Az oslói tanácskozást munkatalálkozóként hirdették meg a NATO-intézkedések egyik ütemezett lépéseként, aminek egyik előzménye a vilniusi csúcstalálkozó volt. Csiki Varga Tamás azt mondta az InfoRádióban, hogy az Oslóban egybegyűlt vezérkari főnökök a politikai tervek katonai tervezéssé való átültetésében értek el előrelépést.

A NATO keleti tagállamainak területén 2015 óta négy zászlóalj-harccsoport volt és a szakértő tájékoztatása szerint tavaly intézkedtek arról, hogy ezekből nyolc legyen, így több országban is megjelennek ilyen egységek. Továbbá arról is döntöttek, hogy fokozatosan magasabb szintre, dandár besorolású erővé fejlesztik ezen harccsoportokat. „Ennek az erőgenerálását, tehát az egyes nemzeti katonai elemek felajánlását és összerendezését szolgálják az olyan találkozók, mint ami most hétvégén történt” – tette hozzá.

Az erőgenerálás alatt elsősorban parancsnoki elemek bevonására kell gondolni, tehát abban az esetben, ha mégis területvédelmi háborút kellene vívnia a NATO-nak, akkor ezek „beérkező erőket jelentenének.” A dandár egység egyébként nagyságrendileg 4-5 ezer főt foglalhat magába. Csiki Varga Tamás elmondta: jelenleg körülbelül 1500-2000 katona van egy-egy ilyen zászlóalj-harccsoportban. Ebben tehát lépnek egy szintet felfelé. Maga a felkészülés viszont elsősorban arról szól, hogy

ha adott esetben nagyobb műveleteket kellene végrehajtani, akkor a NATO ezen támogató erői „több nemzeti keretből tudjanak érkezni, be tudják azokat fogadni és a műveletek vezetése folyamatos legyen.”

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétvégén egy német lapnak azt nyilatkozta, hogy végzetes lenne Ukrajna számára, ha abbahagyná a harcot, illetve azt is mondta, hogy hosszú háborúra kell felkészülni. Kérdés, mennyi új feladatot és átcsoportosítást jelent ez a NATO-nak? Csiki Varga Tamás úgy látja, ebben a tekintetben sok újdonság nem várható. Mint fogalmazott, azzal, hogy az oroszoknak nem sikerült a számításaiknak megfelelően döntésre vinniük a háborút, számítani lehetett arra, hogy hosszú ideig elhúzódik a konfliktus. Ezt a várakozást erősíti az is, hogy az ukrán ellentámadás sem hozott eddig érdemi eredményt. Az elemző szerint ezek ismeretében borítékolható, hogy legalább 2024-ig, sőt valószínűleg még tovább elhúzódik „befagyott konfliktusként” a háború.

A NATO álláspontja nem változott, így a tagállamok hosszú távú politikai, gazdasági és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának. Csiki Varga Tamás kifejtette:

a katonai szövetség jelenleg két-három forrásból tud eszközöket biztosítani az ukránoknak.

A keleti tagállamok főként régi, az ukrán haderő számára kompatibilis berendezéseket, fegyvereket adtak át, ezek nagy része már Ukrajnában van. A modern eszközökkel már „óvatosabban bánnak” mind a keleti, mind a nyugati tagállamok, hiszen a saját védelmi képességeiket is szem előtt kell tartaniuk. Ukrajnának hosszú távon az jelenthet érdemi támogatást, hogy egyes NATO-országok „elkezdték felpörgetni a hadiipari termelést.”

Az orosz külügyminiszter egy vasárnapi tévéműsorban azt mondta: Washington irányítja a Moszkva elleni háborút és az Egyesült Államok minden fegyverszállítmánnyal tovább fűti a háborút. A szakértő szerint Szergej Lavrov ezzel a megnyilvánulásával két irányba is üzent: egyrészt az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek, másrészt az amerikaiakkal szembeni ellenvéleményt megfogalmazóknak is. „Ha elfogadja valaki azt, hogy Ukrajna ne akarjon védekezni, az önvédelmi háborúját ne folytassa, és ehhez az amerikaiak, valamint más szövetségesek ne adjanak eszközöket, akkor ez lehet egy hiteles álláspont. Nemzetközi jogi értelemben ez egy teljesen legitim magatartás” – magyarázta az elemző.

Csiki Varga Tamás szerint Nyugaton nem az a fő kérdés jelenleg, hogy Ukrajna folytassa-e vagy sem az önvédelmi háborút, hanem

az vet fel kérdéseket, mennyi és milyen eszközökkel támogassák azt, mi az, amit megengedhetnek maguknak.

„Nagyjából egy éve egyre hangosabbak azok a hangok, amelyek szerint a nyugati egység felbomlik, megtörik. Voltak olyan választások is, melyek után egy-egy ország adott esetben változtatott korábbi álláspontján. A NATO-nak azonban egyelőre sikerült fenntartania az egységet” – fejtegette.

Az Egyesült Államokban jövőre elnökválasztás lesz, aminek az eredménye befolyásolhatja az amerikai vezetés viszonyát, hozzáállását a háborúhoz. Csiki Varga Tamás úgy fogalmazott: nagyon ellentmondásos a kérdés. Sokan azt várják, hogy ha a republikánusok győznek, akkor 180 fokot fordul az amerikai álláspont Ukrajnával kapcsolatban. „Szakmai alapon ezt erősen kétlem. Az amerikai stratégiai érdek továbbra is az, hogy Ukrajna független maradjon és Oroszország katonai képességét lehetőség szerint korlátozzák” – mondta az InfoRádióban Csiki Varga Tamás.