Pontosan két évvel ezelőtt vette át a kancellári stafétabotot elődjétől, a konzervatív Angela Merkeltől a szociáldemokrata Olaf Scholz. Az addigi nagykoalíciós kormányt egy hárompárti,az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció váltotta fel. A Scholz vezette kormány az első hónapokban még élvezte a választóktól kapott bizalmat, támogatottsága azonban az Ukrajna ellen indított orosz háború okozta energiaválság, valamint a túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika nyomán rohamosan csökkent.

A legnagyobb vesztes Olaf Scholz, pedig azt még legádázabb ellenfelei sem mondhatják el a 65 éves kancellárról, hogy nem ért a politikához. 2007 és 2009 között munkaügyi és szociális miniszterként szolgált Angela Merkel első kormányában. 2011 és 2018 között Hamburg főpolgármestere volt, majd ismét Berlinbe költözött, és Angela Merkel negyedik kormányában 2018–2021 között alkancellár és pénzügyminiszter lett.

Olaf Scholzot 2021. december 8-án választotta meg a Bundestag a Német Szövetségi Köztársaság kilencedik kancellárjává.

Kormányzásának első éve már bizonyította, hogy nincs minden rendben. Az ukrajnai orosz háború okozta külpolitikai és gazdasági nehézségek, a koronavírus-járvány, főként pedig az éleződő menekültválság nyomán egyre több jel utalt arra, hogy a koalíció nehezen küzd meg a feladatokkal. Ezzel párhuzamosan a koalíciós pártok közötti ellentétek is kiéleződtek.

A kormány és ezzel együtt a kancellár rohamosan vesztett népszerűségéből, ami a négyéves megbízatás félidejére rekordméretet öltött. Ehhez döntő mértékben járult hozzá az a november közepén hozott alkotmánybírósági határozat, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány egy korábbi pénzügyi döntését. Mindez 60 milliárd eurós költségvetési hiányt tárt fel, és drákói takarékossági intézkedések váltak szükségessé.

A lakosság hangulatát tükrözte az ARD közszolgálati médium felmérése, amelynek adatait Olaf Scholz, illetve a kormány hivatalba lépésének kétéves évfordulója alkalmából tették közzé. A mérvadó és pártatlan kutatás, az úgynevezett ARD–DeutschlandTrend arra világított rá, hogy a németek minden korábbinál kritikusabban tekintenek a koalíció tevékenységére. Személy szerint Olaf Scholz kancellár számára azonban ennél is lesújtóbb, hogy az ARD–DeutschlandTrend "születése", azaz

1997 óta ő szövetségi köztársaság legnépszerűtlenebb kancellárja.

Ami a kormány tevékenységét illeti, a válaszadók 17 százaléka vélekedett úgy, hogy elégedett az eddig végzett munkával. Ezzel szemben 82 százalék vallotta azt, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem. Hasonlóan rossz bizonyítványt utoljára 13 évvel ezelőtt a konzervatívokból és a szabad demokratákból álló akkori Merkel-kormányzat kapott.

A felmérés során külön is értékelték a kancellár munkáját. A kapott adatok arra mutattak rá, hogy a megkérdezettek mindössze 20 százaléka elégedett Scholz tevékenységével. Ilyen alacsony mutatót az ARD még nem mért 1997, azaz a mérések megkezdése óta. A 20 százalék Scholz esetében azt jelenti, hogy munkájának értékelése rosszabb, mint annak idején Helmut Kohlé volt kormányzásának amúgy rendkívül viharos utolsó évében, de alacsonyabb a szociáldemokrata "párttárs" Gerhard Schröder 1998 és 2005 közötti kancellári munkájának értékelésénél is. Továbbá alacsonyabb, mint Angela Merkelé volt kancellárságának 2005 és 2021 közötti tizenhat éve alatt bármikor.

A megkérdezettek 27 százaléka gondolta úgy, hogy Olaf Scholz alkalmas a kancellári tisztségre, míg 68 százalék ezzel ellentétes véleményen volt.

Szakértők szerint ugyanakkor a felmérés minden nehézség ellenére aligha változtat a dolgok állásán. Olaf Scholz és az általa vezetett koalíció az elmúlt hetekben több alkalommal is hangsúlyozta, hogy kitart a 2025 őszéig szóló négyéves megbízatás teljesítése mellett. Teljességgel azonban nem zárható ki, hogy a rendkívül súlyos költségvetési válság következményei változtatnak a menetrenden.