Infostart.hu
eur:
363.05
usd:
323.55
bux:
147313.28
2026. november 5. csütörtök Imre
Emmanuel Macron francia elnök (j) leadja szavazatát az előrehozott parlamenti választások első fordulójában Le Touquet-Paris-Plage településen 2024. június 30-án. A több mint 49 millió választópolgár a francia parlament, a nemzetgyűlés alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.
Nyitókép: MTI/EPA/REUTERS POOL/Yara Nardi

Emmanuel Macron példátlan és történelmi összefogást készít elő, de nem mehet biztosra

Nincs sok esély egy nagykoalíció megalakulására, az azonban biztosnak tűnik, hogy Emmanuel Macron pártszövetsége benne lesz az új francia kormányban – mondta az InfoRádióban Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense. A Franciaország-szakértő szerint nem valószínű, hogy az előre hozott választásokat megnyerő Új Népfront miniszterelnök-jelöltje lesz az új kormányfő.

Emmanuel Macron államfő pénteken kezdte meg a tárgyalásokat a parlamenti pártokkal Franciaország új miniszterelnökének személyéről, egyelőre azonban még azt sem lehet tudni, melyik párt vagy pártok alakíthatnak kormányt. Július elején az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség nyerte a nemzetgyűlési választásokat, de a kormányalakítást a párizsi olimpia miatt felfüggesztették a játékok végéig. Jelenleg ügyvezető kabinet kormányoz Franciaországban az eddigi miniszterelnök, Gabriel Attal vezetésével, ő azonban biztosan nem marad a posztján.

A francia alkotmány szerint a mindenkori köztársasági elnök feladata, hogy a választási eredményeket figyelembe véve kinevezze az új kormányfőt. A győztes pártszövetség Lucie Castets-t, a párizsi városháza pénzügyi vezetőjét jelölte miniszterelnöknek, ám a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense szerint szinte biztosra vehető, hogy nem ő lesz Franciaország következő kormányfője. Szűcs Anita az InfoRádióban elmondta: az Új Népfrontnak és a függetleneknek együtt összesen 195 mandátumuk van az 577 fős nemzetgyűlésben, ami nem elegendő a kormányzóképességet lehetővé tevő többséghez. Az abszolút többséghez 289 képviselő támogatására lenne szükség.

A Franciaország-szakértő hozzátette: ha ennek ellenére Emmanuel Macron elfogadná az Új Népfront kormányfői jelölését, akkor a politikai logika, illetve a legvalószínűbb forgatókönyv alapján bizalmatlansági indítványt nyújthat be a többi párt Lucie Castets ellen – akár már a lehetséges kinevezésének a napján.

Ha ez megtörténne, azonnal megbukna a kormány.

Az azonnali bukás elkerülése érdekében így még mindig folynak a koalíciós tárgyalások. A helyzetet nehezíti, hogy a győztes baloldali szövetség pártjai nem szívesen működnének együtt a pártszövetségben ugyancsak résztvevő, Jean-Luc Mélenchon vezette szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország nevű párttal. Szűcs Anita úgy véli, a szövetség így várhatóan felbomlik, ám pártjai még nem biztos, hogy kimaradnak az új kormányból.

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök ugyanis nagykoalíciós kabinetet alakítana.

A szakértő elmondta: az alkotmány ugyan nem írja elő, hogy a köztársasági elnöknek bármilyen elképzelése legyen egy koalíció létrehozásával kapcsolatban, Emmanuel Macron azonban egy olyan nagykoalícióban gondolkodhat, ami tulajdonképpen a két nagy szélsőséges párt, a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés és a már említett szélsőbaloldali Engedetlen Franciaország kizárásával hozná össze az összes többi pártot a kormányalakítás érdekében. Szűcs Anita megjegyezte: ez példátlan összefogás lenne, ugyanis

ilyen széles körű politikai együttműködés még sosem valósult meg az Ötödik Köztársaság történetében.

A szakértő szerint ugyanakkor kicsi az esély a nagykoalíció megalakulására, az azonban szerinte biztosnak tűnik, hogy Emmanuel Macron pártszövetsége, az előre hozott választáson második helyen végzett Ensemble benne lesz az új kormányban. Ám az, hogy kivel köt koalíciót úgy, hogy parlamenti többsége is legyen, szinte megjósolhatatlan Szűcs Anita szerint.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartja, hogy az Ensemble köré tömöríthető bal- és jobboldali pártok fognak kormányt alakítani, baloldali többséggel. Úgy véli, Emmanuel Macron pártszövetsége a Szocialista Párttal építhet ki hosszabb távra szóló együttműködést.

A jelenlegi bizonytalanságnak a jövő héten lehet vége. Az előzetes menetrend szerint ugyanis akkor jelenthetik be, ki lesz Franciaország új miniszterelnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás a félidős választásokról: eddig tartott a trumpizmus?

Magyarics Tamás külpolitikai szakértő szerint bár Donald Trump Make America Great Again-politikája alapvetően sikeres volt, mégis elpártoltak tőle a latinok és a feketék, véget érhetett a „trumpi koalíció kora” – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora.

Ügynökakták: a szakértő óvatosságra kér, és egy másik, ezer konkrét sztorit kibontó weboldalra is felhívta a figyelmet

36 évvel az 1990-es rendszerváltás után megnyíltak az úgynevezett ügynökakták. De valójában mi lett most hozzáférhető, és mi az, ami továbbra is rejtve marad? Többek között erről beszélt az InfoRádióban Tabajdi Gábor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatala és az 1956-os Intézet Alapítvány kutatója, aki szerint a nyilvántartásban lévők egy része olyan, akit nem sikerült beszervezni, de sok olyan is van, akinek a jelentései súlyos következményekkel jártak. A mintegy 150-160 ezer beszervezettből most 60 ezer név került nyilvánosságra.
inforadio
ARÉNA
2026.11.05. csütörtök, 18:00
Sári Zsolt
a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium Közgyűjteményekért és Örökségvédelemért felelős államtitkára
Tisza-kormány: döntött a bíróság, nem engedik ki Matolcsy Györgyöt, közben egyre nagyobb port kavarnak az ügynökakták

Tisza-kormány: döntött a bíróság, nem engedik ki Matolcsy Györgyöt, közben egyre nagyobb port kavarnak az ügynökakták

Helybenhagyta Matolcsy György és két további gyanúsított letartóztatását a Fővárosi Törvényszék: csütörtöki közleményük szerint többek között bizonyítékok eltüntetésének veszélye miatt döntöttek így. Közben egyre nagyobb politikai vitát vált ki az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Levéltár bocsánatot kért, amiért Lezsák Sándor neve megfigyeltként tévesen bekerült az ügynökadatbázisba, Bóka János emiatt az oldal felfüggesztését és Tarr Zoltán távozását követeli. Közben Vitézy Dávid bejelentette, hogy januártól Kállai Éva vezeti a HungaroControlt, és ismertette a kormány döntését egy gyömrői iskolaépítésről, valamint a 442-es főút fejlesztésének előkészítéséről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×