Infostart.hu
eur:
362.03
usd:
315.87
bux:
152661.81
2026. szeptember 22. kedd Móric
A brit királyi légierő (RAF) egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan. Négy Typhoon gép Paveway IV típusú irányított bombákkal hajtott végre precíziós csapásokat Jemen északnyugati térségében két húszi katonai létesítmény – Absz városának repülőtere és egy Bani körzetbeli katonai célpont – ellen, ahonnan a brit védelmi tárca szerint felderítő és támadó drónokat indítottak a Vörös-tenger felé.
Nyitókép: MTI/AP/Brit védelmi minisztérium/RAF/Lee Goddard

Elmagyarázta London és Washington, miért mért légicsapást jemeni célpontokra

Az önvédelemhez fűződő jog alapján hajtott végre támadásokat Nagy-Britannia és az Egyesült Államok a jemeni húszi lázadók katonai létesítményei ellen - áll az akcióról pénteken kiadott közös közleményben.

A londoni miniszterelnöki hivatal által ismertetett kommünikét a brit és az amerikai kormány mellett Németország, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Korea, Hollandia, Dánia és Bahrein is aláírta.

A közös nyilatkozat előzményeként péntek hajnalban a brit és az amerikai fegyveres erők célzott csapásokat hajtottak végre a húszik állásai ellen. Az akcióban brit részről négy Typhoon harci repülőgép vett részt.

A Downing Street tájékoztatása szerint a közös brit-amerikai támadásokhoz Hollandia, Kanada, Ausztrália és Bahrein "nem műveleti jellegű" támogatást nyújtott.

A pénteki közös közlemény hangsúlyozza, hogy az akció előzményeként, a sorozatos figyelmeztetések ellenére a húszik jogsértő, veszélyes és destabilizáló támadásokat hajtottak végre a Vörös-tengeren közlekedő hajók ellen.

A nyilatkozat kiemeli, hogy az elmúlt hetekben számos ország követelte hivatalos felhívásokban a húsziktól a támadások leállítását, és ugyanerre szólította fel a jemeni húszi lázadókat az ENSZ Biztonsági Tanácsának január 10-én elfogadott 2722-es számú határozata is.

A közlemény szerint a húszik november közepe óta kéttucatnál is több támadást intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren, és ez "nemzetközi léptékű kihívásnak" felel meg.

A precíziós ellencsapások célja az volt, hogy gyengítsék a húszik képességét a világkereskedelem és a nemzetközi hajózószemélyzetek élete elleni támadások elkövetésére a világ egyik legkritikusabb fontosságú hajózási útvonalán - áll a pénteki közös nyilatkozatban.

A kommüniké szerint a brit és az amerikai fegyveres erők az egyéni és a kollektív önvédelemhez fűződő, az ENSZ alapokmányában is megfogalmazott joggal összhangban hajtottak végre közös műveletet számos célpont ellen a húszik ellenőrzése alatt álló jemeni térségekben.

A pénteki akció demonstrálta, hogy a résztvevő országok közös elkötelezettséget vállaltak a hajózás és a nemzetközi kereskedelem szabadságának, valamint a tengerészek életének megvédésére a jogsértő és indokolhatatlan támadásoktól - áll a közös nyilatkozatban.

Az aláíró országok hangsúlyozták: céljuk továbbra is a feszültség enyhítése és a stabilitás helyreállítása a Vörös-tengeren. "Legyen azonban világos az üzenetünk: nem fogunk habozni, ha emberéleteket kell megvédeni és a kereskedelem szabad áramlását kell biztosítani a világ egyik legkritikusabb fontosságú vízi útvonalán a fenyegetések folytatódása esetén" - fogalmaz a pénteki közös közlemény.

(A nyitókép illusztráció: A brit királyi légierő, a RAF egyik Typhoon harci repülőgépe visszatér a ciprusi Akrotíri brit légitámaszpontjára a jemeni húszi lázadók állásai ellen indított brit-amerikai katonai művelet végén 2024. január 12-re virradóan.)

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Az Alkotmánybíróság hétfői, egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A döntés következményeiről, a kormánnyal jelenleg zajló tárgyalásokról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádióban.

Leszavazta a Tisza-frakció a köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra

Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn utalást tett arra, hogy nem biztos a frakció támogatásában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×