Október 16-án újabb terrortámadás történt a belga fővárosban. A feltételezett elkövető, a 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba. A Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója felsorolta:

• nemcsak a belga, hanem más hatóságok előtt is ismert volt, hogy a férfi 2011-ben érkezett Lampedusára, a szokásos Földközi-tengeri, középmediterrán útvonalon, csónakkal, és azóta többek között Norvégiát és Svédországot is megjárta.
• Azt is tudták az európai hatóságok, hogy már Tunéziában is kapcsolatba került szélsőséges nézetekkel és terrorcsoportokkal. Európában elsősorban köztörvényes bűncselekmények vádjával került a hatóságok elé (drogkereskedelem, egy menekültközpontban élő személy megfenyegetése).
• 2019-ben véglegesen elutasították a menekültügyi kérelmét, vagyis az elmúlt négy évben teljesen illegálisan tartózkodott Európában.

És miközben minderről tudtak a hatóságok, mégsem sikerült őt hazatoloncolni Tunéziába - mondta Marsai Viktor.

A szakértő rámutatott: a 2015-17-es nagy terrorhullámok után az európai szolgálatoknak sikerült a nagy hálózatukat fölszámolniuk, és ezután jelentősen csökkent a támadások komplexitása. Elsősorban magányos elkövetők hajtanak végre elsősorban késes és gázolásos támadásokat (a támadások típusa azért ilyen, mert ezeket az eszközöket nagyon egyszerű beszerezni).

"Ám a jelenlegi támadásban - és egyébként a 2020-as bécsi terrortámadásban is -

az az aggasztó, hogy ezeket gépkarabélyokkal követték el, vagyis az európai piacon megjelentek - elsősorban a Balkánról - azok a fegyverek, amik sokkal hatékonyabbá tudják tenni ezeket a támadásokat"

- fogalmazott Marsai Viktor. A brüsszeli esetben szerinte "a szerencse a szerencsétlenségben", hogy a férfi nem volt elég képzett a fegyver használatára, nem volt felkészült a támadásra, hiszen ezzel a fegyverrel sokkal több emberrel is végezhetett volna.

Mint mondta, arra nincs esély, hogy teljesen ki lehessen szűrni az Európába tartók közül a szélsőséges erőszakra hajlamos bevándorlókat, de az is világosan látszik, hogy minél több ember érkezik, minél több emberrel kell a hatóságoknak dolgoznia, annál kevesebb idő jut egy-egy személy hátterének ellenőrzésére.

"Azt se felejtsük el, hogy nagyon sokan érkeznek olyan országokból - Szíriától Szomáliáig -, amelyek gyakorlatilag bukott államoknak számítanak, ahol nagyon nehéz bármiféle ellenőrzést végezni. Ráadásul komoly kételyeim vannak, hogy például a szíriai Aszad-rezsim megosztana-e bármiféle információt az európai hatóságokkal. Persze a hatóságok ezen dolgoznak, de amikor több százezer ember érkezik évente Európába irreguláris módon, döntő többségében dokumentumok nélkül, ez megoldhatatlan terhet jelent" - hangsúlyozta Marsai Viktor.

A Hamász-izraeli konfliktushoz a brüsszeli támadásnak a jelenlegi ismeretek szerint nincs közvetlen köze, ám a szakértő szerint ha a konfliktus elhúzódik és egyre több kép jelenik meg a szenvedő palesztin lakosságról, az nagyon könnyen radikalizálhat bizonyos csoportokat, legyenek azok palesztinok vagy palesztinbarátok.

"Nagyon fontos kiemelni - és talán ezért is nagyon aggasztó a fegyverek megjelenése -, hogy sajnos a Europol éves jelentései alapján világosan látszik,

nem azért van ilyen kevés terrortámadás Európában az elmúlt években, mert a radikálisok száma csökkent, hanem egyszerűen csak hatékonyabb a felderítés.

Így is éves szinten több tucat támadást akadályoznak meg és több száz személyt tartóztatnak le az európai hatóságok. Bármiféle geopolitikai válság lökést adhat az elkövetőknek, hogy átlépjék azt a bizonyos vonalat, és ne csak szavakkal vagy Twitter-üzenetekkel, hanem akár fizikailag is fenyegessék a az európai társadalmakat" - magyarázta Marsai Viktor.

Természetesen erre ilyenkor készülnek a megfelelő szervek, például a zsidó közösségek védelmét jelentősen növelték főként a nyugat-európai fővárosokban, de Budapesten is ezt látjuk. Ám elmondása szerint versenyfutás zajlik az idővel, nagyon-nagyon nehéz a magányos elkövetőket felderíteni.

"Azért is, mert - ahogy az most is látszik az Iszlám Állam radikalizációs módszerében - adott esetben napok alatt képesek radikalizálni személyeket, hogyha megtalálják hozzájuk megfelelő csatornákat, elsősorban online felületeken" - mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.