Robert Habeck ugyancsak a védelmi költségvetés növelése mellett foglalt állást. Egy korábbi nyilatkozatban arra tett javaslatot, hogy a védelemre fordított kiadásokat 3,5 százalékra emeljék.

A NATO-országok védelmi ráfordításai már az újraválasztott amerikai elnök első hivatali ideje alatt is éles vitát váltottak ki a tagállamok körében. Akkor Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a szövetségből, ha a partnerországok nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a GDP legalább két százalékét védelmi célokra fordítsák.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is, és mindezt az oroszok nekünk változatlan áron le is szállítják.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×