Infostart.hu
eur:
365.03
usd:
312.29
bux:
133586.12
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Gabriel Attal francia miniszterelnök bejelenti lemondási szándékát a párizsi kormányfői hivatalnál tartott sajtóértekezleten a francia parlamenti választások második fordulójának napján, 2024. július 7-én. A választást az Új Népfront nevű baloldali szövetség nyerte, Emmanuel Macron államfő Együtt nevű pártszövetsége a második helyen végzett, míg a jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) a harmadik helyre szorult.
Nyitókép: MTI/EPA/Valentina Camu

Az olimpia is beleszól a francia kormányváltásba

Gabriel Attal francia miniszterelnök és kormánya lemondását kedd este elfogadja Emmanuel Macron államfő, akinek pártja alulmaradt az előre hozott nemzetgyűlési választások július 7-i második fordulójában, de a leköszönő tárcavezetők a helyükön maradnak ügyvivő minőségben még néhány hétig, feltehetően a párizsi olimpiai játékok (július 26. - augusztus 11.) végéig - közölték kormányzati források a keddi kormányülést követően.

Emmanuel Macron kezdeményezésére a kormány először ült össze a választások óta, és egyben az utolsó alkalommal.

Az államfő emlékeztetett arra, hogy Gabriel Attal a választásokat követően lemondott, s a leköszönő, s ezért politikailag minimális szerepet kapó kormány helyzete ügyvivőként még egy ideig megmaradhat, várhatóan az olimpiai játékok végéig, azért, hogy "a folyamatosság jegyében biztosítsa a francia állam minimális működését". A köztársasági elnök kedden köszönetet mondott a minisztereknek, Gabriel Attal pedig kifejezte háláját a kormánytagoknak és az államfőnek a bizalomért, amit az elmúlt hónapokban élvezett. Beszélt "a szenvedélyről, amellyel fél éve, két éve, hét éve szolgáltuk Franciaországot, és elindítottuk a nagy átalakulásokat hazánk számára", valamint "a francia nép iránti kötelességéről".

"Eltűnhettünk volna. Elkerültük a legrosszabbat. A jövő előttünk áll" - írta közleményében a miniszterelnök, aki pártja veresége ellenére az egyik legnépszerűbb francia politikus továbbra is.

A választások a 2027-ben a negyedik elnökválasztási kampányára készülő Marine Le Pen pártjának, a Nemzeti Tömörülésnek az előretörését hozták, amely a szavazatok harmadát begyűjtve megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban a harmadik helyre csúszott vissza, miután a többi párt visszaléptette a jelöltjeit egymás javára a választókörzetek jelentős részében. A Nemzeti Tömörülés így is a legtöbb mandátummal rendelkező párttá vált, s a korábbi 89-ről 143-ra tudta növelni a képviselői számát a Nemzetgyűlésben.

A második fordulóban az élen a négy pártot tömörítő Új Népfront nevű baloldali szövetség végzett, s 190 mandátuma lesz az eddig 151 helyett a nemzetgyűlésben, míg Emmanuel Macron Együtt pártszövetsége elvesztette a 246 fős relatív többségét, s 168 képviselővel fog a jövőben rendelkezni.

A kormány formális lemondása lehetővé teszi, hogy a kormány képviselőnek megválasztott tagjai visszaszerezzék parlamenti mandátumukat, és így részt vehessenek csütörtökön a Nemzetgyűlés elnökének megválasztásában, akinek személyéről a háttérben már folynak az egyeztetések.

Ez az átmeneti időszak eközben időt ad a politikai csoportosulásoknak is, hogy hogy megpróbáljanak kompromisszumokat és szövetségeket kötni.

A radikális baloldali Engedetlen Franciaország, a Kommunisták, a Zöldek és a szocialisták összefogásával létrejött Új Népfront nevű választási szövetség még mindig egyedül szeretne kormányozni, annak ellenére, hogy nincs meg az ehhez szükséges 289 fős abszolút többsége. Ehhez azonban elsőként konszenzusos személyben kellene megállapodniuk, akit megnevezhetnének miniszterelnök-jelöltjüknek. Az egy hete tartó egyeztetéseken a legnagyobb feszültségek az Új Népfront parlamenti irányításáért egymással rivalizáló radikális baloldal és a szocialisták között mutatkoztak.

Az Engedetlen Franciaországot vezető Jean-Luc Mélenchon a nemzetgyűlés elnöki tisztére is "egységes jelöltet" követel. "Nem folytatjuk a tárgyalásokat semmiről, amíg ez a kérdés nem rendeződik" - írta a baloldali politikus az X-en.

A baloldalon nagy a nyomás, mert az elnöki tábor egy része már napok óta próbál alternatív többséget kialakítani a jobbközép Köztársaságiakkal az Új Népfronttal szemben a nemzetgyűlés elnöki tisztének megtalálásához, amelyet egyébként a jelenlegi elnök, az elnöki táborhoz tartozó Yaël Braun-Pivet szeretne megtartani. Emmanuel Macron kedden a kormányülésen úgy vélte, hogy az elnöki tábornak javaslatot kellene letennie az asztalra "vagy egy többségi koalícióról, vagy pedig egy széles körű törvényhozási paktumról".

A politikai bizonytalanság közepette egy dolog biztos a leendő francia kormány számára: az államháztartás ismét mínuszba kerül.

Franciaország államadóssága jelenleg 3100 milliárd euró (a GDP mintegy 110 százaléka), és 2027-ben elérheti a 3600 milliárd eurót - jelentette ki Pierre Moscovici, az állami számvevőszék elnöke hétfőn. A korábbi miniszter és uniós biztos főszámvevő szerint az adósságszolgálat jelenleg évi 60 milliárd euróba kerül az országnak, ez 2027-ben 80 milliárd euróra emelkedhet. Ez azt jelenti, hogy kevesebb forrás jut olyan területekre, mint például az oktatás, az igazságszolgáltatás, a biztonság vagy a gazdaság zöld átállítására - fűzte hozzá.

Moscovici szerint az új kormány legfontosabb feladata az államadósság csökkentése kell, hogy legyen. Hozzátette: Ez nem jobboldali vagy baloldali feladat, ez mindenki számára kötelező.

Címlapról ajánljuk
Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. A közokiratban Balásy négy cégről mond le: a Lounge Design, a Lounge Event és New Land Media Kft.-kben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották, amiről előre nem szóltak nekik, technikai hibákra hivatkoztak. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.

A Tisza Párt újabb fontos tisztségviselőket nevezett meg

Bujdosó Andrea frakcióvezető bejelentette a Tisza Párt parlamenti bizottsági elnökeit, miután korábban bemutatták az Országgyűlés tiszás alelnökeit is. A házelnököt és az alelnököket is a május 9-ei alakuló ülésen választják meg.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Gyenge napja volt a tőzsdéknek

Gyenge napja volt a tőzsdéknek

Többnyire pozitív volt a hangulat hétfő reggel a főbb ázsiai tőzsdéken, nagyot ment a dél-koreai tőzsde a chipgyártóknak köszönhetően, a hosszú hétvége után pedig eséssel kezdtek európai tőzsdék, miközben Londonban kereskedési szünnap volt. A befektetők az iráni fejleményekre figyelnek elsősorban, az olajár emelkedik, emellett Donald Trump a hétvégén büntetővámot jelentett be az EU-s autógyártókra, amire estek az európai autógyártók részvényei. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×