Infostart.hu
eur:
393.53
usd:
340.76
bux:
122107.32
2026. március 23. hétfő Emőke
David Lammy, a napokban hivatalba lépett brit külügyminiszter a lengyel partnerével folytatott megbeszélése utáni közös sajtóértekezleten Chobielinben 2024. július 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Tytus Zmijewski

London is kapcsolatban áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal

London diplomáciai érintkezésben áll az Aszad-rezsimet megbuktató szíriai lázadócsoporttal - közölte David Lammy brit külügyminiszter.

Lammy a BBC televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Hajat Tahrír as-Sám (HTS) nevű szervezet továbbra is a brit kormány tiltólistáján szerepel, de ez nem zárja ki, hogy London diplomáciai érintkezésbe lépjen a szerveződéssel, és ez meg is történt.

A brit külügyi tárca vezetője kijelentette: Nagy-Britannia reprezentatív, nem kirekesztő jellegű kormány létrejöttét szeretné Szíriában, mindemellett a szíriai vegyifegyver-készleteket is biztonságban akarja tudni, és biztosítani kívánja, hogy ezeket a fegyvereket senki ne vethesse be. London szeretné azt is elérni, hogy Szíriában véget érjenek az erőszakcselekmények - tette hozzá.

Mindezek érdekében a brit kormány minden lehetséges csatornán - beleértve a diplomáciai és a hírszerzési csatornákat is - érintkezésre törekszik a HTS-sel azokon a területeken, amelyeken ez szükséges - fogalmazott a brit külügyminiszter.

Arra a kérdésre, hogy a HTS lekerülhet-e a Nagy-Britanniában betiltott terrorszervezetek listájáról, David Lammy azt mondta: a szervezet ez idő szerint a tiltólistán marad, tekintettel arra, hogy a csoport "az al-Kaida terrorhálózatból nőtt ki". Az al-Kaida nagyon sok ember halálát okozta Nagy-Britanniában, de London a HTS-t cselekedetei alapján kívánja megítélni - tette hozzá.

A brit kormány a terrorizmusellenes törvény alapján 2012-ben terrorszervezetnek nyilvánította a HTS-t és betiltotta a csoport nagy-britanniai tevékenységét, miután a szerveződés a múltban együttműködött az al-Kaidával.

A HTS ugyanakkor 2016-ban megszakította kapcsolatait a terrorhálózattal.

A brit terrorellenes törvény szerint bűncselekménynek számít, ha valaki a tilalmi listán szereplő csoportok valamelyikének tagja, vagy aktívan támogatja tevékenységüket. E bűncselekmények elkövetőire 14 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

A listán jelenleg szereplő 79 csoport között van a HTS mellett a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász, az Iránnal szövetséges Hezbollah libanoni síita milícia, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet és az orosz Wagner zsoldoscsoport.

Pat McFadden, a kormányközi kapcsolatokért felelős brit kabinetminiszter a BBC-nek nyilatkozva a minap kijelentette: a brit kormány "átgondolja", hogy szükséges-e továbbra is terrorszervezetként nyilvántartani a szíriai csoportot.

McFadden - aki a kormány munkáját támogató minisztériumi rangú hivatal, a Cabinet Office második legmagasabb rangú tisztviselője Sir Keir Starmer miniszterelnök után - úgy fogalmazott: a HTS vezetője, Abu Mohammed al-Dzsúláni "elhatárolódott egyes olyan kijelentésektől, amelyeket a múltban tett", és jelenleg "helyénvaló nyilatkozatokat hangoztat" a kisebbségek védelméről és az emberi jogok tiszteletben tartásáról.

Starmer ugyanakkor nem sokkal később kijelentette: "egyáltalán nincs napirenden", hogy a brit kormány levegye a HTS-t a terrorszervezetek listájáról.

Címlapról ajánljuk
Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Hortay Olivér: a gáz- és olajpiac még csak befelé megy az alagútba

Komolyabb válság jöhet, mint amilyen az 1970-es években volt. Nincsen azzal történelmi tapasztalatunk, hogy mi történik, ha tartósan és teljesen lezárják a Hormuzi-szorost, azzal pedig főleg nincsen, hogy akkor mi történik, ha a térség épített energetikai infrastruktúráját is széles körű támadások érik – miközben éppen ez zajlik.
inforadio
ARÉNA
2026.03.23. hétfő, 18:00
Varju László
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Háborús viharba került a forint – Örüljünk, ha nem lesz ebből kamatemelés

Februárban közel másfél év után csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, azóta viszont sok víz átfolyt a Hormuzi-szoroson. A közel-keleti háború a forint intenzív gyengülését, illetve az elszálló energiaárak miatt az inflációs kockázatok fokozódását hozta a világra, így most még jobban felértékelődik, hogy a jegybank nem kötelezte el magát lazítási ciklus mellett. Az elemzők szerint ugyanis a mostani helyzetben életveszélyes lenne tovább csökkenteni a kamatot, sőt már megjelentek az első kamatemelésről szóló várakozások is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×