Infostart.hu
eur:
386.74
usd:
332.95
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Andrzej Duda lengyel államfő, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje a szavazóival találkozik a kelet-lengyelországi Odrzywolban a lengyel elnökválasztás második fordulóját követő napon, 2020. július 13-án. A választási bizottság a szavazatok 99,97 százalékának összeszámlálása után közölte, hogy Andrzej Duda, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje a voksok 51,21 százalékát szerezte meg a vasárnapi második fordulóban, míg a fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a szavazatok 48,79 százalékát gyűjtötte össze.
Nyitókép: MTI/PAP/Leszek Szymanski

Csak a karácsonyfa elé léphet az új lengyel kormány, ha a "győztes" vesztes úgy akarja

Akár decemberig is elhúzódhat a lengyel kormányalakítás, Andrzej Duda lengyel államfő ugyanis várhatóan a legtöbb alsóházi mandátumot elnyerő, de önálló töbsséggel nem rendelkező eddigi kormánypártot kéri fel erre - mondta az InfoRádiónak Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

A lengyel elnöki hivatal csütörtök reggel közleményt adott ki, hogy Andrzej Duda a jövő héten hivatalában várja a szejmbe (lengyel alsóház) jutott pártok képviselőit, hogy a kormányalakításról tárgyaljanak, ami Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő szerint azt mutatja, hogy nem lesz egyhamar kormányalakítás Varsóban; ezt megelőzően egy "alkotmányos kereteket kimerítő tárgyalási folyamat fog kezdődni".

"Az alkotmány értelmében először az államelnök nevezi meg azt a pártot, amely kormányt próbálhat alakítani. A Jog és Igazságosság párt kötelékeiben korábban politizált Andrzej Duda környezetéből jelezték, hogy a lengyel szokásjog szerint a legjobb eredménnyel végzett pártot, a Jog és Igazságosságot fogja felkérni annak ellenére, hogy jelen állás szerint megfelelő szövetségesek híján, illetve a szavazatok számából adódóan nem fog tudni kormányt alakítani. Ennek ellenére - úgy látszik - tesznek egy próbát talán azért, hogy az ellenzék kormányra kerülését alkotmányos keretek között minél tovább elodázzák" - fogalmazott az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatási vezetője.

Ami az időt illeti:

  • a lengyel elnöknek a választásokat követő 30 napon belül kell felkérnie "valakit" kormányalakításra,
  • ezt követően 2 héten belül be kell nyújtania a leendő kormány programját és összetételét a szejm elé a felkért pártnak
  • a szejm tagjai szavaznak, már az új választási eredmények után összeállva
  • amennyiben nincs meg a kellő többség (231 szavazat), a kormányalakítás joga átszáll a szejmre
  • a szejm legalább 46 képviselője kezdeményezheti egy új kormány összetételét, amire 14 nap áll rendelkezésre.

"Ha az eddigi kommunikációt nézzük, az ellenzéki pártoknak fog ez sikerülni" - mutatott rá Dobrowiecki Péter. Ezt követően már az államfőnek sem lesz más lehetősége, mint elfogadni az új kormányt, amely decemberben kezdheti meg a munkáját, "minden bizonnyal Donald Tusk vezetésével, bár még ez is kérdőjeles".

Hogy miért a PiS-t kéri fel az államfő kormányalakításra, ha úgysem tud többséget kialakítani, arról azt mondta, az elnöki hivatal ezen a ponton a lengyel szokásjogra hivatkozik, nem történik ezzel az "időhúzással" semmi alkotmányellenes, sőt a PiS a maga kommunikációs céljaira is felhasználhatja ezt a folyamatot.

Rövidre pont ezért a PiS tudná zárni a folyamatot a szakértő szerint.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×