Infostart.hu
eur:
385.53
usd:
331.28
bux:
122311.2
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Piotr Müller lengyel kormányszóvivő (k) sajtótájékoztatót tart Varsóban 2021. szeptember 7-én, miután az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországra az Európai Bíróságtól, mindaddig, amíg a varsói vezetés nem függeszti fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését. Az Európai Unió Bírósága júliusi döntése szerint a bírói jogsértések kiküszöbölésére létrehozott lengyel fegyelmi kamara nem egyeztethető össze az uniós joggal, továbbá veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Radek Pietruszka

Meglepően merész politikai lépés jön Lengyelországban

A jelenlegi lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) kísérletet tenne kabinet összeállítására, amennyiben az államfő megbízná őt kormányalakítással – erősítette meg pénteken Piotr Müller kormányszóvivő.

A politikus a Radio Gdansk csatornának pénteken arra a kérdésére válaszolt, hogy a PiS megpróbálna-e a vasárnapi parlamenti választások után koalícióról tárgyalni az egyik ellenzéki tömörüléssel, a Lengyel Parasztpárttal (PSL).

„Amennyiben a PiS kormányalakítási megbízást kap, vállalja azt”

– jelentette ki Müller. Hozzátette: az új parlamentben akadnak csoportosulások és képviselők, akikkel a pártja tárgyalni fog. „Teszünk ilyen próbákat. Milyen eredménnyel? Ezt biztosan decemberben tudjuk meg, mert akkor lesz szavazás (a kormány iránti bizalomról)” – fogalmazott.

Emlékeztetett: Andrzej Duda elnök a választások előtt közölte, hogy az eddigi lengyelországi politikai szokásokhoz híven, a győztes pártot bízza meg kormányalakítással. „A választásokat a PiS nyerte meg, a végső döntés természetesen az államfőé” – fűzte hozzá.

Mateusz Morawiecki jelenlegi kormányfő még vasárnap kijelentette: amennyiben Andrzej Duda megbízza a PiS-t kormányalakítással, a tömörülés stabil kabinet összeállítására fog törekedni.

A Müllernek feltett kérdésben említett, eddig ellenzéki, kereszténydemokrata PSL a választásokon a Harmadik Út nevű koalícióban indult a Polska 2050 liberális párttal. A PSL politikusai a választások utáni nyilatkozataikban elutasították, hogy az új parlamentben koalícióra lépjenek a PiS frakciójával, és kilátásba helyezték: a szejmben együtt fognak működni a Polska 2050 párttal, bár nem biztos, hogy közös frakcióban.

A választások eredményeként a PiS 194, a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) 157, a Harmadik Út 65, az Új Baloldal 26, a Konföderáció 18 mandátumot szerzett a parlamenti alsóházban. A KO, az Új Baloldal és a Harmadik Út összesen 248 mandátummal rendelkezik a 460 fős szejmben.

Csütörtökön a KO legnagyobb pártja, a Polgári Platform (PO) választmánya megbízta Donald Tusk pártelnököt, hogy a Harmadik Úttal és az Új Baloldallal tárgyaljon kormányalakításról.

A PO Tuskot jelöli a kormány élére. A három ellenzéki tömb hétfőn tárgyal koalícióalakításról.

A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától számított harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, és kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.

A kormányalakítás első lépéseként az államfő kijelöli az új miniszterelnök személyét. Andrzej Duda elnök jövő héten egyeztet a szejmbe bejutott pártok képviselőivel.

Címlapról ajánljuk
Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico az amerikai atomalkuval egyensúlyoz a nagyhatalmak között

Robert Fico szlovák miniszterelnök a hétvégén az Egyesült Államokban járt, ahol kulcsfontosságú megállapodást írt alá Szlovákia jövőbeli energiaellátásáról, majd személyesen tárgyalt Donald Trump amerikai elnökkel Floridában. A látogatás középpontjában az új szlovák atomerőműblokk megépítése, a szuverén külpolitika és a nagyhatalmakkal való egyensúlyozás állt.
inforadio
ARÉNA
2026.01.20. kedd, 18:00
Varga-Bajusz Veronika
a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára
Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Nagy bejelentést tett a Mol, mutatjuk a piaci reakciót

Jelentős esésekkel indul a hét az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti mínuszban áll és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket lehetett reggel látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a világ szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum, itthon pedig a Mollal kapcsolatban érkeztek hírek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×