A párizsi olimpia előtt három helyen is szabotázsakció érte a francia gyorsvasutat, ezért felvetődik a kérdés, hogy képes-e Franciaország megrendezni biztonságosan a nyári játékokat. Fejérdy Gergely az InfoRádió Aréna című műsorában arra emlékeztetett, hogy rendkívüli készültségben van Franciaország már hetek óta, több mint 45 ezer rendőr és 18 ezer katona próbálja biztosítani a párizsi helyszíneket. A korlátozások miatt a párizsiak elutasítók az olimpiával szemben, csaknem felük el is utazik a játékok idején, de a friss mérések szerint a franciák 47 százaléka teljesen indifferensen viszonyul a rendezvényhez – magyarázta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

"Nagyon sok politikus meg is pendítette az elmúlt hetekben, hogy Franciaország most igazából azokra a városokra figyel, ahol az olimpiai játékok vannak, viszont a többi helyszínen kevesebb a rendfenntartó erő, ami adott esetben problémákat okozhat" – hívta fel a figyelmet a szabotázsakciók nyomán. Emlékeztetett arra is, hogy Franciaországban létezik a megosztottság a külváros és a belváros, a vidék és a nagyvárosok között, és vannak olyan területek, ahol nehéz a közbiztonságot betartani még akkor is, amikor épp nincs olimpia az országban.

"Franciaországban a magreb országokhoz köthető, részben francia állampolgárok és Franciaország között állandóan jelen van egyfajta feszültség. Ezt az utóbbi hetekben, hónapokban különösen is felerősítették, többek között a baloldali radikális körök, amelyek kifejezetten kiálltak az iszlamista terror mellett. Ez a radikális baloldal, ez a lázadó Franciaország Jean-Luc Mélenchonnak a köre, aki erre próbálta építeni a kampányát, és ez mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a feszültség tovább erősödött" – mondta Fejérdy Gergely, és hozzátette, ezzel a radikális baloldal 10-15 százalékot tud elérni, ezért kell folyamatosan szövetségeket kötnie. A baloldali blokk az előre hozott nemzetgyűlési választáson a legtöbb szavazatot kapta, és most Mélenchon próbál ennek a pártszövetségnek az élére állni, csak közben a pártok sok kérdésben nem értenek egyet.

A francia nemzetgyűlésnek viszont Emmanuel Macron centrista pártja adja az elnököt. Fejérdy Gergely kiemelte, a nemzetgyűlési elnöke a francia állam berendezkedésben a negyedik legfontosabb állami tisztséget jelenti, ezért politikai hatalom, de csak szimbolikus jelentősége van annak, hogy az elnöknek a pártjából érkezett, ráadásul csak a harmadik fordulóban tudták megválasztani. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pártok közül a legtöbb, 143 képviselője a Nemzeti Frontnak van, mégsincs semmiféle pozíciója a nemzetgyűlésben. Tizenegy frakció alakult meg, és a Marine Le Pen-féle pártot teljesen kiszorították mindenféle pozícióból. "Ez azért is nagyon elképesztő, hiszen 2022-ben már több mint 80 képviselővel sikerült Marine Le Pen pártjának bekerülnie a nemzetgyűlésbe, ami csúcsnak számított, most majdnem a duplája van, de 2022-től 2024-ig volt parlamenti alelnöke a nemzeti tömörülésnek, most viszont semmi" – mondta, és jelezte, a szavak szintjén a radikális baloldalt leszámítva mindenki azt mondta, hogy nem akarja teljesen kiszorítani a Nemzeti Tömörülést, de a tettek nem erről szólnak.

Macron elnök július 23-án értékelte az előre hozott választásokat, és nagyon negatívnak értékelte azt, hogy a nemzetgyűlésen belül egyfajta karanténpolitika működik, és hogy így 11 millió francia nem kap megfelelő képviseletet a nemzetgyűlésben. Fejérdy Gergely szerint ez a kijelentés azért visszás, mert a Macron-féle párt ugyanúgy részt vett ennek a karanténpolitikának a létrehozásában. Ugyanakkor hiába vitt el 36 százalékot a Nemzeti Tömörülés, és ért el a maga szempontjából hatalmas győzelmet, a többséget nem zavarja a párt kiszorítása. "A francia többség nem nehezményezi azt, hogy Franciaországban egy olyan párt, amely a legtöbb szavazatot kapta és a legnagyobb politikai erővel rendelkezik a nemzetgyűlésben, nem kap megfelelő pozíciókat a parlamentben, ez a franciák többségét igazából nem zavarja" – tette hozzá a Franciaország-szakértő.

A kutató úgy véli, a karantén ellenére, a Nemzeti Tömörülés bizonyos fokig még előnyt is kovácsolhatnak ebből a szituációból, mert már be is jelentette, hogy kifejezetten ellenzéki politikát fog folytatni, és csak olyan törvényt fog megszavazni, amely egyezik a párt programjával. Az első ilyen próba a nyugdíjreformok visszavonása lesz, amely a baloldali tömörülés fog kezdeményezni, mert néhány órán belül jelezte Jordan Bardella elnök, hogy maximálisan támogatni fogják ezt a törvényt. Ez pedig a most alakuló koalíciós együttműködést azonnal próbára teheti.

"Nagyon érdekes szituáció alakulhat ki, ha tényleg szavazásra bocsátják majd az ősz folyamán ezt a kérdést, és a Nemzeti Tömörülés és a szélsőbaloldali csoport közösen mögé állna" – mondta Fejérdy Gergely. Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi patthelyzet a nemzetgyűlésben hosszan nem tartható fenn, de nincs arra lehetősége az elnöknek, hogy újra feloszlassa, csak egy év után. A Nemzeti Tömörülés előkészítheti a 2025-ös esetleges előre hozott nemzetgyűlési választást, de már készülhet részben a 2026-ban esedékes önkormányzati választásokra, és a 2027-es elnökválasztásra is úgy tud készülni, hogy ellenzékből csak azokat a témákat fogja felkarolni, ami számára esetleg szavazatot hozhat.

A parlamenti patthelyzetben Emmanuel Macron azt állítja, van lehetőség arra, hogy a mérsékelt erők egyfajta koalíciót alkossanak, a szakértő szerint viszont ez egy nagyon hiú ábránd, mert az ötödik köztársaság nem erre épül, a De Gaulle-féle elgondolás egyáltalán nem egy ilyen típusú koalíciós kormányzásra vonatkozik. A legnagyobb probléma szerinte az, ha a költségvetési törvény nem megy át, akkor gyakorlatilag Franciaország megbénul. "Ennek súlyos következményei is lehetnek, ha nem sikerül megfelelő koalíciót találni. Lesznek olyan mérsékelt erők, amelyek ezt érzékelik és megpróbálnak ez ellen tenni, de hogy elég lesz-e ahhoz, hogy át tudjon menni a költségvetési törvény például, az nagyon kérdéses" – mondta Fejérdy Gergely, de hozzátette, az olimpia és a paralimpia miatt egyelőre nem is tárgyalnak a koalíciós együttműködésről, leghamarabb szeptemberben lehet új kormány, addig a mostani ügyvivőként marad, ami önmagában alkotmányossági kételyeket vet fel. A kormánynak vagy minimális többsége lesz, vagy kisebbségben kell működnie. A baloldal azt mondja, hogy ők nyerték a választást, nekik kéne a miniszterelnököt adni, de Macron ezt nem veszi figyelembe.

"Macron megpróbálja a két lehetetlent összegyúrni, ha van két különböző gondolat, akkor azt a kettőt összegyúrni, és egyszerre megjeleníteni a különböző véleményeket. Ebbe az irányba fog valószínűleg elindulni. Hogy ennek mennyire lesz működőképes, azt nem tudni" – mondta a kutató.

Problémát jelent a gazdasági helyzet is, mert a költségvetéssel komoly gondok vannak, 3000 milliárd eurós adósságot görget maga előtt az ország, amiből az elmúlt hét évben közel ezermilliárd euró keletkezett. 2027-re ígérte a francia állam, hogy a Covid-válság után a költségvetési deficitet a maastrichti kritériumoknak megfelelően a 3 százalék alá szorítja, de jelen pillanatban ehhez óriási megszorításokra lenne szükség – magyarázta.

Emmanuel Macron Fejérdy Gergely szerint most az olimpiát is kihasználva megpróbál nemzetközi szinten is főszereplőként mutatkozni, de Franciaország nemzetközi súlya jelentősen megroppant a belpolitikai szituációnak a következtében. "Ez az instabil belpolitikai helyzet, ez a bizonytalanság nem ad olyan stabilitást Franciaország külpolitikai elképzeléseinek, ami szükséges lehet ahhoz, hogy Macron elnök egyáltalán láthatóvá legyen, eredményeket tudjon elérni, pedig nagyon sok olyan kérdéskör van, ahol Franciaország szeretné hallatni a hangját" – mondta a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Az erejét csökkenti az is, hogy az európai parlamenti választáson leszerepelt a pártja, és a liberális EP-frakció is jóval kisebb lett, így a saját politikai köreiben is nehezebben tudja kifejteni a véleményét.