Infostart.hu
eur:
363.07
usd:
307.83
bux:
137709.61
2026. április 17. péntek Rudolf
Vlagyimir Putyin orosz elnök a kormányzó Egységes Oroszország párt 22. kongresszusán beszél Moszkvában 2024. december 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Szergej Bobiljov

Vlagyimir Putyin: ezt így már nem bírjuk sokáig

Oroszország nem növelheti a végtelenségig a katonai kiadásokat – jelentette ki az elnök a védelmi minisztérium kollégiumának évzáró ülésén.

Oroszország a GDP 2,5 százalékával többet költ a nemzetvédelemre, mint korábban, és ezeket az eszközöket nagyon észszerűen kell felhasználni - jelentette ki az elnök. Putyin idézte Andrej Belouszov védelmi minisztert, aki szerint Oroszország a GDP 6,3 százalékát, a költségvetés egyharmadát (32,5 százalék) költi katonai kiadásokra, védelemre, a harcképesség növelésére és megerősítésére.

Az elnök szerint a szerződéses katonák nagyszámú növekedése hozzájárul ahhoz, hogy az ukrajnai háborút Oroszország előnyére fordítsák. Idén mintegy 430 ezren írtak alá szerződést a hadsereggel, a tavalyi 300 ezerrel szemben - mondta.

Az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy sikerült tartani az ütemet az ukrajnai fronton,

meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország teljességgel átvette a stratégiai kezdeményezést az ukrán fegyveres erőkkel folytatott harcban. Putyin közölte, hogy az orosz haderők idén 189 ukrajnai települést foglaltak el.

A védelmi miniszter szerint összesen 4500 négyzetkilométernyi ukrán terület van orosz ellenőrzés alatt. Az elnök feladatul szabta az orosz titkosszolgálatoknak, hogy „találják meg, és szigorúan büntessék meg” azokat, akik a dél-oroszországi Kurszki területre támadva ott bűncselekményeket követtek el.

„A fegyveres erők szent kötelessége kihajítani az ellenséget a területünkről, a katonai igazságszolgáltatásé pedig mindezen bűncselekmények - különösen a polgári lakosság ellen elkövetettek - rögzítése, a titkosszolgálatoké pedig, hogy találják meg és büntessék meg az elkövetőket” - szögezte le Putyin.

Az orosz elnök szerint „a kijevi rezsim elveszíti az államiság jeleit”, azaz teljességgel illegitim: nem tartottak választásokat, az alkotmány sem teszi lehetővé az elnök mandátumának meghosszabbítását, a háborús helyzetre való utalásnak sincs értelme.

Putyin szerint a jelenlegi ukrán hatalom, amelynek a forrása a 2014. évi „államcsíny”, nap mint nap bűncselekményeket követ el mind az ukrán, mind az orosz nép ellen.

Az elnök szerint Volodimir Zelenszkij rendszere nem az ukrán nép érdekeit védi, hanem a támogatóiét, ami „abból is látszik, hogy azok, akiknek az érdekeit védelmezi és kiszolgálja, még abba is beleegyeznek, hogy a sorozási korhatárt 18 év alá vigyék le”.

Az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszország nem az ukrán néppel, hanem a „neonáci rezsimmel harcol”.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Magyar csúcskatonák indultak Faranciországba

Az Orion 2026 nevű gyakorlat áprilisi szakaszában NATO-parancsnokság alatt több ezer katona, mintegy 1800 harcjármű, több tucat helikopter és több száz pilóta nélküli eszköz gyakorlatozik együtt. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke csütörtökön utazott el Lille-be, ahol informális egyeztetéseket folytat vezérezredesekkel, NATO-parancsnokokkal.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Harmadik ország – második prioritás?

Harmadik ország – második prioritás?

A harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatásának kérdése az elmúlt hónapokban több szempontból is a politikai pártok kiemelt kampánytémájává vált. A választások lezárultával várható, hogy a jelenlegi szabályozások átalakítása rövid távon az új kormányzat napirendjére kerül, azonban a gazdaságnak az átmeneti időszakban is szüksége van az erőforrásokra – főként, ha az évek óta várt fellendülés és a folyamatban lévő nagyberuházások szériagyártása elkezdődik. Rövid távon jelentősen felértékelődhet a magyar munkaerő, hosszú távon azonban elengedhetetlen egy átgondolt, piaci alapon működő és nemzetgazdasági célokat támogató keretrendszer szerint működő gyakorlat kialakítása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×