Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
A Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) által 2019. november 15-én közreadott képen az intézmény új bécsi campusa.
Nyitókép: MTI/CEU/Alexander Chitsazan

Nemkívánatos lett Oroszországban a Soros György alapította CEU

Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánították a Soros György alapította Közép-európai Egyetemet (CEU) - közölte az orosz főügyészség sajtószolgálat hétfőn a TASZSZ hírügynökséggel.

„A főügyészség a hozzá beérkezett anyagok tanulmányozása alapján úgy határozott, hogy az úgynevezett oktatási célú nemkormányzati szervezet, a Central European University (Ausztria) tevékenységét Oroszországban nemkívánatosnak nyilvánítja” – hangzott az indoklás.

A főügyészség szerint a CEU hivatalosan deklarált céljai között szerepel a „nyílt társadalom és a demokrácia” értékeinek előmozdítása Közép- és Kelet-Európa országaiban, valamint a volt Szovjetunió köztársaságaiban, ám valóságban

„erőfeszítései jelenleg az Oroszországi Föderáció különleges hadműveletének és politikai vezetésének lejáratására összpontosulnak”.

A hatóság kifogásolta, hogy az egyetem számos olyan oktatási programot indított, „ami szándékosan leértékeli és eltorzítja az orosz állam történelmét, lekicsinyli a kiemelkedő orosz tudósok, írók, kulturális személyiségek érdemeit, és hamis állításokat hirdet, amelyek szerint Oroszország bűnös a világ összes kataklizmájában, ami nyilvánvalóan nem felel meg a valóságnak”.

Az indoklás értelmében ezekből a programokból kizárják az olyan szakértőket, akik bármilyen orosz állami intézménnyel kapcsolatban állnak, vagy akik a „különleges hadműveletet” támogatják. A képzési programok középpontjában Oroszország állítólagos ukrajnai „háborús bűneire”, az „orosz propagandára” és a különleges hadműveletet támogató orosz állampolgárok „másodrendűségére” vonatkozó kijelentések állnak. A főügyészség azt állította, hogy

a CEU kádereket toboroz a globális oroszellenes médiakampányhoz.

Az orosz igazságügyi minisztérium az EastCham Finland, a Hudson Institute és az Egyesült Államokban bejegyzett Szabad Burjátföld Alapítvány nemkormányzati szervezetet is felvette a nemkívánatos szervezetek nyilvántartásába.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×