eur:
400.82
usd:
366.52
bux:
74322.08
2024. október 11. péntek Brigitta
2001. szeptember 11. terrortámadás a World Trade Center ellen New Yorkban. Forrás: X / Sprinter
Nyitókép: Forrás: X / Sprinter

Az Egyesült Államokat 23 éve érte történetének legsúlyosabb terrortámadása

Huszonhárom éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi iszlamista terrorszervezet támadást az Egyesült Államok ellen. A történelem legvéresebb, mintegy háromezer ember életét követelő merényletsorozata után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.

New Yorkban helyi idő szerint 8 óra 46 perckor, majd 9 óra 3 perckor két, terroristák által eltérített utasszállító repülőgépet vezettek a Világkereskedelmi Központ (WTC) két ikertornyába. A tornyok 9 óra 59 perckor, illetve 10 óra 28 perckor leomlottak, a romok alatti tüzet csak december közepére sikerült teljesen eloltani. Egy harmadik eltérített gép 9 óra 37 perckor a védelmi minisztérium, a Pentagon arlingtoni épületére zuhant, lerombolva annak egy részét. Egy negyedik eltérített gép, amelynek vélhetően egy másik washingtoni célpontot (a Kongresszus épületét vagy a Fehér Házat) szemeltek ki, az utasok ellenállása miatt a pennsylvaniai Shanksville-nél zuhant le 10 óra 3 perckor.

A támadásokban a 19 terrorista mellett 2977 ember - 90 ország állampolgárai - vesztette életét, földi maradványaik azonosítása máig sem fejeződött be teljesen. A négy repülőgépen 246 főnyi utas és személyzet tartózkodott, az ikertornyoknál 2606-an haltak meg (közülük 343 a mentésben részt vevő tűzoltó, 72 rendőr volt), a Pentagon elleni támadás 125 halálos áldozatot követelt. A merényletsorozatot az Oszama bin Laden vezette al-Kaida terrorhálózat 2004-ben vállalta magára.

A támadások miatt példátlan módon több napra lezárták az amerikai légteret a polgári repülőgépek előtt, a fegyveres erőket fokozott harckészültségbe helyezték. George W. Bush elnök közölte: az Egyesült Államok felkutatja a felelősöket és igazságot szolgáltat, nem téve különbséget az elkövetők és a nekik menedéket nyújtók között. Bush 2001. október 26-án írta alá az emberi jogi szervezetek által hevesen bírált, a Kongresszus által három nap alatt elfogadott "hazafias törvényt", amely sokkal szélesebb jogkört biztosított a hatóságoknak, korlátozva a polgári szabadságjogokat. A második világháború utáni legnagyobb közigazgatási reform keretében létrehozták a belbiztonsági minisztériumot, átszervezték a titkosszolgálatokat; világszerte megszigorodtak a repülésbiztonsági intézkedések.

Bush elnök 2003-ban szeptember 11-ét nemzeti ima- és emléknapnak, a hazafiság napjának, 2009-ben Barack Obama elnök a szolgálat és emlékezés napjának nyilvánította. A ledőlt ikertornyok helyén a merényletek tizedik évfordulójára emlékzuhatagot alakítottak ki, a fal peremére az áldozatok nevét írták fel. A részben föld alatti nemzeti emlékmúzeum 2014-ben nyílt meg. 2017 óta áll a NATO brüsszeli központjának kertjében a terrortámadások áldozatainak emlékműve, az egyik leomlott ikertorony egyik vasbeton darabja. Az áldozatok tiszteletére Arlingtonban és Shanksville-ben is emlékművet állítottak. New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben olvassák fel a halálos áldozatok neveit.

A romba dőlt WTC helyén hét felhőkarcolóból álló új épületegyüttes készül, amelyek közül eddig négy készült el. A 2014-ben átadott, az Egyesült Államok létrejöttének dátumára utaló 1776 láb (541 méter) magas One World Trade Center a nyugati félteke legmagasabb épülete.

Az Egyesült Államok 2001. október 7-én hadműveletet indított az al-Kaida vezetőjének, Oszama bin Ladennek menedéket nyújtó afganisztáni tálibok ellen, megdöntve hatalmukat. Az amerikai történelem leghosszabb háborúja 2021. augusztus 30-án ért véget, az Afganisztánban már augusztus 15-én hatalomra került tálibok átmeneti kormánya hivatalosan az Amerika elleni terrortámadás 20. évfordulóján, 2021. szeptember 11-én kezdte meg működését.

Oszama bin Ladennel 2011. május 2-án pakisztáni területen végzett egy amerikai kommandó, a merényletek egyik fő szervezőjének tartott Ajmán az-Zavahirivel 2022. július 31-én végzett amerikai dróntámadás Kabulban. A terrorcselekmények kitervelője és irányítója, Hálid Sejk Mohamed és négy bűntársa 2003-ban került amerikai kézre. A guantánamói haditengerészeti támaszponton kialakított fogolytáborban raboskodó öt férfi ellen 2012-ben emeltek vádat terrortevékenységre való összeesküvés, civilek elleni támadások, szándékos emberölés és sebesülések okozása, háborús bűnök, repülőgépek megsemmisítése miatt, de perük még nem kezdődött el. A terroristákkal idén augusztusban vádalkut kötöttek, amellyel elkerülhették volna a halálbüntetést, de ezt a hatalmas felháborodás miatt két nappal később visszavonták.

Az amerikai törvényhozás - Barack Obama elnök vétója ellenére - 2016 szeptemberében törvényt szavazott meg, amely lehetővé teszi, hogy a terrortámadások áldozatainak hozzátartozói perelhessék a bűnrészességgel gyanúsított országokat, köztük Szaúd-Arábiát (a 19 elkövető közül 15 szaúdi állampolgár volt). A Kongresszus állandó kompenzációs alapot hozott létre azoknak a rendőröknek, tűzoltóknak és segélymunkásoknak, akik a terrortámadások utáni mentés során szenvedtek egészségkárosodást, a törvényt Donald Trump elnök 2019. július 29-én írta alá.

Joe Biden elnök 2021. szeptember 3-án elnöki rendeletben írta elő a terrortámadásokhoz kapcsolódó titkosított kormányzati dokumentumok felülvizsgálatát. 2022-ben, a tragédia évfordulóján az al-Kaida 250 oldalas iratot jelentetett meg az interneten a terrortámadások menetéről.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: semmi nem arra utal, hogy Kijev vagy Moszkva az év végéig békét szeretne kötni

Seremet Sándor: semmi nem arra utal, hogy Kijev vagy Moszkva az év végéig békét szeretne kötni

Miközben elhúzódik az orosz–ukrán háború, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai offenzívát indított, hogy minél több országot állítson maga mellé, de Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint nehezen képzelhető el, hogy az idén elhallgassanak a fegyverek.

Orbán Viktor péntek reggel: a szerdai strasbourgi vita "rock and roll" volt

Interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádiónak péntek reggel. Szerinte Strasbourgban annak a bejelentése történt meg szerdán, hogy meg akarják buktatni a magyar kormányt, és azt is megmondták, ki vezesse. De Orbán Viktor bejelentette "az ellenállást". Meghirdette a 2025-ben reményei szerint 3-6 százalékos gazdasági növekedést szavatoló gazdasági stratégiát, 3 elemet fel is fedett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.11. péntek, 18:00
Lánszki Regő
az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, országos főépítész
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×