Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
324.9
bux:
143890.52
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

Orosz-észak-koreai szerződés: ha egyiket támadják, a másik is védekezhet

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

Hatályba lépett az Oroszország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés - erősítette meg csütörtökön az orosz külügyminisztérium.

A ratifikációs okiratok cseréje szerdán történt meg Moszkvában, a szerződés ezzel az aktussal lépett hatályba. A jegyzőkönyvet Andrej Rudenko orosz és Kim Cszson Gju észak-koreai külügyminiszter-helyettes írta alá. Arról, hogy a megállapodás életbe lépett, a Koreai Központi Távirati Iroda számolt be elsőként.

A jogi információk orosz hivatalos honlapján csütörtökön közzétett dokumentum szerint az átfogó stratégiai partnerségről szóló új szerződés határozatlan időre szól, ha valamelyik fél fel kívánja bontani, akkor erről írásban előre kell értesítenie a másik felet, és a szerződés az értesítés kézhezvételét követő egy év elteltével szűnik meg.

A dokumentum negyedik cikke szerint

amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és emiatt háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki,

minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A szerződés egyebek között kimondja, hogy az egyik fél ellen irányuló fegyveres támadás közvetlen fenyegetése esetén a felek konzultációt tartanak álláspontjuk összehangolására és megállapodásra a megteendő intézkedésekben.

Egyúttal az Oroszországi Föderáció és a KNDK vállalta, hogy nem köt harmadik országokkal a másik fél ellen irányuló megállapodásokat, és nem engedi, hogy harmadik országok területüket a másik fél szuverenitásának, biztonságának és területi sérthetetlenségének megsértésére használják.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre az olyan közös tevékenységekre, amelyeknek a célja a védelmi képességek megerősítése és a háború megelőzése, valamint a regionális és a nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

"A felek fejlesztik a cserekapcsolatokat és az együttműködést, és aktívan előmozdítják a közös kutatást a tudomány és a technológia területén, beleértve az olyan területeket, mint az űrkutatás, a biológia, a békés célú atomenergia, a mesterséges intelligencia, az információs technológia és más területek" - áll a dokumentumban.

Az orosz külügyminisztérium szerint a szerződés "hozzájárul a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez az orosz-észak-koreai baráti és együttműködési kapcsolatok új stratégiai szintjének megfelelően, ez egyúttal megfelel az új, igazságos, többpólusú világ kiépítése céljának, és a stabilitást segítve járul hozzá az oszthatatlan biztonsági rendszer kiépítéséhez Északkelet-Ázsiában és az ázsiai-csendes-óceáni térségben".

A szerződést, amelyet 2024. június 19-én Phenjanban írt alá Kim Dzsongün észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök, mindkét ország novemberben ratifikálta. A jóváhagyó okiratok kicserélése napján hatályát vesztette az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés.

Címlapról ajánljuk
Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Spanyol előre hozott választás: a szakértő szerint elkerülhetetlen a koalíció

Előre hozott parlamenti választást tartanak november 29-én Spanyolországban, miután a kormány lakhatási intézkedései elbuktak a parlamentben. Közben az észak-afrikai Ceutában – Spanyolország autonóm városa – megkezdték a tengerparti migránstáborok felszámolását. A választás politikai hátteréről és a ceutai helyzetről Harb Jad Marcell, a Magyar Külügyi Intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
Kívánságlista az új kormány asztalán: itt vannak a magyar biztosítási szakma célkitűzései

Kívánságlista az új kormány asztalán: itt vannak a magyar biztosítási szakma célkitűzései

A biztosítókat terhelő pótadót újra kell gondolni, a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításokat (MFO) át kell alakítani, a KATA-t ki kell terjeszteni, az szja-jóváírás szabályait pedig aktualizálni kell. A lakásbiztosítási fedezeti rést (protection gap) el kell kerülni, az AI generálta változásokra fel kell készülni, a kiszolgálás személyességét viszont meg kell őrizni. E - részben az új kormány felé megfogalmazott - célkitűzések köré csoportosult az előadók mondanivalója a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) XXII. Biztosításszakmai Konferenciájának keddi délelőtti programján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×