Az ukrán politikus a Bloombergnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy még hetekig eltarthat, amíg az Egyesült Államoktól kapott legújabb katonai támogatás éreztetheti a hatását. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója szerint az oroszok jelenleg "abszolút fölényben" vannak lőszerek és rakéták terén, ezt az előnyüket pedig arra akarják használni, hogy minél nagyobb területet foglaljanak el, még mielőtt az ukrán hadsereg - az újabb segélyszállítmányoktól megerősödve - visszavághatna. Arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország megpróbálja rákényszeríteni Ukrajnát és szövetségeseit a jelenlegi frontvonal befagyasztására.
Ezzel kapcsolatban az amerikai Institute for the Study of War (ISW) azt jegyezte meg, hogy
ha a mostani hadi helyzet alapján jönne létre tűzszünet, akkor az felettébb előnyös lenne az oroszok számára.
Hadseregük ugyanis olyan pozíciókat foglalt el, amelyekből - némi szünetet követően - bármikor újból támadhatnának. Az amerikai szakértőknek az a véleménye: Moszkva mindenképpen arra használná fel a fegyvernyugvást, hogy megerősítse a fronton harcoló egységeit és további alakulatokat vonjon össze egy újabb offenzívához.
A washingtoni kutatóintézet legújabb jelentésében egyetért Mihajlo Podoljakkal és azt hangoztatja, hogy az újabb nyugati segélyek csak lassan jutnak el a frontokra. Petr Fiala cseh miniszterelnök viszont éppen május 28-án azt közölte, hogy "napokon belül" megérkezik Ukrajnába az első "tízezernyi" 155 mm-es tüzérségi lőszer. A muníciót a prágai kormány által összegyűjtött nemzetközi pénzadományokból vásárolták.
Közben Svédország május 29-én bejelentette az Ukrajnának szánt tizenhatodik, és egyben az eddigi legnagyobb katonai segélycsomagját. Az 1,25 milliárd dollár (mintegy 450 milliárd forint) értékű küldeményben egyebek közt lesz két darab Saab 340 légtérellenőrző és korai előrejelző repülőgép, valamint AIM-120B AMRAAM (svéd jelzés szerint RB 99) közepes hatótávolságú légiharcrakéta is. Ezeket úgy módosították a svédek, hogy használhatók legyenek az ukránok által is alkalmazott NASAMS légvédelmi rakétarendszerhez is. A hatalmas összegű segélycsomagban szerepelnek még 155 mm-es tüzérségi lőszerek, továbbá a svédek átadják az összes Pansarbandvagn 302 gyalogsági harcjárművüket.
A Kijevnek küldött növekvő mennyiségű katonai támogatás mellett egyre több nyugati ország egyezik bele abba, hogy a tőlük kapott fegyverekkel orosz területeken lévő katonai létesítményeket is támadhassanak az ukránok. Legutóbb a francia elnök és a német kancellár találkozója után hangozott el, hogy Emmanuel Macron nem ellenzi ha francia fegyverekkel csapnak le olyan "orosz állásokra, amelyekből rakétákat lőnek ki", vagy ahonnan "bármilyen módon támadják Ukrajnát". A francia államfő viszont egyértelművé tette, hogy Kijev nem támadhat más oroszországi katonai, vagy polgári létesítményeket.
Olaf Scholz ennél burkoltabban fogalmazott, amikor azt mondta:
"Németország elismeri Ukrajna jogát arra, hogy megvédje magát az orosz csapások ellen". De be kell tartania a fegyverhasználatra vonatkozó nemzetközi jogi előírásokat.
A kancellár kijelentését az ISW rendkívül figyelemre méltónak nevezi, mert a hivatalos német vélemény eddig az volt, hogy Ukrajna semmilyen körülmények között sem támadhatja Oroszország területét. Éppen emiatt zárkózott el Berlin mindeddig attól, hogy Taurus cirkálórakétákat szállítson Kijevnek.
A két vezető európai hatalommal együtt már összesen tíz ország jelezte, hogy nem ellenzi, ha az ukránok a tőlük kapott fegyverekkel orosz területeken lévő célpontokat támadnak.
Melanie Joly kanadai külügyminiszter május 29-én kijelentette, hogy Kanada "nem szab feltételeket az Ukrajnának szállított fegyverekkel kapcsolatban", és nem ellenzi, ha azokkal akár oroszországi katonai létesítményekre mérnek csapást. Cezary Tomczyk lengyel védelmi miniszter-helyettes szintén azt közölte, hogy Varsó nem korlátozza Kijevet a Lengyelországtól kapott fegyverek használatában. Hasonlóan nyilatkozott Elina Valtonen finn külügyminiszter is azt hangoztatva, hogy országa egyetért minden olyan fegyverhasználattal, amely összhangban áll a nemzetközi joggal.
A felsoroltakon túl eddig Nagy-Britannia, Svédország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia és Hollandia jelezte, hogy az ukránok szabadon használhatják a tőlük kapott fegyvereket. Ellenben Sabrina Singh, a Pentagon, illetve John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának képviseletében megismételte, hogy Washington álláspontja változatlan: tilos amerikai fegyverekkel Oroszországot támadni.