eur:
413.1
usd:
390.63
bux:
79279.54
2024. december 5. csütörtök Vilma
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél a Joe Biden amerikai elnök által kezdeményezett, Ukrajna támogatását célzó nemzetközi nyilatkozat elfogadása alkalmából New Yorkban 2024. szeptember 25-én. A mintegy 30 ország vezetője által elfogadott nyilatkozatban a vezetők kötelezettséget vállaltak az Oroszországgal hadban álló Ukrajna újjáépítésére, valamint rövid és hosszú távú pénzügyi szükségleteinek biztosítására. A négy pontból álló nyilatkozat tartalmaz egy 50 milliárd dollár összegű hitelcsomagot is. Az amerikai külügyminisztérium ezzel egyidejűleg újabb katonai csomagot jelentett be 375 millió dollár értékben az ukrán haderő számára.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images pool/Leon Neal

Volodimir Zelenszkij: már 11 ezer észak-koreai van Kurszkban, és megtámadták őket

Ez lehetett az első alkalom, hogy egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak.

Volodimir Zelenszkij a hét elején azt állította, hogy az ukrán erők által részben megszállt orosz Kurszk régióban már körülbelül 11 ezer észak-koreai katona állomásozik, sőt, a számuk tovább nő. Zelenszkij mindezt a GUR, a katonai hírszerzés és a külső hírszerzés jelentései alapján mondta. „Látjuk, hogy nő a létszámuk, de nem látjuk sajnos, hogy erősödne a partnereink reakciója” – mondta az ukrán elnök. Amerikai és dél-koreai értékelés szerint 8000 fős lehet az észak-koreai katonai létszám Oroszországban.

A kurszki művelettel kapcsolatban Zelenszkij azt mondta, hogy közel három hónapja vannak jelen az ukrán erők az orosz területen, ahol „határ menti biztonsági övezetet ellenőriznek”. A támadás sokat segített abban, hogy ukrán „honvédeket” tudjanak hazahozni az orosz fogságból – idézte szavait az RBK – Ukrajna.

Ukrán illetékesek Zelenszkijtől függetlenül elmondták, hogy katonáik rá is lőttek az észak-koreaiakra. Ezzel első ízben egy harmadik ország fegyveres erői is aktív részeseivé váltak az ukrajnai háborúnak. Az ukránok nem árultak el részleteket az összecsapásról.

„A KNDK első katonai egységei már tűz alá kerültek a kurszki régióban” – írta Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezető elhárítási illetékese a Telegramon. A támadások hírét egy magasrangú hírszerzési illetékes külön is megerősítette a Financial Timesnak.

Közben Kijevbe látogatott a német kormány egyik leginkább ukránbarát tagja, Annalena Baerbock külügyminiszter. Ukrán kollégája, Andrij Szibiha azt mondta, „tárgyalásaikon érintették, hogy az észak-koreai részvételre határozott fellépéssel” kell válaszolni. „Arra sürgetjük Európát: ismerje fel, hogy a KNDK csapatai egy agresszív háború résztvevői egy szuverén európai állam ellen” – fogalmazott (bár nincs hír arról, hogy az észak-koreaiak ukrán területen lennének).

Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete közben Oroszországot és Kínát bírálta a Biztonsági Tanácsban, amiért „szégyentelenül védik” és bátorítják Észak-Koreát. Dél-Korea és az Európai Unió is elítélte a fejleményt és aggodalmát fejezte ki, hogy Észak-Korea nukleáris és ballisztikus rakétatechnológiához juthat cserébe.

Moszkvában – a korábban hangoztatottak ellenére – Vlagyimir Putyin elnök fogadta Coj Szon Hi észak-koreai külügyminisztert. A két ország a nyáron a kölcsönös katonai segítséget magában foglaló stratégiai együttműködési szerződést kötött – és bár a szöveg nem, de orosz politikusok azt mondják, hogy „szövetség szintjére” emelte a viszonyt.

Egy angol nyelvű dél-koreai lap közben azt állította, hogy az oroszok havi kétezer dolláros illetményt adnak majd az észak-koreai katonáknak, ami számukra hatalmas összeg.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

"Minden eddiginél közelebb került az ukrajnai háború vége" - közölte Szijjártó Péter

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter orosz és vatikáni kollégájával is egyeztetett csütörtökön az EBESZ külügyminiszteri szintű tanácsülésének margóján Vallettában.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.06. péntek, 18:00
Fejérdy Gergely
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Élőben szólalt meg Emmanuel Macron a kormányválság után, nehéz időszak vár Franciaországra – Híreink percről percre

Élőben szólalt meg Emmanuel Macron a kormányválság után, nehéz időszak vár Franciaországra – Híreink percről percre

Szerda este elvesztette a bizalmatlansági szavazást a Nemzetgyűlésben Michel Barnier francia miniszterelnök, ezzel megbukott a mindössze szeptember 5-e óta hivatalban lévő kormány. A kormány bukását az okozta, hogy a parlamenti pártok nem tudtak megegyezni a költségvetésről, amely megszorításokat tartalmazott volna. A Nemzetgyűlésben egyik erőnek sincs többsége, új választásokat ráadásul jövő nyárig nem lehet tartani, így Franciaország tartós válság elé néz, ami az egész Európai Unióra kihathat. Barnier ma hivatalosan is beadta lemondását Emmanuel Macron elnöknek, aki este 20 órakor mond majd beszédet a kialakult helyzetről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×