Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.95
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Csak minden ötödik ukrán menekültnek van munkája Németországban – megvonhatják az állami támogatást

Sajátos összefogás körvonalazódik a német parlamentben. Az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza.

Adatok szerint egymilliót tesz ki a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma. Az összes többi menekülttel szemben ők automatikusan állampolgári ellátásban részesülnek. Ez az ellátás, az úgynevezett Bürgergeld egy olyan szociális támogatás, amelyben az arra leginkább rászorulók, illetve a létminimum alatt élők, elsősorban a munkanélküliek részesülnek.

A Bürgergeld 2022 végén a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel, és havi 502 eurót jelent. A Scholz-kormány augusztusban úgy döntött, hogy a támogatási összeget jövő évtől 563 euróra emelik.

Thorsten Frei, a CDU parlamenti csoportjának vezetője szerint Európában rendkívül egyenlőtlen az ukrán menekültek elosztása, ezért át kell gondolni a segélyezés konkrét formáit. Németországban – mint fogalmazott – jóval alacsonyabb a társadalombiztosítási járulékköteles munkát vállaló ukrán menekültek száma, mint más országokban.

A Die Welt című lap által ismertetett adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mindössze 19 százalékának van "hivatalos" munkája. Más európai országban ez az arány lényegesen magasabb, Lengyelországban és Hollandiában például 70 százalékos. Németországban viszont meghaladja a 700 ezret azoknak az ukrán menekülteknek a száma, akik a szóban forgó szociális juttatásban részesülnek.

A német lakosság segítőkészsége is csak akkor marad fenn, ha az embereknek az a benyomása, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek elsősorban magukon próbálnak segíteni – jelentette ki a lapnak nyilatkozva a politikus.

Hasonlóan fogalmazott a párt főtitkára is. Carsten Linnemann bírálta, hogy az állampolgári segélyt "de facto mindenki" feltétel nélkül kaphatja.

"Egyértelművé kell tenni, hogy mindenkinek, aki szociális ellátásban részesül, és dolgozni tud, annak dolgoznia kell"

– jelentette ki.

Támogatásáról biztosította a konzervatívok indítványát a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP). A Der Spiegelben a liberális párt képviselője, Frank Schäfller úgy vélekedett, hogy az állami támogatás "hamis ösztönzőt" teremt a menekültek számára, beleértve az Ukrajnából érkezetteket is.

A másik két kormánypárt, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja ugyanakkor ellenezte a CDU által felvetett javaslatot. A szociáldemokrata párt képviselője, Helge Lindh hangsúlyozta, hogy a német kormány tudatosan döntött az ukrán menekültek támogatása mellett. Ezt pedig nem szabad könnyelműen felülvizsgálni egy ilyen vitában. A képviselő szerint aligha segítene az országon a juttatások csökkentése, illetve a menekültek elleni propaganda. Hasonlóan fogalmazott a Zöldek Pártának vezető politikusa, Ricarda Lang is.

Szakértők arra számítanak, hogy a vita az elkövetkező hetekben erősödni fog.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×