A titkosszolgálatokkal az a baj, hogy "titkosak, és nem nagyon szokott őszinteségi rohamuk lenni"; Salát Gergely sinológus szerint ha egy titkosszolgálati vezető kiáll és mond valamit, az is lehet, hogy igaz, az is lehet, hogy picit nagyobb költségvetést szeretne a szervezetének, az is lehet, hogy az ellenfelet szeretné félrevezetni, az is lehet, hogy a szövetségeseknél akar valamit elérni. "Egy titkosszolgálati vezetőnek munkaköri kötelessége, hogy hazudjon, nem biztos, hogy ez alól egy bizottsági meghallgatás kivételt jelent" – mondta a Kína-szakértő annak kapcsán, hogy az FBI igazgatója szerint a kínai kormánnyal kapcsolatban álló netes bűnözők káosz kiváltására törekszenek az USA területén, és a kritikus infrastruktúrát támadják.
Hogy mekkora lehet egy hacker ereje, különösen, ha a kínai állam áll mögötte, arról azt mondta, eleve azt nagyon nehéz bizonyítani, hogy egy hacker mögött a kínai állam áll.
"Tippelgetni lehet, az áll össze, hogy nagyon félelmetes hackerereje van Kínának, de Oroszországnak és egyébként Amerikának is, amellyel természetesen igyekeznek a rivális kritikus infrastruktúrájához is hozzáférni, hogy adott esetben, ha baj van, háború, akkor azt nemcsak a valós térben tudják vívni, hanem a hátország ellehetetlenítésével is, erre már láttunk is példát az orosz–ukrán háborúban is" - fogalmazott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.
Szerinte furcsa is lenne, ha az FBI kijelentésének nem lenne alapja, lehetősége.
"Nyilvánvalóan egy nagyhatalmi vetélkedés kellős közepén vagyunk, a nagyhatalmak pedig nem elsőáldozásra készülő kislányok, hanem nagyhatalmak. Kína és az összes többi nagyhatalom azt tartja első számú nemzeti érdekének, hogy meg tudja védeni magát a többi nagyhatalomtól, vagy legalábbis el tudja riasztani magától a többi nagyhatalomtól" – jelentette ki.
Salát Gergely meglátása szerint
az egész amerikai elit egyfajta Kína-ellenes hisztériában van, belelavírozta magát egy hidegháborús pszichózisba,
ehhez márpedig a szavazópolgárokat is meg kell nyerni.
"A bejelentések erre is szolgálnak, hogy az emberek veszélyeztetettségérzetét fokozzák, arra építve lehet majd adott esetben számukra is kellemetlen döntéseket is meghozni" – világított rá.
