Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Vlagyimir Putyin orosz elnök üzenetet intéz a nemzethez Moszkvából 2023. június 26-án, két nappal a Wagner orosz magánhadsereget vezető Jevgenyij Prigozsin lázadása után. A lázadás még aznap, június 24-én vérontás nélkül véget ért, mert Prigozsinnal megegyezett a közte és az orosz vezetés között közvetítő fehérorosz elnök.
Nyitókép: MTI/AP/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov

Vlagyimir Putyin: minden megsemmisítési eszközt bevetünk, ha Kijevnek atomfegyvere lesz

Oroszország minden rendelkezésére álló eszközt be fog vetni, ha Ukrajnának nukleáris fegyvere lesz – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Asztanában, a kazahsztáni állami látogatását és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatóján.

„Ha az az ország, amellyel lényegében most harci cselekményeket folytatunk, atomhatalommá válik, akkor mit tegyünk? Nem fogjuk megengedni. Ebben az esetben alkalmazni és használni fogjuk az összes, hangsúlyozom, az Oroszország rendelkezésére álló összes megsemmisítési eszközt, mindet. És minden lépésüket figyelni fogjuk” – mondta az orosz államfő újságíróknak.

Hangsúlyozta, hogy az orosz hadsereg minden ellene irányuló agresszióra válaszolni fog, és minden célhoz megvan a megfelelő eszköze.

Hangot adott azon álláspontjának, miszerint Ukrajna nem képes önállóan atomfegyvert kifejleszteni, mert minden ehhez szükséges képessége elveszett, de atomerőművekből származó hulladékból össze tudna rakni egy „piszkos bombát”. Hozzátette, hogy ha bármely más ország atomfegyvert adna át Kijevnek, az az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségek megsértését jelentené.

Korábban a The New York Times amerikai napilap közölt olyan értesülést, miszerint amerikai és európai tisztégviselők javaslatot tettek atomfegyver átadására Ukrajnának. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek azt mondta, hogy nukleáris fegyverek Kijevnek való átadása a legsúlyosabb lépés lenne a konfliktus ellenőrizetlen eszkalációja felé.

Putyin az asztanai sajtóértekezleten elmondta, hogy az Oresnyik hiperszonikus rakétarendszer első bevetését követően – múlt csütörtökön a dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre mért vele csapást az orosz hadsereg – az oroszországi kurszki régiót még két alkalommal támadták amerikai ATACMS rakétákkal. Az elnök szerint ezzel minimális kárt okoztak, de az amerikai fegyver bevetésének tényétől nem lehet eltekinteni.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon az Oresnyiket Kijevben a katonai vagy a politikai döntéshozatali központok ellen fogják-e bevetni, Putyin egy régi viccre utalva, amely a szovjet meteorológiai előrejelzésből űzött gyúnyt, azt mondta, „hogy mai a nap folyamán minden lehetséges”. A védelmi minisztérium vezérkara fogja eldönteni, hogy a nyugati fegyverekkel elkövetett támadásokra milyen fegyverrel milyen objektumra mérjenek csapást – tette hozzá.

A Juzsmas elleni támadásról szólva azt mondta: az Oresnyik rakéta olyan pusztító elemekkel volt felszerelve, amelyek akár 4000 Celsius-fokra is felhevülhetnek, és még a megerősített objektumokban is képesek három-négy emelet mélységben rombolni. A sok pusztító elemmel felszerelt, új hiperszonikus rakéta hatása a nukleáris fegyveréhez fogható, de nem okoz sugárszennyezést - magyarázta. Hatását egy meteorit becsapódásához hasonlította, amelynek nyomán hatalmas kráter keletkezik. Putyin szerint még tovább lehet növelni az erejét, de az Oresnyik már most nagypontosságú fegyver.

Az ukrajnai háború menetével kapcsolatban azt hangoztatta, hogy az orosz hadsereg folyamatosan nyomul előre szinte a teljes fronton, és újabb pozíciókat fog elfoglalni. Közölte, hogy az orosz hadsereg csütörtökre virradóan 90 rakétával és 100 drónnal 17 célpontot talált el, katonai és hadiipari létesítményeket, valamint az azokat támogató rendszereket.

Kijelentette, hogy Oroszország készen áll az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokra a már ismertetett feltételekkel.

Az Olaf Scholz német kancellárral folytatott minapi telefonbeszélgetéséről elmondta, hogy ő volt az első a nyugati vezetők közül, aki megtörte a hallgatást. Tájékoztatása szerint eszmecsere volt közöttük, de mindkét fél maradt az álláspontjánál.

A több merényletet túlélő Donald Trumppal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a megválasztott amerikai elnök továbbra sincs biztonságban.

Angela Merkel emlékirataira kitérve, amelyben a volt német kancellár kifogásolta, hogy az orosz elnök megrémítette a labradorjával, azt mondta, nem tudta, hogy tárgyalópartnere fél a kutyáktól, és csak nyugodt, kellemes légkört akart teremteni. Közölte, hogy ilyet nem tesz többé, és a történtekért bocsánatot kért már többször is.

Európáról értekezve azt hangoztatta, hogy a kontinens szerinte megszűnt a világpolitika önálló, független, modern központjaként létezni, és úgy táncol, ahogy az amerikai kormányzat fütyül. Putyin szerint nem Oroszország felelős Európához fűződő kapcsolatainak megromlásáért, ez az európai establishment és politika belső állapotának következménye. Úgy vélekedett, hogy mindkét fél érdekelt a viszony helyreállításában.

Címlapról ajánljuk
Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Fenomenális hatást ért el az Alzheimer-kórnál a kísérleti szer

Egy új, kísérleti Alzheimer-szer csaknem felére csökkentette a betegek szellemi hanyatlásának ütemét egy klinikai vizsgálatban. A gyógyszert évente mindössze kétszer kell beadni, és a kutatók szerint nemcsak lassítja a betegség előrehaladását, hanem az agyban felhalmozódó, idegsejteket károsító fehérjelerakódásokat is képes csökkenteni.

Megszólalt Gulyás Gergely, meghökkentőt mondott a "nem létező" Kormányinfókról

A jelenlegi sajtóviszonyokat és az Országgyűlés munkájának színvonalát is bírálta Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget 2018 májusa és 2026 tavasza között vezető volt miniszter egy videóban arról beszélt, hogy hónapok óta nem tartottak Kormányinfót, a parlamenti viták hangneme pedig szerinte ellehetetleníti az érdemi ellenzéki munkát.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Az AI-ban a teljesítmény gyorsabban fejlődik, mint a megértés és a biztonság – mondja Terence Tao

Októberben az OpenAI több mint 700, mesterséges intelligencia (AI) által generált tanulmányt tett közzé, amelyek a matematika jelentős nyitott problémáit oldják meg. Sok közülük annyira szakmai és sűrű szövegezésű, hogy egyetlen ember sem állítja magáról, hogy megérti. Az ilyen megoldások ellenőrzésére speciális szoftvereket használunk, például a Leant, amely képes igazolni egy összetett matematikai gondolatmenet helyességét. Augusztusban azonban egy AI-modell biztonsági hibát talált a Leanben, amelyet ki lehetett használni annak igazolására, hogy bármely matematikai állítás bizonyított, függetlenül attól, hogy valóban az-e. A hibát gyorsan kijavították. Ám az eset jól mutatja, hogy új valóságban élünk: a legmegbízhatóbb ellenőrző eszközöket is kijátszhatja a jövőben egy kellően nagy képességű AI.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×