Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Bűnügyi helyszínelők Brüsszel Schaerbeek nevű negyedében, amelynek egyik kávézójában a hatóságok lelőttek egy felfegyverzett tunéziai menedékkérőt 2023. október 17-én. A gyanú szerint a veszélyes egyénként és emberkereskedőként nyilvántartott 45 éves férfi az elkövetője az előző napi brüsszeli iszlamista támadásnak. Október 16-án este egy iszlamista merénylő két svéd fociszurkolót lőtt agyon Brüsszelben, egy harmadik személyt megsebesített. A belga fővárosban a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.
Nyitókép: MTI/AP/Martin Meissner

Marsai Viktor: aggasztó, hogy a brüsszeli eset eltér az elmúlt évek terrortámadásaitól

A brüsszeli fegyveres támadás is rámutatott az európai hatóságok nagy leterheltségére, amit a jellemzően dokumentumok nélkül érkező illegális bevándorlók tömegének ellenőrzése jelent - mondta az InfoRádióban a Migrációkutató Intézet igazgatója, megjegyezve, hogy ez és a 2020-as bécsi merénylet is más volt, mint az utóbbi évek többi támadása.

Október 16-án újabb terrortámadás történt a belga fővárosban. A feltételezett elkövető, a 45 éves tunéziai Abdesszamad Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba. A Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója felsorolta:

  • nemcsak a belga, hanem más hatóságok előtt is ismert volt, hogy a férfi 2011-ben érkezett Lampedusára, a szokásos Földközi-tengeri, középmediterrán útvonalon, csónakkal, és azóta többek között Norvégiát és Svédországot is megjárta.
  • Azt is tudták az európai hatóságok, hogy már Tunéziában is kapcsolatba került szélsőséges nézetekkel és terrorcsoportokkal. Európában elsősorban köztörvényes bűncselekmények vádjával került a hatóságok elé (drogkereskedelem, egy menekültközpontban élő személy megfenyegetése).
  • 2019-ben véglegesen elutasították a menekültügyi kérelmét, vagyis az elmúlt négy évben teljesen illegálisan tartózkodott Európában.

És miközben minderről tudtak a hatóságok, mégsem sikerült őt hazatoloncolni Tunéziába - mondta Marsai Viktor.

A szakértő rámutatott: a 2015-17-es nagy terrorhullámok után az európai szolgálatoknak sikerült a nagy hálózatukat fölszámolniuk, és ezután jelentősen csökkent a támadások komplexitása. Elsősorban magányos elkövetők hajtanak végre elsősorban késes és gázolásos támadásokat (a támadások típusa azért ilyen, mert ezeket az eszközöket nagyon egyszerű beszerezni).

"Ám a jelenlegi támadásban - és egyébként a 2020-as bécsi terrortámadásban is -

az az aggasztó, hogy ezeket gépkarabélyokkal követték el, vagyis az európai piacon megjelentek - elsősorban a Balkánról - azok a fegyverek, amik sokkal hatékonyabbá tudják tenni ezeket a támadásokat"

- fogalmazott Marsai Viktor. A brüsszeli esetben szerinte "a szerencse a szerencsétlenségben", hogy a férfi nem volt elég képzett a fegyver használatára, nem volt felkészült a támadásra, hiszen ezzel a fegyverrel sokkal több emberrel is végezhetett volna.

Mint mondta, arra nincs esély, hogy teljesen ki lehessen szűrni az Európába tartók közül a szélsőséges erőszakra hajlamos bevándorlókat, de az is világosan látszik, hogy minél több ember érkezik, minél több emberrel kell a hatóságoknak dolgoznia, annál kevesebb idő jut egy-egy személy hátterének ellenőrzésére.

"Azt se felejtsük el, hogy nagyon sokan érkeznek olyan országokból - Szíriától Szomáliáig -, amelyek gyakorlatilag bukott államoknak számítanak, ahol nagyon nehéz bármiféle ellenőrzést végezni. Ráadásul komoly kételyeim vannak, hogy például a szíriai Aszad-rezsim megosztana-e bármiféle információt az európai hatóságokkal. Persze a hatóságok ezen dolgoznak, de amikor több százezer ember érkezik évente Európába irreguláris módon, döntő többségében dokumentumok nélkül, ez megoldhatatlan terhet jelent" - hangsúlyozta Marsai Viktor.

A Hamász-izraeli konfliktushoz a brüsszeli támadásnak a jelenlegi ismeretek szerint nincs közvetlen köze, ám a szakértő szerint ha a konfliktus elhúzódik és egyre több kép jelenik meg a szenvedő palesztin lakosságról, az nagyon könnyen radikalizálhat bizonyos csoportokat, legyenek azok palesztinok vagy palesztinbarátok.

"Nagyon fontos kiemelni - és talán ezért is nagyon aggasztó a fegyverek megjelenése -, hogy sajnos a Europol éves jelentései alapján világosan látszik,

nem azért van ilyen kevés terrortámadás Európában az elmúlt években, mert a radikálisok száma csökkent, hanem egyszerűen csak hatékonyabb a felderítés.

Így is éves szinten több tucat támadást akadályoznak meg és több száz személyt tartóztatnak le az európai hatóságok. Bármiféle geopolitikai válság lökést adhat az elkövetőknek, hogy átlépjék azt a bizonyos vonalat, és ne csak szavakkal vagy Twitter-üzenetekkel, hanem akár fizikailag is fenyegessék a az európai társadalmakat" - magyarázta Marsai Viktor.

Természetesen erre ilyenkor készülnek a megfelelő szervek, például a zsidó közösségek védelmét jelentősen növelték főként a nyugat-európai fővárosokban, de Budapesten is ezt látjuk. Ám elmondása szerint versenyfutás zajlik az idővel, nagyon-nagyon nehéz a magányos elkövetőket felderíteni.

"Azért is, mert - ahogy az most is látszik az Iszlám Állam radikalizációs módszerében - adott esetben napok alatt képesek radikalizálni személyeket, hogyha megtalálják hozzájuk megfelelő csatornákat, elsősorban online felületeken" - mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×