Infostart.hu
eur:
386.38
usd:
332.57
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Síita húszi fegyveresek egy toborzógyűlésen a jemeni fővárosban, Szanaában 2021. november 24-én. A húszi lázadók folytatják támadásaikat a hadsereg állásai ellen az olajban gazdag, stratégiai fontosságú észak-jemeni Márib tartomány ellenőrzéséért. A szunnita többségű közel-keleti országban 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, rijádi száműzetésben élő Abed Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnökhöz hű erők között.
Nyitókép: MTI/EPA/Jajha Arhab

Friss hírek és egy súlyos figyelmeztetés a húsziktól a brit-amerikai légicsapás után

A nemzetközi összefogásban végrehajtott légi rajtaütésekről egyelőre nem tudni, milyen eredményeket értek el, de az biztos, hogy a húszik harci kedve kicsit sem csökkent.

Korábban az Infostart is beszámolt róla, hogy újabb közös akciót hajtott végre - négy további ország közreműködésével - a brit és az amerikai légierő a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen. Az akciónak összesen nyolc célpontja volt; ezek között mindenekelőtt "a húszik rakétatámadási és légi felderítő képességeihez kötődő" föld alatti tárolók és egyéb katonai létesítmények szerepeltek.

A húszi haderő egyik szóvivője ezzel kapcsolatban elmondta: az amerikai-brit légicsapások a jemeni lázadó csoport ellen "nem maradnak válasz nélkül", illetve "megtorlatlanul" - írja a The Guardian.

A lázadók egyik szóvivője, Jahja Szarí az X-en közölte, hogy az amerikai és brit légi erők

összesen 18 csapást intéztek az elmúlt órák során: 12 rajtaütés történt az Amanat al-Asimah-i és szanaai kormányzóságban, három a Hodejda kormányzóságban, kettő Taizz és egy el-Bajdaa kormányzóságban.

A felkelők ellenőrizte al-Maszíra televízió azt közölte, a csapások a fővárostól, Szanaaától északra lévő ed-Dailami támaszpontot célozták.

Mindez azt jelenti, hogy jóval kevesebb volt a célpont, mint az első, 60 légi csapást számláló Jemen elleni rajtaütés során, melyet 10 nappal korábban intézett a két ország.

A szóvivő mindazonáltal nem részletezte, milyen megtorlást terveznek és áldozatokról sem beszélt.

A támadások hatása és áldozataik száma egyelőre ismeretlen. Amerikai tisztviselők szerint a mostani csapások csökkentették a húszik azon képességét, hogy összetett támadásokat hajtsanak végre. Ám a jelentések szerint a források nem közöllnek semmilyen konkrét számot arról, mennyi vagy milyen rakétát, radart, drónt vagy más katonai képességet semmisítettek meg eddig.

"A kívánt hatást elértük" – mondta egy amerikai katonai tisztviselő a Pentagonnal kapcsolatban lévő újságíróknak.

A legutóbbi rajtaütés a nyolcadik alkalom ebben a hónapban, hogy az Egyesült Államok csapást mért húszi célpontokra, és a második, amelyben az Egyesült Királyság is részt vett. Grant Shapps brit védelmi miniszter külön közzétett személyes tájékoztatójában önvédelmi akciónak nevezte a fellépést. A tárcavezető szerint ugyanis a húszi lázadók által a vörös-tengeri hajózás ellen elkövetett sorozatos támadások továbbra is veszélyeztetik a hajózó személyzetek tagjainak életét, és a hajóforgalomban okozott fennakadás tűrhetetlen költségekkel terheli az egész világgazdaságot.

A lázadók e támadásokat Izrael Gázai övezet ellen vívott háborújával és a palesztinok iránti szolidaritással indokolják.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×