Infostart.hu
eur:
360.58
usd:
308.99
bux:
151539.19
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Donald Trump megválasztott amerikai elnök színpadra lép, hogy átvegye a Fox Nation streaming szolgáltató Év Hazafia Díját a New York állambeli Greenvale-ben 2024. december 5-én.
Nyitókép: MTI/AP/Heather Khalifa

Újabb front nyílt a német politika és Donald Trump között

Elutasította a német parlamenti pártok többsége a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump követelését, hogy a tagállamok az eddigi két százalék helyett a a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékára növeljék védelmi kiadásaikat.

Donald Trump a hét elején vetette fel, hogy a NATO-tagállamoknak a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kellene költeniük védelemre az észak-atlanti szövetség által jelenleg elvárt 2 százalékhoz képest. A Bundestag védelmi bizottságának elnöke úgy véli, hogy a megválasztott elnök által támasztott követelés túl magas, a szabad demokrata Marcus Faber azzal viszont egyetértett, hogy az érvényben lévő 2 százalék alacsony. Szerinte a a szövetség 32 tagállamának meg kell állapodnia egy, a jelenlegi küszöböt meghaladó új közös minimumról. A maga részéről három százalékra számít.

A bizottság korábbi, szintén liberális elnöke, a jelenlegi európai parlamenti képviselő Marie-Agnes Strack-Zimmermann szintén túlzottnak nevezte Trump követelését, azt ugyanakkor elődjéhez hasonlóan elismerte, hogy a tagállamoknak többet kell költeniük a nemzeti és a közös, szövetségi védelemre. Németország földrajzi elhelyezkedését, gazdasági potenciálját és méretét tekintve ezt egyaránt helyénvalónak nevezte, és arra emlékeztetett, hogy

Németország évtizedeken keresztül az Egyesült Államok mögé bújt abban a reményben, hogy számíthat támogatására.

A kereszténydemokrata CDU elnöke, a kancellárjelölt Friedrich Merz a Trump által követelt 5 százalékkal kapcsolatban sajátos véleményt fogalmazott meg. "A bruttó hazai termék meghatározott százaléka csupán számtani adat" – mondta Merz, és szerinte a legfontosabb a német hadsereg, a Bundeswehr, általánosságban a nemzeti és a szövetségi védelem erősítése. "A kettő, három vagy öt százalék valójában lényegtelen, csak az számít, hogy mindent megtegyünk ennek érdekében" – fogalmazott a konzervatív politikus.

A szociáldemokrata SPD külpolitikai felelőse, Ralf Stegner ugyanakkor egyértelműen elutasította Trump követelését. "Nem több, hanem kevesebb fegyverre van szüksége a világnak" – idézte az ARD közszolgálati médium. Még egyértelműbben fogalmazott a szociáldemokrata parlamenti frakció helyettes vezetője, Dirk Wiese, aki Trump követelését "teljes őrültségként" jellemezte.

Elutasította Trump követelését az év elején alakult új baloldali párt, a BSW is. A párt vezetője, Sahra Wagenknecht az Egyesült Államokkal szembeni külpolitika megváltoztatására szólított fel. Szerinte nem meglepő, hogy Trump most ötszázalékos védelmi kiadást követel.

"Itt az ideje, hogy véget vessünk az Egyesült Államok iráni vazallus hűségnek"

– hangoztatta a párt névadója, aki szerint az országnak függetlenségre van szüksége az alárendeltség helyett. Wagenknecht ezzel összefüggésben a német–francia kapcsolatok jelentős javulását sürgette.

A Zöldek Pártjának kancellárjelöltje, Robert Habeck ugyancsak a védelmi költségvetés növelése mellett foglalt állást. Egy korábbi nyilatkozatban arra tett javaslatot, hogy a védelemre fordított kiadásokat 3,5 százalékra emeljék.

A NATO-országok védelmi ráfordításai már az újraválasztott amerikai elnök első hivatali ideje alatt is éles vitát váltottak ki a tagállamok körében. Akkor Trump azzal fenyegetőzött, hogy az Egyesült Államok kilép a szövetségből, ha a partnerországok nem tesznek eleget azon kötelezettségüknek, hogy a GDP legalább két százalékét védelmi célokra fordítsák.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.26. szerda, 18:00
Szabó Álmos
úszóedző, Illés Fanni, Pap Bianka és Milák Kristóf mestere
Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

Tisza-kormány: Magyar Péter már a második kormányfői ciklusára is készül, kiderültek az átírt 2026-os költségvetés részletei is

A Tisza-kormány hétfőn nyilvánosságra hozta a 2026-os költségvetés felülvizsgált változatát, amely mintegy 700 milliárd forintos megtakarítást irányoz elő, és 500 milliárd forintos Havária Alapot hoz létre az aszály és az energiaválság kezelésére. Emellett fontos mérföldkőhöz ért a kormány vagyonvisszaszerzési programja: kiderült a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára pályázó három versenyben maradt jelölt neve, akiket kedden és szerdán hallgatnak meg. Kedden Orbán Anita külügyminiszter azt is bejelentette, hogy feljelentést tett a Külügyminisztérium 2020-as Covid-beszerzéseinek ügyében, amely főként a lélegeztetőgépeket érinti. A nap folyamán Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt a feljelentésekkel kapcsolatban és felszólította az előző rendszer haszonélvezőit, hogy kövessék a Duna Aszfalt példáját és adják vissza a jogosulatlanul szerzett közpénzt az államnak. A kormányfő délután arról is beszélt, hogy az ambiciózus célok miatt a gyors, esetenként rendkívüli kormányzati intézkedések a jövőben is megmaradhatnak, pihenni majd 7 év és 8 hónap múlva lesz lehetősége.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×