Bár múlt év decemberben született már egy intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Tanács, illetve az Európai Bizottság egyes delegáltjai között, ennek ellenére a mostani szavazás közel sem zajlott simán. Az, hogy a vártnál szorosabb lett, elsősorban azzal magyarázható, hogy a radikális jobboldalinak tartott frakciók, az Identitás és Demokrácia és az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának nagyon nagy része – várható mód – nem támogatta a migrációs paktum egy részét sem. De talán azzal sem számoltak a képviselők, hogy a nagy frakciók, mint a Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, illetve a Liberálisok is megosztottak a kérdésben – fogalmazott az InfoRádióban Kalas Vivien.
A Néppárton belül, például a francia, hagyományosan konzervatív, jobboldali „A Köztársaságiak” párt tagjai részéről olyan aggályok merültek föl, hogy az új migrációs paktum túlságosan megengedő, gondolva itt főként a kvótarendszer bevezetésére, vagyis hogy nem tesz eleget annak érdekében, hogy Európán kívül tartsa a bevándorlókat – magyarázta az NKE munkatársa. A baloldali pártok (így például a Szocialisták és Demokraták) viszont azért voltak megosztottak, mert egy részük szerint a paktum „túl sok” abból a szempontból, hogy az EU anyagi támogatásban részesítene harmadik országokat (Egyiptom, Marokkó, Tunézia, stb.), ha azok a területükön tartják az Európába igyekvőket. Úgy vélik, ez a bevándorlók emberi jogait sérti, mert azokban az államokban nem olyan jók a körülmények, mint az Európai Unió egyes országaiban. Mindemellett egyes, jellemzően olasz és francia pártok képviselői pedig belpolitikai okok miatt szavaztak sokféleképpen. Az ellenzékben lévő olasz pártok tagjai például azért, mert a nagyobbik olasz kormánypárt, az Olaszország Fivérei részt vett a paktum kidolgozásában - idézte fel.
A csomag végleges elfogadása minősített többséget kíván az Európai Tanácsban, vagyis a tagországok állam- és kormányfőinek 55 százaléka kell hogy támogassa, úgy, hogy az általuk képviselt országok az unió népességének legalább 65 százalékát magukba foglalják. Emiatt tehát a paktumot elutasító Lengyelország és Magyarország együtt sem tudja az elfogadást megakadályozni – mondta a kutató. Ugyanakkor
van lehetőség úgynevezett blokkoló kisebbség megalkotására, ehhez minimum négy, az unió népességének legalább 35 százalékát magában foglaló tagállamra van szükség.
Kalas Vivien szerint tehát az elvi lehetőség megvan a csomag megakadályozására, de ahogyan ez a múlt évben sem történt meg – amikor egy „általános megközelítést” fogadott el a Tanács, amiben jelezték, hogy mi mentén fognak szavazni –, most sem várható. Később természetesen minden lehet módosítani, de ehhez nagyon nagy egyetértés kellene az Európai Parlament és Bizottság, valamint a Tanács részéről – tette hozzá.
