Infostart.hu
eur:
367.3
usd:
327.53
bux:
0
2026. október 6. kedd Brúnó, Renáta
Orosz T-14 Armata harckocsi. Forrás: Wikipédia
Nyitókép: Forrás: Wikipédia

Az oroszok kilőtték a saját szupertankjukat

Kijevben újabb részleteket hoztak nyilvánosságra az orosz T-14 Armata csődjéről.

Az ukrán felderítés értesülései szerint eddig összesen csak húsz darabot gyártottak a rendkívül korszerű, ám iszonyatosan sokba kerülő páncélosokból. Ezek is csak egy kísérleti egységhez kerültek, és az orosz hadsereg mind a mai napig nem rendszeresítette a T-14-est – írja a Defence Blog. Pedig néhány évvel ezelőtt Szergej Sojgu védelmi miniszter még arról beszélt, hogy 2022-től megkezdik az Armata sorozat gyártását, és néhány éven belül ez lesz az orosz hadsereg alapharckocsija.

A portál arról is beszámol, hogy titkosszolgálati értesülések szerint tavaly egy sem készült a T-14-ből, és ezért kérdéses, hogy az idénre tervezett 29 tankot legyártják-e. Az ukrán felderítő szolgálatnak nincs olyan információja, hogy a szupertankot bevették volna az oroszok a tavaly előtt indult hadjáratban.

Ezt a Rosztek orosz hadiipari óriásvállalat vezérigazgatója is megerősítette, azzal, hogy közölte: az ultramodern tank nem vesz részt az ukrajnai harcokban. Szergej Csemezov ezt annak tulajdonította, hogy a T-14-es túl drága fegyver, és a hadsereg olcsóbb megoldás után nézett. Mint mondta, a katonák inkább a régebbi T-72-ből kifejlesztett T-90-es mellett döntöttek. Még ennél is kevesebbe kerül az egyébként hatalmas mennyiségben legyártott T-72B harckocsik korszerűsítése. Csemezov arról is beszélt, hogy az Armata gyártásán megspórolt pénzt inkább új, de sokkal kedvezőbb árú tankok fejlesztésére fordítják.

Címlapról ajánljuk
Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Nagy uniós töprengés – Meddig lehet „pingpongozni” a migránsokkal a visszaküldési rendszeren keresztül?

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban elmondta, az EU-tagállamok tengeri szigetein és a kontinensen kívüli egyéb területein is növekszenek a migrációs számok, és bár az unió iparkodik a jó jogszabályok hatályba léptetésén és még mozgástér is van valamennyi, megfelelő szerződéseket kell kötni a visszafogadásról, a rendszert pedig mindenkivel betartatni, amennyire csak lehet.

„Eufória”, „szerencse”, „kevés” – Vegyes főszereplői értékelések az ukrán–magyar után

Ketten is az első válogatott góljukat szerezték Ukrajna ellen a magyar labdarúgó-válogatott Nemzetek Ligája-meccsén, Csinger Márk középhátvédként, Tóth Milán kényszercsatárként volt a mezőny erőssége, azt emelték ki, hogy nem ijedt meg a csapat az ukrán egyenlítés után sem. A két gólpasszos Vitális Milán szerint pozitív a kép a négy meccs, egy vereség, egy döntetlen, majd két győzelem után, Nagy Zsolt viszont elégedetlen a szerzett pontok számával. Marco Rossi már épp le akarta hozni a pályáról Tóth Milánt, amikor egyszer csak betalált a játékos.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.06. kedd, 18:00
Brenzovics László
a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×