Infostart.hu
eur:
388.65
usd:
330.78
bux:
110890.99
2025. december 22. hétfő Zénó
Nyitókép: Unsplash.com

Kemény csatározás vár Erdoganékra

Helyhatósági választásokat tartanak vasárnap Törökországban, a legfontosabb verseny Ankara és Isztambul irányításáért folyik, és az eredményeket széles körben a kormány támogatottsága felmérésének is tekintik – jelentették hírügynökségek.

Parlamenti és elnökválasztás tavaly volt az országban, és ezeken a már két évtizede hatalmon lévő Recep Tayyip Erdogan elnök és pártja (Igazság és Fejlődés, AKP) újabb mandátumot nyert.

Isztambulnak 2019 óta ellenzéki polgármestere van, a szekuláris Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu, aki ismét indult a tisztségért. Az ország legnagyobb városát előtte 25 éven át az AKP irányította. Erdogannak érzelmileg is fontos Isztambul irányítása, mert ott kezdte politikai karrierjét: 1994-ben ő lett a polgármester. Aztán 2003-ban miniszterelnök, és 2014-től elnök.

A dpa hírügynökség szerint ha Imamoglu most is nyer, akkor akár ellenfele is lehet Erdogannak a 2028-as elnökválasztáson. Viszont a polgármester ellen per folyik választási tisztségviselők megsértése vádjával, és ha ebben jogerősen elítélik, akkor többé nem vállalhat köztisztséget.

Isztambulban az AKP polgármesterjelöltje Murat Kurum, aki várostervezési miniszter volt Erdogan egyik kormányában. A felmérések szerint szoros verseny várható közte és Imamoglu között. Mindazonáltal még 47 másik polgármesterjelölt van a 16 millió lakosú metropoliszban.

Ankarának szintén ellenzéki polgármestere van, Mansur Yavas, és szintén újraindult a választáson, amelyet a felmérések szerint meg is fog nyerni az AKP jelöltjével, Turgut Altinokkal szemben.

A szavazásra jogosultak száma 61 millió a 85 millió lakosú Törökországban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Új független ország születhet Donald Trump ölelésében? – Felbomolhat jövőre a világ egyik legnagyobb hatalma

Ha szeparatista mozgalomról beszélünk Kanadában, a legtöbbeknek a frankofón Québec tartomány juthat eszébe. A túlnyomórészt francia anyanyelvű québeciek 1980-ban és 1995-ben is népszavazást tartottak az elszakadásról, az anglofón többségtől különálló kultúrára és történelemre hivatkozó függetlenségpártiak azonban mindkétszer alulmaradtak – bár másodjára csupán 1,2 százalékponttal. Ám nem Québec az egyetlen régiója a világ második legnagyobb országának, amely valaha kacérkodott, illetve kacérkodik a kiválással. Mi több, a nyugati préri éllovasa, Alberta jövőre akár odáig mehet, hogy referendumra viszi a kérdést, bár nem elsősorban azért, mert meghallották az 51. államról beszélő Donald Trump csalogatását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×