Infostart.hu
eur:
385.2
usd:
331.45
bux:
121716.94
2026. január 16. péntek Gusztáv
Gabriel Attal francia miniszterelnök bejelenti lemondási szándékát a párizsi kormányfői hivatalnál tartott sajtóértekezleten a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A választást az Új Népfront nevű baloldali szövetség nyerte, Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetsége a második helyen végzett, míg a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentina Camu

Az olimpia is beleszól a francia kormányváltásba

Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előre hozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. - augusztus 11.) végéig - közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.

Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy "a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését". A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt "a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára", valamint "a francia nép iránti kötelességéről".

"Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll" - írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.

A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.

Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.

Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is "egységes jelöltet" követel. "Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik" - írta a baloldali politikus az X-en.

A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra "vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról".

A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.

Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót - jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására - fűzte hozzá.

Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×