Infostart.hu
eur:
388.75
usd:
335.25
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Az izraeli hadsereg által 2023. november 5-én közreadott képen izraeli katonák szárazföldi hadműveletet hajtanak végre a Gázai övezetben. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én támadást indított Izrael ellen, az izraeli haderő pedig azóta támadja a Hamász katonai létesítményeit a palesztinok lakta övezetben. Izraelben több mint 1400 ember életét vesztette, az izraeli válaszcsapások több mint 9400 palesztin halálát okozták a Gázai övezetben.
Nyitókép: -

Fontos izraeli bejelentés Gázáról, pontosították a kormányfőt

Ron Dermer, az izraeli kormány stratégiai ügyekért felelős minisztere és a szűk hadikabinet tagja az MSNBC amerikai televíziónak azt mondta, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy korábbi interjújában nem a Gázai övezet megszállásáról, hanem csak annak terrorellenes biztonsági felügyeletéről beszélt a háború után.

Dermer szerint Netanjahu azt tervezi, hogy Izrael a háború után biztonsági ellenőrzést fog gyakorolni a Gázai övezet felett, miközben az övezet irányításáért más, talán a palesztinok, de nem a Hamász felel majd.

Indoklása szerint Izrael azért hatol be a Gázai övezetbe, hogy felszámolja a Hamász terrorista infrastruktúráját, és nem engedheti meg, hogy azt fél év vagy egy év múlva akár egy másik szervezet újjáépítse. Szerinte erre, és nem az övezet megszállására gondolt Netanjahu, amikor az övezet feletti határozatlan idejű izraeli ellenőrzésről beszélt.

Dermer szerint a palesztinok gondoskodhatnak majd a mindennapos rendfenntartásról, a rendőrségről, viszont a terrorellenes erőket, az esetleges bombagyártó műhelyeket felderítő titkosszolgálatot Izraelnek kell felügyelnie.

Dermer úgy vélte, hogy Ciszjordániában is Izraelnek kell elvégeznie ezt, noha nem volt célja, hogy katonái behatoljanak a palesztin városokba. Mint mondta: Izrael visszavonult az 1948-as vonalakhoz és nem volt jelen az utóbbi tizenhét évben Gázában, felszámolta a gázai telepeket, de egy terrorista államot kapott, és ezt nem akarják megismételni.

Miután a Hamászt elmozdítják, Izrael meghatározatlan időre ellenőrizni fogja a biztonsági ügyeket, de nem világos, hogy lesznek-e olyan palesztin erők, amelyek a gázai nép érdekében készek újjáépíteni az övezetet.

A kétállami megoldást Dermer egy ettől független, másik kérdésnek vélte, és azt mondta, hogy szerinte a Hamásznak és a terrornak semmi köze a palesztinok frusztrációjához és az izraeli megszálláshoz.

"Ez egy terrorszervezet, melynek célja Izrael elpusztítása, olyan mint az Iszlám Állam, célja a népirtás a zsidók ellen"

- mondta.

Dermer szerint a Hamász palesztinok teljes generációját tanította Izrael és a zsidók gyűlöletére, és úgy vélte, hogy a Palesztin Nemzeti Hatóság tankönyvei és oktatása sem különbözik a Hamászétól.

Megoldási javaslata szerint egy megreformált palesztin kormányzatra lenne szükség, amely átvehetné a Gázai övezetet, amely elkötelezné magát az Izraellel kötött béke mellett, s erre tanítja a következő generációt.

Szerinte csak ekkor lenne, évtizedek elteltével lehetőség a térség rendezésére, hasonlóképpen Németország és Japán második világháború utáni helyzetéhez. Dermer a brit BBC-nek azt nyilatkozta, hogy Izrael garantálni fogja a Gázai övezet demilitarizált státuszát, ahol az izraeli hadsereg terrorfenyegetés esetén biztonsági műveleteket hajthat majd végre.

Előzőleg Netanjahu bejelentésére válaszul Washington közölte, hogy ellenzi Gáza új, hosszú távú izraeli megszállását. "Ez palesztin terület, és továbbra is palesztin terület marad" - mondta Vedant Patel, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban foglalta el a Gázai övezetet Egyiptomtól, ahová 1948, Izrael megalapítása óta tartozott. 2005 augusztusában kivonult a térségből, felszámolta az ott létrehozott izraeli telepeket, és megszüntette helyi katonai jelenlétét.

A Hamász 2007 júniusában erőszakos hatalomátvételt hajtott végre a Gázai övezetben, miután egyhetes harcok során fegyverrel legyőzte Mahmúd Abbász palesztin elnök Fatah mozgalmának ottani erőit, akik azóta csak Ciszjordániát, az ott működő Palesztin Nemzeti Hatóságot vezetik.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. A iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×