Németországban megbukott Olaf Scholz kormánya, miután a Bundestag hétfőn megvonta a bizalmat a kancellártól és a kabinettől. A kancellár Frank Walter Steinmeier szövetségi elnöknek azt javasolta, hogy a szövetségi elnök oszlassa fel a Bundestagot. Erre az államfőnek három hete van, nem kötelező ezt megtennie, de várhatóan feloszlatja a parlamentet a karácsonyi szünet után – foglalta össze a történteket Bauer Bence az InfoRádióban.

A Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója a várható forgatókönyvről elmondta, a feloszlatás után hatvan napon belül kell választást tartani, és a pártok már meg is állapodtak abban, hogy február 23-án legyen az előre hozott választás. A szakértő szerint az időpont kiválasztásában még olyan szürreális érvek is elhangzottak, hogy nehézséget okoz a papírhiány, de hozzátette, a német viszonyok között ez nagyon gyors menetrendnek számít, ráadásul közben lesz a karácsonyi szünet is. "Franciaországban mindezt három hét alatt lebonyolították nyáron, de Németország az egy kicsit tovább tart. Az eredeti terv az volt, hogy januárban lesz a bizalmi szavazás, és márciusban parlamenti választás, most mindez egy hónappal korábban történik. Olaf Scholzot az ellenzék nagy nyomás alá helyezte, és úgy néz ki, hogy nagyon intenzív kampány elé néz most Németország" – mondta Bauer Bence.

A szociáldemokraták újra Olaf Scholzot indítják, a szakértő szerint azért őt választották, és nem a sokkal népszerűbb védelmi minisztert, Boris Pistoriust, mert ő Ukrajna kérdésében azt az álláspontot osztja, amit a CDU, a Zöldek, a szabad demokraták is, hogy minél több fegyvert szállítsanak minél gyorsabban, míg Olaf Scholz e téren óvatosabb, és a szociáldemokrata párt azzal fog kampányolni, hogy a németek megunták már ezt a háborút, az lesz a jelmondatuk, hogy béke legyen. Bauer Bence szerint a német társadalomban 50-60 százalék mihamarabbi békét szeretne, viszont a "békepárti" erők közül az AfD 20, a BSW 5 százalékon áll, ezért az SPD szerint itt van még választói potenciál, és a szociáldemokraták úgy vélik, hogy Olaf Scholz-cal tudják ezt a kört megszólítani.

Az MCC intézetigazgatója szerint a választás után a legvalószínűbb forgatókönyv a fekete-vörös, azaz CDU/CSU–SPD koalíció, de azt sem tartja kizártnak, hogy a konzervatívok a zöldekkel fognak szövetkezni, vagy akár a Zöldekkel és az SPD-vel, ez szerinte attól függ, hogy mi lesz a választási eredmény, hány párt jut be a Bundestagba.

"Nagyon volatilis a helyzet, elképzelhető, hogy nyolc párt jut be, lehet, hogy csak hat, vagy akár kevesebb. Az nyilvánvaló az, hogy a CDU/CSU baloldali pártokkal tud csak együttműködni, mert a valószínűleg második helyezett AfD-vel nem akar együtt dolgozni. Az AfD továbbra is politikai karanténban van, azaz papír alapon bármennyire jobboldali többség jön ki Németországban, nem jobboldali kormány lesz, hanem egy jobboldali és egy baloldali párt fog együttműködni" – vélekedett a szakértő.

Az új kormányról azt mondta, stabil kormányzás jöhet, mert a nagykoalíció bevált kormányzási forma Németországban, a CDU-nak már van tapasztalata, a tartományokban baloldali pártokkal kormányoz, és Angela Merkel 16 éves kormányzásából is 12 évben nagykoalíció volt. Inkább azért vár nagy kihívás Friedrich Merzre kancellárként, hogy a politikai akaratot érvényre juttatása, mert a CDU/CSU-t éppen azért kritizálták a saját szavazói is, hogy nagyon sok engedményt tesz a baloldalnak.

Bauer Bence arra is figyelmeztetett, hogy miután Franciaországban is kormányválság van, és Németországban sem alakul meg az új kabinet a nyár elejéig, így valódi vezető állam nélkül marad az Európai Unió. "Óriási vezetési vákuum alakult ki, Európa vezetés nélkül marad, és ez az európai stratégia, a szuverenitás szempontjából hosszú távon nagyon rossz hír" – mondta, és hozzátette, ebben a helyzetben fontos szerepe lehet Lengyelországnak, amely az utóbbi években gazdaságilag és katonailag is megerősödött, ráadásul jelentős szövetségese az Egyesült Államoknak is, ezért azt feltételezi, hogy hosszú távon Lengyelország szerepe nemcsak az Európában, hanem a világpolitikában is növekedni fog.