eur:
395.46
usd:
368.16
bux:
69912.23
2024. június 19. szerda Gyárfás
Szavazásra készülnek a képviselők az Európai Parlament brüsszeli üléstermében 2024. április 10-én. A képviselők később elfogadták az Európai Unió új migrációs és menekültügyi csomagját.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Elemző: a vártnál nehezebben ment át az új uniós migrációs csomag

Szűk többséggel fogadta el szerdán az Európai Parlament az új uniós migráció és menekültügyi paktumot. Sajtóhírek szerint a szavazás előtt még sok képviselőt győzködni kellett, hogy átmenjen a csomag. Kalas Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kutatója szerint a nagy pártcsaládok mind megosztottak voltak a kérdésben. A tiltakozó magyar és lengyel kormánynak most egyetlen lehetősége maradt.

Bár múlt év decemberben született már egy intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság egyes delegáltjai között, ennek ellenére a mostani szavazás közel sem zajlott simán. Az, hogy a vártnál szorosabb lett, elsősorban azzal magyarázható, hogy a radikális jobboldalinak tartott frakciók, az Identitás és Demokrácia és az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának nagyon nagy része – várható mód – nem támogatta a migrációs paktum egy részét sem. De talán azzal sem számoltak a képviselők, hogy a nagy frakciók, mint a Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a Liberálisok is megosztottak a kérdésben – fogalmazott az InfoRádióban Kalas Vivien.

A Néppárton belül, például a francia, hagyományosan konzervatív, jobboldali „A Köztársaságiak” párt tagjai részéről olyan aggályok merültek föl, hogy az új migrációs paktum túlságosan megengedő, gondolva itt főként a kvótarendszer bevezetésére, vagyis hogy nem tesz eleget annak érdekében, hogy Európán kívül tartsa a bevándorlókat – magyarázta az NKE munkatársa. A baloldali pártok (így például a Szocialisták és Demokraták) viszont azért voltak megosztottak, mert egy részük szerint a paktum „túl sok” abból a szempontból, hogy az EU anyagi támogatásban részesítene harmadik országokat (Egyiptom, Marokkó, Tunézia, stb.), ha azok a területükön tartják az Európába igyekvőket. Úgy vélik, ez a bevándorlók emberi jogait sérti, mert azokban az államokban nem olyan jók a körülmények, mint az Európai Unió egyes országaiban. Mindemellett egyes, jellemzően olasz és francia pártok képviselői pedig belpolitikai okok miatt szavaztak sokféleképpen. Az ellenzékben lévő olasz pártok tagjai például azért, mert a nagyobbik olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei részt vett a paktum kidolgozásában - idézte fel.

A csomag végleges elfogadása minősített többséget kíván az Európai Tanácsban, vagyis a tagországok állam- és kormányfőinek 55 százaléka kell hogy támogassa, úgy, hogy az általuk képviselt országok az unió népességének legalább 65 százalékát magukba foglalják. Emiatt tehát a paktumot elutasító Lengyelország és Magyarország együtt sem tudja az elfogadást megakadályozni – mondta a kutató. Ugyanakkor

van lehetőség úgynevezett blokkoló kisebbség megalkotására, ehhez minimum négy, az unió népességének legalább 35 százalékát magában foglaló tagállamra van szükség.

Kalas Vivien szerint tehát az elvi lehetőség megvan a csomag megakadályozására, de ahogyan ez a múlt évben sem történt meg – amikor egy „általános megközelítést” fogadott el a Tanács, amiben jelezték, hogy mi mentén fognak szavazni –, most sem várható. Később természetesen minden lehet módosítani, de ehhez nagyon nagy egyetértés kellene az Európai Parlament és Bizottság, valamint a Tanács részéről – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértők: hosszú ideig nem működhet többség nélkül a Fővárosi Közgyűlés

Szakértők: hosszú ideig nem működhet többség nélkül a Fővárosi Közgyűlés

Többségi támogatás nélkül is elkezdheti munkáját a Fővárosi Közgyűlés, de a hatékony működéshez mindenképpen kompromisszumokat kell kötnie a főpolgármesternek. A jelenlegi szabályok szerint csak a fővárosi képviselők négyötöde oszlathatja fel a közgyűlést, ekkor a főpolgármester mandátuma is megszűnik. Elfogadott költségvetés nélkül azonban a kormányhivatal akár törvényességi felügyeleti eljárást is kezdeményezhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.06.19. szerda, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×