Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
302.27
bux:
135728.7
2026. május 7. csütörtök Gizella
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Orosz-észak-koreai szerződés: ha egyiket támadják, a másik is védekezhet

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

Hatályba lépett az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés - erősítette meg csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

A jogi információk orosz hivatalos honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint az átfogó stratégiai partnerségről szóló új szerződés határozatlan időre szól, ha valamelyik fél fel kívánja bontani, akkor erről írásban előre kell értesítenie a másik felet, és a szerződés az értesítés kézhezvételét követő egy év elteltével szűnik meg.

A dokumentum negyedik cikke szerint

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és emiatt háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A szerződés egyebek között kimondja, hogy az egyik fél ellen irányuló fegyveres támadás közvetlen fenyegetése esetén a felek konzultációt tartanak álláspontjuk összehangolására és megállapodásra a megteendő intézkedésekben.

Egyúttal az Oroszországi Föderáció és a KNDK vállalta, hogy nem köt harmadik országokkal a másik fél ellen irányuló megállapodásokat, és nem engedi, hogy harmadik országok területüket a másik fél szuverenitásának, biztonságának és területi sérthetetlenségének megsértésére használják.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

"A felek fejlesztik a cserekapcsolatokat és az együttműködést, és aktívan előmozdítják a közös kutatást a tudomány és a technológia területén, beleértve az olyan területeket, mint az űrkutatás, a biológia, a békés célú atomenergia, a mesterséges intelligencia, az információs technológia és más területek" - áll a dokumentumban.

Az orosz külügyminisztérium szerint a szerződés "hozzájárul a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez az orosz-észak-koreai baráti és együttműködési kapcsolatok új stratégiai szintjének megfelelően, ez egyúttal megfelel az új, igazságos, többpólusú világ kiépítése céljának, és a stabilitást segítve járul hozzá az oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítéséhez Északkelet-Ázsiában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben".

A szerződést, amelyet 2024. június 19-én Phenjanban írt alá Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök, mindkét ország novemberben ratifikálta. A jóváhagyó okiratok kicserélése napján hatályát vesztette az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés.

Címlapról ajánljuk
Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Három választást tartanak az Egyesült Királyságban – a szakértő szerint nagyon inog a miniszterelnök széke

Skóciában és Walesben parlamenti, Angliában tanácsi választásokat tartanak csütörtökön. Gálik Zoltán az InfoRádióban azt mondta, egyes előrejelzések szerint akár 2000 képviselői mandátumot is veszíthet a Munkáspárt, aminek komoly következményei lehetnek Keir Starmerre nézve is. A Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt arról is, milyen esélyei lehetnek az egyre népszerűbb, Nigel Farege vezette Reform UK-nak.
inforadio
ARÉNA
2026.05.07. csütörtök, 18:00
Molnár Judit
a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke
Mindenki lélegzet-visszafojtva várja a hétvégét, NATO-területen csapódtak be Oroszország felől érkező drónok - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Mindenki lélegzet-visszafojtva várja a hétvégét, NATO-területen csapódtak be Oroszország felől érkező drónok - Híreink az orosz-ukrán háborúból csütörtökön

Miután a kedd éjszakai lövésváltások miatt már életbelépése előtt összeomlott a Kijev és Moszkva által május 8-9-re, a szovjet győzelem napjára tervezett tűzszünet, a fél világ arra vár, hogy mit fognak lépni a harcoló felek: Kijev bosszút esküdött, Moszkva bármilyen ukrán támadás esetén megtorlással fenyegetőzik. Oroszország az ukrán fővárosban működő külképviseleteknek is erősen ajánlja az evakuációt jelezvén, hogy ha lőnek, akkor mindenre lőni fognak. A hajnali órákban Oroszország felől érkező drónok csapódtak be Lettországban, de egyelőre nem lehet tudni, hogy ki indította a fegyvereket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×