Tárgyalásokat sürgetett a kenyai elnök kedden Nairobiban, az első afrikai klímacsúcson a globális szén-dioxid-adó bevezetésről. William Ruto szerint a klímaváltozás "könyörtelenül felemészti" az afrikai GDP-t, illetve ellehetetleníti a kontinens országainak gazdasági fejlődését.

"Mindenkinek fizetnie kell a tőle származó szemét után" - jelentette ki ki Ruto.

Az elnök szerint a több mint 1,3 milliárd lakosú afrikai kontinens GDP-növekedése abszolút összegének évi 5-15 százalékát veszíti el a klímaváltozás hatásai miatt, ami mélységes frusztrációt vált ki abban a térségben, amely - mint fogalmazott - a legkevésbé okozója ennek a globális problémának.

Afrika 54 országának "gyorsan zöldülnie kell, mielőtt iparosodni kezdene, és nem fordítva, ellentétben azzal a luxussal, amit (a gazdagabb országok) megengedhettek maguknak". Afrika gazdaságának zöld pályára állítása "a legmegvalósíthatóbb, legigazságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró világot" - fogalmazott.

A klímacsúcs nyitó beszédeiben egyértelmű felhívások hangzottak el a globális pénzügyi rendszerek átalakítására, amelynek hiányában az afrikai országok ötször annyi kamatot fizetnek a kölcsönök után, mint mások.

Afrika több mint harminc országa tartozik a világ legeladósodottabb országai közé - mutatott rá Soipan Tuya, Kenya környezetvédelmi minisztere.

John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a kontinens országai "súlyos és igazságtalan" adósságtehertől szenvednek. Elmondta azt is, hogy a világnak a klímaváltozás által leginkább sújtott 20 országa közül 17 Afrikában van, miközben a világ húsz leggazdagabb országa - köztük hazája, az Egyesült Államok - felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.

A felszólalók szerint a klímapolitika finanszírozása kulcsfontosságú, ám a gazdagabb államok még mindig nem teljesítették a fejlődő országoknak tett ígéretüket, miszerint erre a célra évente százmilliárd dollárt biztosítanak számukra. Ugyanis az afrikai kontinens rendelkezik a világ megújuló energiaforrásainak 60 százalékával, és a zéró vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges ásványi anyagok több mint 30 százalékával.

A világ második legnagyobb esőerdejét és legváltozatosabb élővilágát is magáénak tudó kontinens értékei miatt szükség volna az afrikai GDP felértékelésére - jelentette ki az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Akinwumi Adesina szerint megújuló energiaforrásai mellett viszont Afrikának a földgázkészleteit is ki kellene aknáznia. "Adjanak teret a növekedéshez!" - mondta. Ruto ezzel szemben bírálta a fosszilis energiahordozóktól való "függőséget", mondván, országa felhasznált energiájának jelenleg több mint 90 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri.

A kedden kezdődött, háromnapos klímacsúcs végén a tervek szerint az afrikai álláspontot összefoglaló nyilatkozatot adnak ki a szeptember második felében esedékes klímaügyi ENSZ-konferencia és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozó előtt.

A kenyai kormány és az Afrikai Unió (AU) által közösen megrendezett csúcs szervezői több száz millió dollárnyi üzleti megállapodást szeretnének bejelenteni az esemény végére, és a találkozón Afrikát a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetések célpontjaként, nem pedig az árvizek, aszályok és éhezések sújtotta földrészként igyekeznek bemutatni.