eur:
411.41
usd:
390.93
bux:
79064.43
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kábeleket helyez el egy dolgozó a Joe Biden megválasztott amerikai elnök beiktatására érkező vendégek számára előkészített nézőtéren a washingtoni Capitolium előtt 2021. január 16-án. Joe Biden megválasztott amerikai elnök január 20-i beiktatási ünnepségének zavartalansága érdekében fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe, valamint legalább 20 ezer nemzeti gárdista biztosítja az eseményt, miután január 6-án Donald Trump hivatalából távozó elnök támogatói erőszakkal behatoltak a Capitoliumba.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Ez a "pecsét" napja Donald Trump és Joe Biden számára is

Az Egyesült Államok négy szövetségi államában tartanak kedden előválasztást, amelyen a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden is összegyűjtheti a hivatalos elnökjelöltséghez szükséges delegálti szavazatokat.

A republikánus választók Georgia, Washington, Mississippi és Hawaii szövetségi államokban nyilváníthatnak véleményt. Donald Trump egyedül maradt az elnökjelölti versenyben, miután egyetlen riválisa, Nikki Haley az egy hete - az úgynevezett szuperkedden - 14 államban elszenvedett veresége után felfüggesztette kampányát és kiszállt a versenyből. Donald Trumpnak a hivatalos elnökjelöltséghez összesen legalább 1215 delegálti szavazatra van szüksége. A keddi előválasztások előtt már 1078 vokssal rendelkezett, és a négy államban megszerezhető 161 szavazattal átlépheti ezt a küszöböt.

A demokraták a négy szövetségi állam mellett a külföldön élő szavazóik és az Egyesült Államokhoz tartozó Észak-Mariana-szigetek lakosait várják szavazásra kedden. Joe Bidennek hivatalosan vannak ugyan versenyben maradt kihívói, de gyakorlatilag esélytelenül indulnak, így Joe Biden a várakozások szerint szintén összegyűjti a delegálti szavazatok többségét, ami a demokrata párt előválasztási szabályai szerint legkevesebb 1968 voks.

A hivatalban lévő elnök számára a keddi előválasztáson az jelent kérdést, hogy a pártján belül elindított "el nem kötelezett" választói csoporthoz hányan csatlakoznak, vagyis hányan vesznek részt úgy a szavazáson, hogy tiltakozásként egyetlen név szerinti jelöltet sem támogatnak.

A végleges elnökjelöltségről döntő országos konvenciót, amelyen a delegáltak leadják az előválasztásokon megszerzett szavazatokat, a republikánusok július közepén, míg a demokraták egy hónappal később, augusztus közepén tartják.

Az előválasztások közül kiemelt figyelem övezi Georgia államot, amelyet úgynevezett csatatér-államként emlegetnek az elnökválasztás szempontjából, és a várakozások szerint döntő lehet a novemberi választáson.

Az elmúlt hétvégén mind Joe Biden, mind Donald Trump kampánygyűléseket tartott az állam területén. Donald Trump a többi között Joe Biden bevándorláspolitikáját bírálta, és győzelme esetén komoly szigorításokat ígért, valamint azt hangoztatta, hogy a jelenlegi elnök határőrizeti politikája miatt gyilkolhatott meg egy illegálisan az országban tartózkodó bevándorló egy georgiai egyetemi hallgatónőt februárban. Joe Biden Donald Trumpot veszélyesnek nevezte az amerikai demokráciára, és saját elnöksége három évének eredményeit hangoztatta, egyebek között jóléti intézkedéseit emelve ki.

Négy évvel ezelőtt Georgia államban Joe Biden néhány ezer szavazattal tudott nyerni, amivel egyben biztosította elnökválasztási győzelmét. Donald Trump kitart amellett, hogy a szavazás során történtek visszaélések, és a demokraták azoknak köszönhették győzelmüket.

Címlapról ajánljuk
Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Hová merült a GUGI, az orosz mélytengeri különleges egység?

Nyugati illetékesek már a mostani, állítólagos tengeri szabotázs előtt emlegették az orosz flotta különleges egységét, a GUGI-t. Források szerint ez egy olyan elit egység, amely titkos és különösen összetett feladatokra képes a tenger mélyén.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24 csoport alapító tulajdonosa
Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Átvitte mestertervét von der Leyen – politikai fondorlatok után jön a hatalomátvétel

Hosszas tárgyalások és politikai csatározások után december 1-jén hivatalba léphet a második Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság. Az Európai Parlament frakciói végül szerdán jutottak megállapodásra a biztosok kinevezéséről, lehetővé téve a testület eredeti menetrend szerinti munkakezdését. A döntés előfeltétele volt hat alelnök és több vitatott jelölt jóváhagyása, amelyek kapcsán hetekig tartottak az egyeztetések. Az egyik központi figura Várhelyi Olivér magyar biztosjelölt volt, akitől több területet elvontak, hogy a képviselők megszavazzák és így jöhessen a brüsszeli hatalomátvétel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×