eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (a kivetítőn) videókapcsolaton keresztül mond beszédet a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 17-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/AP/Markus Schreiber

Csak minden ötödik ukrán menekültnek van munkája Németországban – megvonhatják az állami támogatást

Sajátos összefogás körvonalazódik a német parlamentben. Az ellenzék legerősebb pártja, a kereszténydemokrata CDU és a kormánykoalíció legkisebb pártja, a szabad demokrata FDP egyaránt a Németországban tartózkodó ukrán menekültek szociális támogatásának megváltoztatását szorgalmazza.

Adatok szerint egymilliót tesz ki a Németországban tartózkodó ukrán menekültek száma. Az összes többi menekülttel szemben ők automatikusan állampolgári ellátásban részesülnek. Ez az ellátás, az úgynevezett Bürgergeld egy olyan szociális támogatás, amelyben az arra leginkább rászorulók, illetve a létminimum alatt élők, elsősorban a munkanélküliek részesülnek.

A Bürgergeld 2022 végén a korábbi Hartz-IV támogatást váltotta fel, és havi 502 eurót jelent. A Scholz-kormány augusztusban úgy döntött, hogy a támogatási összeget jövő évtől 563 euróra emelik.

Thorsten Frei, a CDU parlamenti csoportjának vezetője szerint Európában rendkívül egyenlőtlen az ukrán menekültek elosztása, ezért át kell gondolni a segélyezés konkrét formáit. Németországban – mint fogalmazott – jóval alacsonyabb a társadalombiztosítási járulékköteles munkát vállaló ukrán menekültek száma, mint más országokban.

A Die Welt című lap által ismertetett adatok szerint a Németországban tartózkodó ukrán menekültek mindössze 19 százalékának van "hivatalos" munkája. Más európai országban ez az arány lényegesen magasabb, Lengyelországban és Hollandiában például 70 százalékos. Németországban viszont meghaladja a 700 ezret azoknak az ukrán menekülteknek a száma, akik a szóban forgó szociális juttatásban részesülnek.

A német lakosság segítőkészsége is csak akkor marad fenn, ha az embereknek az a benyomása, hogy az Ukrajnából érkezett menekültek elsősorban magukon próbálnak segíteni – jelentette ki a lapnak nyilatkozva a politikus.

Hasonlóan fogalmazott a párt főtitkára is. Carsten Linnemann bírálta, hogy az állampolgári segélyt "de facto mindenki" feltétel nélkül kaphatja.

"Egyértelművé kell tenni, hogy mindenkinek, aki szociális ellátásban részesül, és dolgozni tud, annak dolgoznia kell"

– jelentette ki.

Támogatásáról biztosította a konzervatívok indítványát a kormánykoalíciós Szabad Demokrata Párt (FDP). A Der Spiegelben a liberális párt képviselője, Frank Schäfller úgy vélekedett, hogy az állami támogatás "hamis ösztönzőt" teremt a menekültek számára, beleértve az Ukrajnából érkezetteket is.

A másik két kormánypárt, a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja ugyanakkor ellenezte a CDU által felvetett javaslatot. A szociáldemokrata párt képviselője, Helge Lindh hangsúlyozta, hogy a német kormány tudatosan döntött az ukrán menekültek támogatása mellett. Ezt pedig nem szabad könnyelműen felülvizsgálni egy ilyen vitában. A képviselő szerint aligha segítene az országon a juttatások csökkentése, illetve a menekültek elleni propaganda. Hasonlóan fogalmazott a Zöldek Pártának vezető politikusa, Ricarda Lang is.

Szakértők arra számítanak, hogy a vita az elkövetkező hetekben erősödni fog.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×