eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Orosz atomfegyverek,
Nyitókép: Anton Petrus/Getty Images

Jelentés: az orosz nukleáris fegyverek jelentős része az ukrán drónok hatótávolságán belül van

A Foreign Affairs által közölt jelentés szerint a körülbelül 5580 robbanófejből álló orosz nukleáris arzenál mintegy 30 százalékára képesek lennének lecsapni az ukrán drónok.

Oroszország területén legalább tizennégy olyan atomraktár van Ukrajna közelében, amelyeket adott esetben elérhetnének az ukrán drónok is. Ezek közül kettő kifejezetten közel található a határhoz, míg további öt valamivel távolabb helyezkedik el – írja a Foreign Affair értesülése alapján a Portfolio.

A most nyilvánosságra hozott jelentés azért lehet érdekes és aktuális, mert az ukránok visszatérően azt kérik a nyugati szövetségeseiktől, hogy engedélyezzék nekik az átadott modern fegyverrendszerek használatát oroszországi célpontok ellen. Márpedig ezekkel az eszközökkel a jelzett oroszországi telepeket is célba lehetne venni.

Az ukrán vezetés csak a hagyományos célpontokra mért csapásokhoz kért engedélyt, így például a kulcsfontosságú infrastrukturális elemekre, repterekre, kőolajtárolókra és laktanyákra. A lap úgy értesült, hogy az ukránok ezzel együtt nem készülnek arra, hogy nukleáris támaszpontokat támadjanak meg.

Az oroszországi telepek ugyanakkor veszélynek vannak kitéve, hiszen robbanófejeket tárolnak ezeken a helyeken.

Az orosz kormányzat tavaly rendelte el az atomfegyverek elszállítását a belgorodi állomásról, miután az ukránok dróntámadásokat indítottak Oroszország egyes területei ellen. A cikk szerint ez nyílt beismerése volt annak, hogy a Kreml belátta, nem szabad a harcok közvetlen közelében atomtölteteket tárolni. A belgorodin kívül további oroszországi raktárak vannak még lőtávon belül, de több kivonásról nem érkezett hír.

Nagy kockázatot jelent, ha esetleg egy ukrán drón becsapódna valamelyik orosz telepbe, mert a robbanás következtében hasadóanyag juthat a környezetbe. A Foreign Affairs cikkében megjegyzik: egy ilyen támadásnál káosz is kialakulhat az objektumokban, és nem lehet kizárni, hogy illetéktelen személyek hozzájuthatnak az ott tárolt nukleáris robbanófejekhez.

Oroszország korábban olyan támaszpontokról is indított támadást ukrajnai célpontok ellen, amelyeken atomfegyvereket tárolt, ezzel azonban gyakorlatilag legitim célponttá tette az ukránok számára a bázisokat. Egy drónbecsapódás egyébként nem okoz nukleáris katasztrófát, viszont problémát jelenthet, ha valamilyen karbantartási ok miatt nem a bunkerben tárolják a robbanófejet. A korosodó támaszpontok szintén gondot jelenthetnek, valamint a 2023-as Wagner-felkelés is bizonyította, hogy a külső csoportok is súlyos fenyegetést jelenthetnek. Akkor keringtek hírek arról is, hogy fegyveresek behatoltak egy ilyen bázisra, de végül nem szereztek meg nukleáris robbanófejeket.

Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×