Infostart.hu
eur:
364.4
usd:
310.84
bux:
133168.5
2026. április 28. kedd Valéria
Boris Pistorius német védelmi miniszter (j) egy Leopard 2A6 harckocsin a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljánál, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában tett látogatásán 2023. február 1-jén. A kormány döntése szerint Németország 14 Leopard 2A6 tankot szállít az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, ezért a közelmúltban kinevezett Pistoriusnak bemutatják a típus képességeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Ötezer Bundeswehr-katona védi majd Litvániát – ha lesz katona meg fegyverzet

Történelmi megállapodásról beszélt a német védelmi miniszter, aki a Bundeswehr első állandó külföldi küldetésért szentesítette Vilniusban. Ellenzéki politikusok szerint azonban mindez csak terv, és a hangsúly a megvalósíthatóságon van.

A litván kollégájával aláírt egyezményben Boris Pistorius arra vállalt kötelezettséget, hogy 2027-re teljes mértékben harcképes lesz az a 4800 katonából és 200 fős civilből álló dandár, amely a NATO keleti szárnyán Németország vezetésével Litvániát védi az esetleges orosz támadástól. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, a NATO ígéretet tett arra, hogy megerősíti jelenlétét a szövetség keleti határán.

Németország a vezetője a NATO mintegy ezer katonából álló litvániai többnemzetiségű harccsoportjának, amelyet majd beolvasztanak a határra telepített ötezer fős dandárba. Berlin lényegében már júniusban, a vilniusi NATO-csúcstalálkozót megelőzően tett ígéretet tett egy dandárméretű katonai egység Litvániába telepítésére.

A német védelmi miniszter vilniusi látogatása során most egyértelműen elkötelezte magát az eredeti forgatókönyv mellett. Pistorius szerint a körülbelül 5000 katonából álló német dandár nagy része 2025-26-ban érkezik Litvániába, és 2027-re teljes mértékben harcképes lesz: 2,8 millió litván lakost fog megvédeni.

A Die Welt szerint ez "történelmi döntés", mert ezzel a tervvel Németország valóban vezető szerepet tölthet be a transzatlanti szövetségben, jelenleg ugyanis

egyetlen tagország sem tervezi ennyi katona elhelyezését a NATO keleti szárnyán.

Ez még mindig csak egy terv – hangsúlyozták szakértők. Erre utalt az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) katonapolitikai felelőse, Henning Otte is, aki tagja volt a Pistorius vezette vilniusi küldöttségnek. Szerinte egy teljes dandár állomásoztatása ténylegesen erős jelzés Németország megbízhatóságára vonatkozóan, ugyanakkor nagy kihívást is jelent Németország és különösen a Bundeswehr számára.

A konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a feladat és tényleges teljesítés nem ütközhet egymással. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett, hogy az elégtelen védelmi költségvetés és Ukrajna szükséges támogatása egyre nagyobb űrt teremt a Bundeswehrben mind pénzügyi, mind a személyi állomány tekintetében, mind pedig a felszereltség terén.

Pistorius hangsúlyozta, hogy még bőven van idő arra, hogy biztosítsák a dandár teljes működőképességét. Ezzel összefüggésben a CDU képviselője a Die Weltnek nyilatkozva felrótta a miniszternek, hogy még nem tájékoztatta a Bundestag védelmi bizottságát a hadsereg legfontosabb fegyverrendszereinek tényleges állapotáról.

Valójában a ténylegesen rossz felszerelési helyzet "lehető legjobb leplezéséről" van szó

– vélekedtek ellenzéki politikusok.

A CDU/CSU pártszövetség kisebbik pártjának katonapolitikai szóvivője, Florian Hahn felrótta, hogy Pistorius hivatali ideje óta teljes mértékben elmulasztotta a parlament tájékoztatását a Bundeswehr tényleges hadműveleti képességéről. Utalt arra is, hogy a védelmi miniszter vilniusi ígéretének teljesítéséhez rendkívül jelentős pénzügyii forrásokra lesz szükség.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×