Infostart.hu
eur:
387.02
usd:
333.11
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje a szavazóival találkozik a kelet-lengyelországi Odrzywolban a lengyel elnökválasztás második fordulóját követő napon, 2020. július 13-án. A választási bizottság a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.
Nyitókép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Csak a karácsonyfa elé léphet az új lengyel kormány, ha a "győztes" vesztes úgy akarja

Akár decemberig is elhúzódhat a lengyel kormányalakítás, Andrzej Duda lengyel államfő ugyanis várhatóan a legtöbb alsóházi mandátumot elnyerő, de önálló töbsséggel nem rendelkező eddigi kormánypártot kéri fel erre - mondta az InfoRádiónak Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

A lengyel elnöki hivatal csütörtök reggel közleményt adott ki, hogy Andrzej Duda a jövő héten hivatalában várja a szejmbe (lengyel alsóház) jutott pártok képviselőit, hogy a kormányalakításról tárgyaljanak, ami Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő szerint azt mutatja, hogy nem lesz egyhamar kormányalakítás Varsóban; ezt megelőzően egy "alkotmányos kereteket kimerítő tárgyalási folyamat fog kezdődni".

"Az alkotmány értelmében először az államelnök nevezi meg azt a pártot, amely kormányt próbálhat alakítani. A Jog és Igazságosság párt kötelékeiben korábban politizált Andrzej Duda környezetéből jelezték, hogy a lengyel szokásjog szerint a legjobb eredménnyel végzett pártot, a Jog és Igazságosságot fogja felkérni annak ellenére, hogy jelen állás szerint megfelelő szövetségesek híján, illetve a szavazatok számából adódóan nem fog tudni kormányt alakítani. Ennek ellenére - úgy látszik - tesznek egy próbát talán azért, hogy az ellenzék kormányra kerülését alkotmányos keretek között minél tovább elodázzák" - fogalmazott az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

Ami az időt illeti:

  • a lengyel elnöknek a választásokat követő 30 napon belül kell felkérnie "valakit" kormányalakításra,
  • ezt követően 2 héten belül be kell nyújtania a leendő kormány programját és összetételét a szejm elé a felkért pártnak
  • a szejm tagjai szavaznak, már az új választási eredmények után összeállva
  • amennyiben nincs meg a kellő többség (231 szavazat), a kormányalakítás joga átszáll a szejmre
  • a szejm legalább 46 képviselője kezdeményezheti egy új kormány összetételét, amire 14 nap áll rendelkezésre.

"Ha az eddigi kommunikációt nézzük, az ellenzéki pártoknak fog ez sikerülni" - mutatott rá Dobrowiecki Péter. Ezt követően már az államfőnek sem lesz más lehetősége, mint elfogadni az új kormányt, amely decemberben kezdheti meg a munkáját, "minden bizonnyal Donald Tusk vezetésével, bár még ez is kérdőjeles".

Hogy miért a PiS-t kéri fel az államfő kormányalakításra, ha úgysem tud többséget kialakítani, arról azt mondta, az elnöki hivatal ezen a ponton a lengyel szokásjogra hivatkozik, nem történik ezzel az "időhúzással" semmi alkotmányellenes, sőt a PiS a maga kommunikációs céljaira is felhasználhatja ezt a folyamatot.

Rövidre pont ezért a PiS tudná zárni a folyamatot a szakértő szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Titkos bunkert bombázott szét Izrael, Teherán példátlan megtorlással fenyegetőzik – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×