Lemondott a brüsszeli vérengzés miatt a belga igazságügyi miniszter

Benyújtotta lemondását Vincent Van Quickenborne belga szövetségi igazságügyi miniszter péntek este, politikai felelősséget vállalva a belga fővárosban hétfőn történt terrortámadás kapcsán – közölte az RTBF belga közmédia.

Kiszabadult a Hamász fogságából két amerikai túsz

A terrorszervezet mintegy 200 túszt tarthat fogva jelenleg is, köztük több külföldit és kettős állampolgárt is.

A nyugati civilizáció védelmében szólít utcára Matteo Salvini

A nyugati civilizáció, valamint az általa kivívott jogok, biztonság, béke és szabadság mellett hirdetett meg demonstrációt Milánóba, november 4-re Matteo Salvini, a Liga jobboldali párt vezetője pénteken.

Szakértő: hogyan várhat el az arab világ szolidaritást Európától?

Új korszak kezdődött Európa biztonsága szempontjából is október 7-én, amikor a Hamász terrortámadást indított Izrael ellen – véli az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója.

Kemény és hosszú háború lesz

Beni Ganz, a nemzeti vészhelyzeti kormány szűk hadikabinetjébe belépő, Nemzeti Tábor nevű centrista párt elnöke szerint hosszú és nehéz háború vár Izraelre – jelentette a helyi média pénteken. „Tudom, hogy a bizalmatlanság és a megtörtség érzése a jellemző. De hiszek az izraeli felébredésben, a hadseregben, a Sin Bet belbiztonsági szolgálatban, a rendőrségben, a Moszadban és az összes vészhelyzeti és segélyszervezetben” – nyilatkozta Ganz a szombati ünnepnap kezdete előtt.

„Hiszek a hősökben, akik körülvesznek minket, és akiket lassan felfedeznek. Hiszek az izraeli társadalomban. Azt kérem, gondoljunk magunkra, mert a saját érdekünkben indulunk ebbe a háborúba” – hangsúlyozta a közvélemény-kutatások szerint Izrael jelenlegi legnépszerűbb politikusa. „Történelmünk egyik meghatározó eseményének a kezdetén járunk, melyben feltárul az izraeli szolidaritás nagyszerűsége. Kemény és hosszú háború lesz” – zárta szavait Beni Ganz.

Joáv Galant védelmi miniszter pénteken kijelentette, hogy Izraelnek egyik célja a gázai háborúval, hogy véget vessen Izrael felelősségének a palesztin tengerparti sávval kapcsolatban. Izrael az iszlamista Hamász 2007-es erőszakos hatalomátvétele után Egyiptommal közösen blokádot hozott létre az övezettel szemben, átfogó korlátozásokat vezetett be az exportra és az importra, valamint szigorúan korlátozta a személyforgalmat. Galant a parlament külügyi és védelmi bizottságának azt mondta, hogy a Hamász október 7-i, izraeli települések ellen indított terrortámadása után kezdődött háborúnak három szakasza lesz.

Az első szakasz a jelenlegi katonai művelet, amelynek célja a Hamász infrastruktúrájának megsemmisítése. A második szakaszban "alacsonyabb intenzitású hadműveleteket" végeznek, amelyek „az ellenállás fészkeit” iktatják ki, a harmadik szakasz pedig megköveteli „Izrael felelősségének felszámolását a Gázai övezetben élőkért, és egy új biztonsági helyzet megteremtését Izrael állampolgárai számára”. Hagyományosan Izrael fedezte Gáza energiaszükségletének nagy részét, de október 7-e után elzárta a csapokat, és megtagadta, hogy vizet vagy gyógyszereket engedjen be a területre. Korábban felügyeletet gyakorolt az export felett, hogy ezzel megakadályozza katonai felszerelések eljutását a Hamászhoz.

Franciaország mindent megtesz a túszok kiszabadításáért

Emmanuel Macron francia államfő pénteken megígérte a Hamász iszlamista palesztin szervezet által október 7-én Izraelben elrabolt és a Gázai övezetbe hurcolt francia túszok hozzátartozóinak, hogy Franciaország mindent megtesz „a Franciaországba való biztonságos visszatérésük érdekében” – közölte a francia elnöki hivatal

„Itt mindenkinek elmondom: Franciaország nem hagyja cserben a sajátjait. Mindent megteszünk, amit csak lehet, honfitársaink szabadon bocsátása és hazatérése érdekében. A nemzet mellettük áll” – írta az államfő az X üzenőplatformon az érintett családokkal folytatott videókonferenciát követően.

J'ai pu échanger à l’instant avec des familles d’otages français retenus par le Hamas.

Je le dis ici à tous : la France n'abandonne pas les siens. Nous faisons tout notre possible pour obtenir la libération et le retour de nos compatriotes.

La Nation se tient à leurs côtés.

— Emmanuel Macron (@EmmanuelMacron) October 20, 2023

Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök „biztosította őket a saját és az állam valamennyi szervének teljes elkötelezettségéről a kiszabadításuk érdekében”. „Mindent megteszünk annak érdekében, hogy biztonságban visszatérjenek Franciaországba. A köztársasági elnök megerősítette, hogy ő és minden francia támogatja a családokat ebben a szörnyű megpróbáltatásban, és elkötelezett a terrorizmus minden formája elleni szüntelen küzdelemben” – tette hozzá az elnöki forrás.

A videókonferencián Emmanuel Macron mellett jelen volt Catherine Colonna külügyminiszter, Alexis Kohler, az elnöki hivatal vezetője, valamint az államfő diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne.

Catherine Colonna vasárnap Tel-Avivban személyesen találkozott a Hamász Izrael ellen október 7-én elkövetett terrortámadása francia áldozatainak családtagjaival. A merényletsorozatban 28 francia vesztette életét, hét ember eltűnt, egy részüket feltételezhetően a Gázai övezetbe hurcolták.

Emmanuel Macron kedden tiranai sajtótájékoztatóján azt az óvatos kijelentést tette, hogy „intenzív tárgyalások” folynak a Hamász által elrabolt túszok kiszabadítása érdekében, és van haladás ezeken. „Nagyon óvatos akarok lenni, úgyhogy megérthetik, ha nem mondok többet, először is, hogy ne keltsek olyan reményt, amely után csalódni kell, de mindenekelőtt azért, hogy ne veszélyeztessem az éppen folyó intenzív tárgyalások kimenetelét” – jelentette ki az elnök. „De haladnak, és óráról órára figyelemmel kísérjük ezeket” – mondta, hozzátéve, hogy Franciaország „nyilvánvalóan kapcsolatban áll az izraeli hatóságokkal, de olyan baráti hatalmakkal is, amelyek közvetítenek a Hamásszal túszaink, és minden túsz szabadon bocsátása érdekében”.

A német külügyminiszter óva intette az Irán támogatta csoportokat a háborúba való belépéstől

A német külügyminiszter pénteken Jeruzsálemben óva intette az Irán által támogatott csoportokat a gázai háborúba való belépéstől. Annalena Baerbock a Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-i támadása óta másodszor jár szolidaritási látogatáson Izraelben – jelentette a helyi sajtó.

A Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet értesülése szerint Baerbock és izraeli hivatali kollégája, Eli Cohen ezúttal a Gázai övezetbe elhurcoltak kérdéséről és arról tárgyalt, hogy meg kell akadályozni egy második, északi – a libanoni határ menti – front megnyílását. Ebből kifolyólag mondta Baerbock: „Figyelmeztetem Iránt, a libanoni síita Hezbollaht, az iraki síita milíciákat, a jemeni húszikat, hogy ne fenekedjenek, ne csatlakozzanak a terrorhoz”.

A külügyminiszterek tárgyalásán részt vett Beni Ganz ellenzéki izraeli politikus is, aki tagja lett a háború kitörése után megalakult nemzeti vészhelyzeti egységkormánynak.

Baerbock azzal vádolta a Hezbollahot, hogy be akarja rántani Libanont a konfliktusba, amit a Gázai övezetet uraló Hamász váratlan terrortámadása indított el október 7-én, és amelyben több mint 1400 izraelit gyilkoltak meg iszlamista terroristák.

Baerbock bírálta az övezet izraeli blokádját is, azt, hogy a Gázai övezet nem kap áram-, víz-, élelmiszer- és üzemanyag-utánpótlást, miközben az izraeli hadsereg folyamatosan támadja a Hamász hadállásait, és ezek során már több ezer palesztin vesztette életét.

A gázai civilek szenvedése „nemcsak táptalajt nyújt az új terrorizmusnak, hanem veszélyezteti Izraelnek arab szomszédaival eddig helyreállított kapcsolatait, ugyanis a térség teljes lángba borulásával fenyeget” – mondta Baerbock, és hozzátette hogy a támadások kitervelésekor éppen erre számítottak a terroristák.

Leghamarabb szombaton juthatnak be a segélyek a Gázai övezetbe

António Guterres, az ENSZ főtitkára az egyiptomi Sínai-felszigetre utazott, ahol azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi humanitárius segítség minél előbb bejuthasson a Gázai övezetbe. Az Egyesült Államok közölte, az egyiptomi Sínai-félsziget és a Gázai övezet közötti rafahi átkelőn keresztüli segélyküldésről szóló megállapodás részleteinek tisztázása még mindig folyik.

A háború kitörése előtt naponta 450 teherautó érkezett a Gázai övezetbe. Az ENSZ szerint most nagyjából 200 teherautó áll készen, hogy a félszigetről az övezetbe jusson. A külföldi útlevéllel rendelkezők evakuálása és a segélyszállítmány átvizsgálásának metódusáról való egyetértés hiánya csak még bonyolultabbá tette a segélyek bejutását, valamint az utak is megrongálódtak az övezetben folyó harcok miatt.

A rafahi átkelő az egyetlen belépési pont a területre, amelyet nem Izrael ellenőriz. Martin Griffiths, az ENSZ vészhelyzeti koordinátora szerint a segélyek leghamarabb szombaton juthatnak be az övezetbe. A világszervezet humanitárius ügyeket koordináló hivatala (OCHA) szóvivője Genfben azt mondta, hogy mélyreható és előrehaladott tárgyalások folynak a segélyekről. (MTI)

Több mint ezer kínai állampolgár hagyta el Izraelt

Mao Ning külügyi szóvivő elmondta: a konfliktus október 7-i kirobbanásakor több mint 280 kínai állampolgár a Gázai övezethez közeli, dél-izraeli Szderot városban rekedt, ahol veszélyben voltak. "Kína arra kérte Izraelt, hogy minden tőle telhetőt tegyen meg a kínaiak kimenekítéséért, és nemzetközi erőfeszítéssel ez sikerült is" - mondta a szóvivő.

"Az első adatok szerint a konfliktus kitörése óta több mint ezer kínai állampolgár hagyta már el Izraelt" - tette hozzá. Vang Ji kínai külügyminiszter korábban kijelentette, hogy Kína támogatja a palesztin nép "igaz ügyét" nemzeti jogaik érvényesítésében. A konfliktus kitörése óta Kína 4 halott és 4 eltűnt állampolgáráról számolt be. (MTI)

ENSZ-főbiztos: katasztrofális következménye lesz a műveletek folytatásának

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa Tokióban azt mondta: katasztrofális következménye lesz a Gázai övezeti lakosokra nézve, ha az izraeli hadsereg elindítja tervezett szárazföldi hadműveletét.

Grandi kiemelte: az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) nincs hivatalos mandátuma a palesztin területeken vagy Izraelben. Hozzátette viszont, hogy "osztja azokat a rendkívüli aggodalmakat, amelyet sok kollégája, köztük az ENSZ főtitkára hangoztat a konfliktus miatt".

Azt is mondta, hogy amennyiben a konfliktus Libanonra és más országokra is átterjed, annak következményei "beláthatatlanok lesznek". Az ENSZ becslései szerint a 14 napja tartó háborúban mostanra a terület mintegy 2,4 millió lakosa - akiknek fele gyerek - "a katasztrófa szélére sodródott". (MTI)

Bekábítószerezve támadhadtak a Hamász-harcosok Izraelre

Captagon hatása alatt állt több Hamász terrorista a támadás során október 7-én - állítja az izraeli hadsereg. Az izraeli véderő vizsgálata szerint a legerősebb kábítószert találták meg a megölt Hamász-fegyveresek és foglyokban. Volt, akinek a zsebében is volt pirula.

A kihallgatások során állítólag több terrorista elmondta, hogy ezt a szert használták a fizikai és mentális képességük növelésére.

Felkészülés Gáza ostromára

Joáv Galant izraeli védelmi miniszter egy beszédében a Gázai övezet elleni támadásra készítette fel lélekben az izraeli katonákat - jelentette a helyi média pénteken.

A miniszter egy olyan elitalakulat előtt beszélt, amely az övezet határához közel készenlétben áll a tervezett támadásra. Galant - mint mondta - felelősséget vállal az összes akcióért, amelyet az izraeli hadsereg az elmúlt két hétben végrehajtott a Hamász palesztin iszlamista szervezet támadásának megtorlásául, és győzelemig tartó harcra buzdította a katonákat.

"Izrael ebben a hadjáratban meg fogja semmisíteni a Hamászt, de ez nem lesz könnyű, nem egy-két napig fog tartani, hanem akár egy hónapig is" - szögezte le. "Ezt a háborút nem mi választottuk. Majdnem két héttel ezelőtt terroristák megtámadtak bennünket, és halomra gyilkoltak szülőket, gyerekeket, feleségeket és barátokat" - emlékeztetett. "Aki ártani akar Izraelnek, az megbánja ezt, mert olyan nagy árat fog fizetni érte" - jelentette ki. "Arra kérlek benneteket, hogy öljetek meg minden terroristát. Ez a szabály. Bízunk bennetek és számítunk rátok. Ma még csak messziről látjátok Gázát, de belülről is látni fogjátok" - mondta.

A katonai szóvivő péntek reggeli jelentése szerint az éjszaka az izraeli hadsereg több mint száz célpontot támadott a Gázai övezetben: alagutak bejáratát, lőszerraktárakat és több tucatnyi parancsnoki vezetési pontot lőttek. Az egyik légicsapásban megöltek egy terroristát, aki részt vett az október 7-i izraeli tömeggyilkosságokban, és egy rakétaindításra készülő osztagot is likvidáltak. A hadsereg az északi határnál, a Libanonból érkező rakétákra válaszul pénteken is támadta a Hezbollah libanoni síita fegyveres mozgalom hadállásait, és a szóvivő közlése szerint harci helikopterek lecsaptak egy háromtagú terrorista csoportra, amely éppen páncéltörő rakétákkal készült támadni Izraelt. Az izraeli hatóságok elrendelték a libanoni határnál lévő legnagyobb település, a több mint huszonkétezer lakosú Kirjat Smona kiürítését is. (MTI)

Templomot ért támadás - sok halott

Egy gázai templomnál menedéket kereső emberek közül sokan meghaltak, mások pedig megsebesültek, amikor az épületet izraeli támadás érte - közölte csütörtökön a Hamász-kormány belügyminisztériuma.

A tájékoztatás szerint a Szent Porfíriosz görög ortodox templomot ért támadásnak "nagyszámú mártírja és sebesültje" van. Szemtanúk szerint a támadás célpontja egy közelben lévő hely lehetett.

Az izraeli hadsereg pénteken elismerte, hogy előző nap légitámadást hajtott végre a térségben.

"Korábban (csütörtökön) az Izraeli Védelmi Erők vadászgépei megtámadták a Hamász egyik parancsnoki és irányító központját" - mondta az izraeli hadsereg szóvivője. Ezt a központot "Izrael elleni támadások végrehajtására használták" - tette hozzá. Hangsúlyozta viszont, hogy "a Hamász szándékosan civilek által lakott területeken alakít ki állásokat, és a Gázai övezet lakóit élő pajzsként használja", megismételte egyúttal Izrael kérését, hogy ürítsék ki a Gázai övezet északi részét. Szemtanúk szerint a légitámadás megrongálta a templom homlokzatát, és egy szomszédos épület összeomlott. Elmondásuk szerint a sérültek közül sokakat kórházba szállítottak.

A jeruzsálemi ortodox patriarkátus "a lehető leghatározottabban elítéli a gázavárosi templomkomplexumát ért izraeli légicsapást" - olvasható hivatalos egyházi honlapon megjelent közleményében. A patriárkátus hangsúlyozza, hogy olyan támadások, amelyek egyházak és intézményeik, illetve az általuk nyújtott menedékhelyek ellen irányulnak, háborús bűncselekménynek minősülnek, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. A Szent Porfíriosz, amely az egyik legrégebbi, még működő templom a palesztin területen, egy minaret mellett, a régi Gáza történelmi negyedében található. A hely nem messze található az al-Ahli kórháztól, ahol kedd este egy robbanás 471 ember halálát okozta a Hamász hatóságai szerint. A Hamász Izraelt tette felelőssé a kórházba becsapódó rakétáért, amely viszont tagadja ezt, és a Gázai övezetben működő másik fegyveres terrorista csoportot, az Iszlám Dzsihádot vádolja a támadás elkövetésével.

A palesztin egészségügyi minisztérium pénteken közölte, hogy 13 ember meghalt, köztük öt gyermek, miután az izraeli erők előző nap rajtaütöttek egy palesztin menekülttáboron a megszállt Ciszjordániában. A támadás a Núr as-Sámsz településen lévő menekülttáborban történt, Túl-Karm város közelében. (MTI)

Félelem és bizonytalanság a német iskolákban

Hogyan kezeljék a közel-keleti konfliktust a német iskolákban? – ez a kérdés egyre erőteljesebben foglalkoztatja az oktatás felelőseit, különös tekintettel azokra az iskolákra, amelyekben magas a bevándorló családból származó, menekült hátterű tanulók aránya. Az elmúlt napokban már bizonyossá vált, hogy a konfliktuist nem lehet kizárni az osztálytermekből, de megoldani szintén nem lehet.

Elesett amerikaiak

Az Egyesült Államok 32 állampolgára esett eddig az izraeli konfliktus halálos áldozatául és 11 amerikait eltűntként tartanak nyilván - közölte a külügyminisztérium csütörtökön.

Matthew Miller szóvivő sajtótájékoztatón számolt be a frissített adatokról. Azt nem részletezte, hogy az eltűntek közül hányan vannak a Hamász október 7-én elhurcolt túszai között. Megismételte ugyanakkor, hogy a foglyok kiszabadítása prioritás és komoly diplomáciai erőfeszítéseket tesznek. A kérdés napirenden volt Antony Blinken külügyminiszter többnapos közel-keleti útján. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok változatlanul nem köti-e feltételekhez a fegyverszállításokat Izrael számára, a szóvivő azzal válaszolt, hogy Washington változatlanul elvárja a nemzetközi jog betartását, a civilek védelmét. Kijelentette, hogy amerikai fegyver nem fordítható szándékoltan a civil lakosság ellen, ugyanakkor megjegyezte, hogy háborús helyzetnek mindig vannak civil áldozatai.

Antonio Gutterres ENSZ-főtitkár humanitárius tűzszünetre vonatkozó felhívását Matthew Miller azzal kommentálta, hogy az Egyesült Államok elvárja a civilek védelmét, viszont kitart álláspontja mellett, miszerint Izraelnek joga van megvédeni magát a Hamász támadásaival szemben.

A gázai kórháznál kedden becsapódott, és emberek százainak életét követelő rakétatámadással kapcsolatban a szóvivő úgy nyilatkozott, hogy az amerikai szervek eddigi vizsgálata megerősíti azt, hogy a Gázai-övezetből kilőtt, célt tévesztett rakétáról volt szó, de továbbra is zajlik az adatgyűjtés. Megjegyezte, hogy Izrael nagyobb számú bizonyítékot hozott nyilvánosságra állítása alátámasztására. Hozzátette, hogy palesztin részről bizonyítékot nem mutattak be és hibaként utalt arra, hogy egyesek a Hamász puszta állítását "készpénznek" veszik, tényként fogadják el, hogy a rakéta izraeli részről indult. (MTI)

Cselekvő hadihajó

Egy amerikai hadihajó a Vörös-tengeren több rakétát és drónt lőtt le, amelyek talán Izraelben lévő célok felé tarthattak - közölte csütörtökön az amerikai védelmi minisztérium szóvivője.

"Nem mondhatjuk meg biztosan, mi volt ezen rakéták és drónok célja, de Jemenből lőtték ki őket és északnak tartottak a Vörös-tenger mentén potenciálisan izraeli célok felé" - ismertette Pat Ryder sajtótájékoztatóján.

Nem sokkal korábban amerikai tisztségviselők arról számoltak be, hogy a Carney nevű amerikai romboló Jemen térségében elfogott több lövedéket, amelyek nem a hajót vették célba.

A térségbe vezényelt amerikai erők fokozott készültségben vannak az Irán támogatását élvező fegyveres csoportok tevékenysége miatt a Gázai övezetben elmérgesedett helyzet közepette. Az Irán támogatását élvező jemeni húszi lázadók támogatásukról biztosították a palesztinokat és megfenyegették Izraelt. Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti erőket vezényelt a térségbe a múlt héten, ideértve két repülőgép-hordozót, valamint a kísérőhajókat és csaknem kétezer tengerészgyalogost. (MTI)

Irakot Szíriából

Drónokkal és Grad rakétákkal lőtték csütörtök este az iraki Ain el-Aszad légi támaszpontot, ahol a Nyugat-Irakba felvonultatott amerikai és külföldi biztonsági erők állomásoznak. A nyugat-iraki el-Anbár tartományban található légibázison több robbanást lehetett hallani - közölte két biztonsági vezető. A Shafaq News hírportál szerint több rakéta is felrobbant a támaszpont területén. Szíria déli részén is drónokkal támadtak csütörtökön egy amerikai légi támaszpontot, ahol kiképzők tartózkodnak, többen könnyebb sérüléseket szenvedtek - közölte két amerikai vezető. Az egyik drónt lelőtték, de a másik kisebb sérüléseket okozott. A Délkelet-Szíriában található et-Tanf támaszpont annál az útvonalnál áll, amelyet az irániak gyakran szállítanak fegyvereket a Hezbollah libanoni fegyveres szervezetnek. A támadás végrehajtását az Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita szervezet vállalta magára, amely az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcol. Szíriai ellenzéki aktivisták közölték, hogy csütörtökön dróntámadást intéztek egy kelet-szíriai kőolajipari létesítmény ellen is, ahol amerikai katonák tartózkodnak. Omar Abu Lajla Európában dolgozó újságíró, aki a Deir-Ezzor 24 című hírportál vezetője, elmondta, hogy robbanóanyagokkal megrakott drónok csapódtak be az Irakkal határos Deir-ez-Zór tartományban található Conoco olajmezőre. (MTI)

Rendkívüli tévébeszéd

Ukrajna és Izrael támogatásának fokozása és az Egyesült Államok globális vezető szerepe mellett érvelt Joe Biden washingtoni idő szerint csütörtök este tartott rendkívüli tévébeszédében. Az elnök fehér házi dolgozószobájából az amerikaiaknak szánt üzenetében azt hangoztatta, hogy a két katonai konfliktus látszólag az Egyesült Államoktól távol zajlik, de meghatározóak Amerika nemzetbiztonsága szempontjából.

Megfogalmazása szerint a támogatás megadása a két ország számára "okos befektetés, amely jól megtérül Amerika biztonsága szempontjából a következő nemzedékeknek".

"Az a történelmi tanulság, hogy amikor terroristák nem fizetik meg az általuk elkövetett terrorcselekmények, és diktátorok az általuk elkövetett erőszak árát, akkor még több káoszt, halált és pusztítást okoznak" - vélekedett Biden.

Joe Biden jelezte, hogy már pénteken sürgősséggel a kongresszushoz fordul pótlólagos költségvetési forrásokért, amelyekből a többi között Ukrajna és Izrael további támogatását fedezné. Mint mondta, az Egyesült Államok vezető szerepe tartja össze a világot.

Az elnök kitért a kedden a gázai kórház közelében becsapódott rakéta eredetével kapcsolatos vitára, és kijelentette: nem Izraeli műve volt. Úgy fogalmazott, hogy "megtört szívvel fogadta palesztin életek tragikus elveszítését".

A várakozások szerint az elnök összesen 105 milliárd dollár jóváhagyását kéri majd a törvényhozástól, amelyből 60 milliárdot szánna Ukrajnának, 14 milliárdot pedig Izraelnek, valamint a keret várhatóan tartalmaz 10 milliárd dollárt humanitárius célokra, és 14 milliárdot az Egyesült Államok külső határain tapasztalható migrációs válság kezelésére. (MTI)

Tálas Péter: van, akinek érdeke a háború kiterjesztése az egész Közel-Keletre

A Hamász és Izrael közötti fegyveres konfliktus feloldásának az esélyeiről, az Egyesült Államok és az Európai Unió szerepéről és az európai terrorfenyegetettségről is beszélt Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai-Védelmi Kutatóintézetének vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában.