A kancellár közel két év szünet után tárgyalt az orosz elnökkel, akitől - a berlini közlés szerint - az orosz csapatok Ukrajnából való kivonását követelte, és megerősítette, hogy Németország töretlenül támogatja Ukrajnát.

Az egyórás telefonbeszélgetés során a "kancellár felszólította Oroszországot, hogy az igazságos és tartós béke elérése érdekében mutasson hajlandóságot az Ukrajnával folytatott tárgyalások megkezdésére" - fogalmazott a szóvivő. Scholz elítélte az ukrán polgári infrastruktúra elleni orosz légitámadásokat, továbbá arra figyelmeztetett, hogy az észak-koreai csapatok orosz oldalon való bevetése komoly eszkalációt okozhat a háborúban.

Vlagyimir Putyin a "jelenlegi válsághelyzetért" a NATO hosszú távú agresszív politikáját okolta,

amely meglátása szerint egy "oroszellenes fellegvárat" hozott létre Ukrajna területén, figyelmen kívül hagyja Moszkva biztonsági érdekeit, és lábbal tiporja az orosz ajkú lakosok jogait - áll a Kreml által kiadott pénteki közleményben.

Az orosz elnök jelezte, hogy Moszkva továbbra is nyitott a béketárgyalások folytatására, utalva ezzel az általa júniusban említett feltételekre, amelyek között Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseiről való lemondása mellett négy olyan ukrán régióból való csapatkivonás is szerepel, amelyek területét Oroszország 2022-ben magához csatolta. A beszélgetés során az orosz elnök ismét leszögezte, hogy az ukrajnai konfliktus lezárását célzó megállapodásnál

az orosz biztonsági érdekeket és az "új területi realitásokat" is figyelembe kell venni, továbbá foglalkozni kell a konfliktus kiváltó okaival is.

Azt is kifejtette, hogy Oroszország német igény esetén készen áll az országok közti energiaegyezmények áttekintésére. A Kreml közleményében megemlítették: a vezetők az orosz-német kapcsolatok "példátlan leépüléséről" is beszéltek, amiért az orosz elnök Németországot okolta annak "barátságtalan" lépései miatt.

Az ukrán elnöki hivatal pénteken arról adott ki közleményt, hogy Olaf Scholz az ukrán elnökkel is telefonos egyeztetést folytatott, amelynek során a kancellár beszámolt arról, hogy az év végére megérkezik Ukrajnába a Németországból küldött hatodik IRIS-T légvédelmi rendszer is. A beszélgetés során Zelenszkij sürgette, hogy a Brazíliában tartandó G20-csúcstalálkozón mutassák be "az igazságos és tartós béke ukrán vízióját".

Zelenszkij hivatalának egyik tisztségviselője közölte, hogy a német kancellár már korábban értesítette az ukrán elnököt a Putyinnal tervezett telefonos beszélgetésükről is. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a beszélgetéssel Scholz Putyinnak kedvez, mivel ezáltal csökken az orosz elnök elszigeteltsége.

Meglátása szerint Putyin csak "megismételné az évek óta terjesztett hazugságait, azt a látszatot keltve, mintha már nem lenne elszigetelve".

Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő is arról nyilatkozott, hogy Scholz és Putyin telefonbeszélgetése nem hozta közelebb a békét, pusztán reményt keltett Oroszország vezetőjében, hogy enyhül politikai elszigeteltsége. Megerősítette: Ukrajna előre tájékoztatást kapott Berlintől arról, hogy a német kormányfő beszélni készül Putyinnal. "Még ha a német kancellár nem is fogalmazott meg olyan nézőpontokat a megbeszélés során, amelyek ellentétesek lennének Ukrajna álláspontjával, az orosz diktátorral folytatott beszélgetések önmagukban nem hoznak létre hozzáadott értéket az igazságos béke megteremtéséhez" - írta a külügyi tárca honlapján kiadott közleményében.

Tihij hangsúlyozta, hogy "a hosszú beszélgetések olyan erőforrások, amelyeket Putyin több mint húsz éve használ fel érdekeinek megvalósítására. Most a tárgyalások csak reményt adnak Putyinnak nemzetközi elszigeteltségének enyhítésére. Konkrét, határozott cselekedetekre van szükség, amelyek békére kényszerítik, nem pedig rábeszélésre és csillapítási kísérletekre, amelyeket a gyengeség jelének tart, és saját céljaira használ fel. A szükséges konkrét cselekedetek pedig ismertek, elsősorban a megszálló csapatokat kell kivonni Ukrajna területéről" - hangsúlyozta a szóvivő.