Az uniós állampolgárok 1979 óta tizedik alkalommal voksolhatnak az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, az Európai Parlament képviselőire, a testületnek az Európai Unió lakosságszámának növekedése miatt a jelenlegi 705 helyett 720 tagja lesz. Minden tagországnak legalább hat (Ciprus, Luxemburg, Málta), és legfeljebb 96 (Németország) EP-képviselője lehet, Magyarországnak 21 képviselője van.
A választási részvétel négy tagállamban: Belgium, Bulgária, Luxemburg és Görögország kötelező, Görögországban kivételt jelentenek a 70 éven felettiek, a külföldön élők, továbbá azok, akik a választás napján állandó lakóhelyük szerinti szavazókörzetüktől 200 kilométernél távolabb tartózkodnak. A választópolgároknak ugyanakkor nem kell különösebben tartaniuk attól, ha távol maradnak a voksolástól, mert a törvényben előírt szankciókat a gyakorlatban sehol sem alkalmazzák.
A választási korhatár az EU legtöbb országában 18 év, kivéve Görögországot, ahol a szavazásra már a 17, illetve Ausztriát, Belgiumot, Máltát és Németországot, ahol a 16 éven felüliek is jogosultak. A képviselőjelöltségre vonatkozó szabályozásban is vannak eltérések: a választhatóság korhatára Görögországban és Olaszországban 25, Romániában 23, Bulgáriában, Cipruson, Csehországban, Észtországban, Írországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában és Szlovákiában 21, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Horvátországban, Luxemburgban, Magyarországon, Máltán, Németországban, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában 18 év.
A listást rendszert alkalmazó országokban a mandátumszerzéshez előírt választási küszöb legfeljebb 5 százalék lehet (Csehország, Franciaország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia), Ausztriában, Olaszországban és Svédországban 4, Görögországban 3, míg Cipruson 1,8 százalék, a többi országban nincs választási küszöb.
A 27 tagország közül Észtország állampolgárai elektronikus úton, 15 ország állampolgárai postai úton, 18 országé pedig az ország külföldi képviseletein szavazhatnak, ha a választás napján külföldön tartózkodnak.
Kilenc országban az utóbbi két lehetőség bármelyikét lehet választani, három országban van mód a meghatalmazott útján történő szavazásra. Bulgária és Olaszország állampolgárai csak egy másik EU-tagországban szavazhatnak, négy ország (Csehország, Írország, Málta és Szlovákia) állampolgárainak egyáltalán nincs lehetőségük a külföldről szavazásra.
Az EP-választáson a legtöbb, 65 millió választópolgár Németországban járulhat a szavazóurnák elé, Franciaországban csaknem 50 millió, Olaszországban 47 millió a választásra jogosultak száma, míg a legkevesebben Máltán, Cipruson és Luxemburgban szavazhatnak, ahol 400 és 700 ezer közötti ez a szám.
Az európai parlamenti választáson a voksolás végeredménye csak akkor hozható nyilvánosságra, amikor a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződött a szavazás. Az előzetes adatok várhatóan csak június 9-én, vasárnap este 11 óra után lesznek elérhetőek, mivel Olaszországban ekkor zárnak a szavazókörök.
(A nyitóképen: Egy férfi leadja szavazatát az észak-hollandiai Castricumban 2024. június 6-án, az európai parlamenti választások hollandiai fordulójában.)
