Infostart.hu
eur:
364.64
usd:
309.49
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
David Lammy, a napokban hivatalba lépett brit külügyminiszter a lengyel partnerével folytatott megbeszélése utáni közös sajtóértekezleten Chobielinben 2024. július 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Tytus Zmijewski

London is kapcsolatban áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal

London diplomáciai érintkezésben áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal - közölte David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy a BBC televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű szervezet továbbra is a brit kormány tiltólistáján szerepel, de ez nem zárja ki, hogy London diplomáciai érintkezésbe lépjen a szerveződéssel, és ez meg is történt.

A brit külügyi tárca vezetője kijelentette: Nagy-Britannia reprezentatív, nem kirekesztő jellegű kormány létrejöttét szeretné Szíriában, mindemellett a szíriai vegyifegyver-készleteket is biztonságban akarja tudni, és biztosítani kívánja, hogy ezeket a fegyvereket senki ne vethesse be. London szeretné azt is elérni, hogy Szíriában véget érjenek az erőszakcselekmények - tette hozzá.

Mindezek érdekében a brit kormány minden lehetséges csatornán - beleértve a diplomáciai és a hírszerzési csatornákat is - érintkezésre törekszik a HTS-sel azokon a területeken, amelyeken ez szükséges - fogalmazott a brit külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a HTS lekerülhet-e a Nagy-Britanniában betiltott terrorszervezetek listájáról, David Lammy azt mondta: a szervezet ez idő szerint a tiltólistán marad, tekintettel arra, hogy a csoport "az al-Kaida terrorhálózatból nőtt ki". Az al-Kaida nagyon sok ember halálát okozta Nagy-Britanniában, de London a HTS-t cselekedetei alapján kívánja megítélni - tette hozzá.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.

A HTS ugyanakkor 2016-ban megszakította kapcsolatait a terrorhálózattal.

A brit terrorellenes törvény szerint bűncselekménynek számít, ha valaki a tilalmi listán szereplő csoportok valamelyikének tagja, vagy aktívan támogatja tevékenységüket. E bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A listán jelenleg szereplő 79 csoport között van a HTS mellett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.

Pat McFadden, a kormányközi kapcsolatokért felelős brit kabinetminiszter a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a brit kormány "átgondolja", hogy szükséges-e továbbra is terrorszervezetként nyilvántartani a szíriai csoportot.

McFadden - aki a kormány munkáját támogató minisztériumi rangú hivatal, a Cabinet Office második legmagasabb rangú tisztviselője Sir Keir Starmer miniszterelnök után - úgy fogalmazott: a HTS vezetője, Abu Mohammed al-Dzsúláni "elhatárolódott egyes olyan kijelentésektől, amelyeket a múltban tett", és jelenleg "helyénvaló nyilatkozatokat hangoztat" a kisebbségek védelméről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

Starmer ugyanakkor nem sokkal később kijelentette: "egyáltalán nincs napirenden", hogy a brit kormány levegye a HTS-t a terrorszervezetek listájáról.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Választás 2026: ma összeülnek a pártok a parlamentben

Választás 2026: ma összeülnek a pártok a parlamentben

137 mandátumnál jár a Tisza Párt, 56 képviselői helynél a Fidesz és 6-nál a Mi Hazánk, levél-, a külképviseleti és az átjelentkezéses szavazatok megszámolása szombatig befejeződik. A Tisza Párt vasárnap óta nagyon belekezdett a munkába. Tegnap már kiderült, hogy az új kormány négy alatt eurót szeretne, Magyar Péter leendő miniszterelnök a MOL vezetésével találkozott. A mai nap is gyorsított ütemben halad előre a kormányzati munka. Folyamatosan frissülő cikkünkben a pénteki fejleményeket követjük nyomon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×