eur:
397.71
usd:
367.71
bux:
89971.53
2025. március 23. vasárnap Emőke
Az örmény miniszterelnök sajtóirodája által közreadott kép Nikol Pasinján örmény kormányfőről a nemzethez intézett beszéde közben Jerevánban 2020. november 12-én, három nappal az után, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény miniszterelnök sajtóirodája/Tigran Mehrabyan

Stratégiai hibát emleget Oroszországgal kapcsolatban az örmény kormányfő

Stratégiai hiba volt Örményországnak az a politikája, amellyel kizárólag Oroszországra támaszkodott biztonságának szavatolásában - jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a La Repubblica című olasz lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában, amelyből a Reuters hírügynökség idézett.

A kormányfő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kudarcot vallott Örményország biztonságának szavatolásában a szomszédos Azerbajdzsán agressziójával szemben, a szakadár Hegyi-Karabah régió hovatartozása miatt a két ország között kirobbant konfliktusban.

Pasinján úgy vélte, hogy Moszkva - amely védelmi paktumot kötött Örményországgal - most a tágabb dél-kaukázusi régió elhagyására készül. Jereván ezért igyekszik diverzifikálni biztonságpolitikáját - mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Örményország törekszik szorosabbra vonni kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, valamint térsége más országaival.

"Örményország biztonsági felépítése 99,999 százalékban Oroszországtól függött, beleértve a fegyver- és lőszerbeszerzéseket. Ma viszont azt látjuk, hogy Oroszországnak magának is szüksége van fegyverekre és lőszerekre az ukrajnai háborúhoz, és ebben a helyzetben érthető, hogy még ha akarná sem képes kielégíteni Örményország biztonsági szükségleteit" - mutatott rá az örmény politikus, hangsúlyozva, hogy ez alapján stratégai hiba egyetlen partnertől tenni függővé az ország biztonságát.

Moszkva egyelőre nem reagált az örmény miniszterelnök kijelentéseire, de Oroszország eddig rendre visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint korábbi külpolitikai prioritásait hátrébb sorolta volna az Ukrajna elleni háborúja miatt.

A nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert Hegyi-Karabah a Szovjetunió 1991-es összeomlását megelőző évek óta konfliktus forrása a két szomszédos ország között. 2020-ban ismét fellángoltak a harcok a térségben, amelynek Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet vetett véget, s melyek során Azerbajdzsán jelentős területeket tudott visszaszerezni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Hatalmas orosz dróntámadás közepette fontos találkozóra készülnek az ukránok - Háborús híreink szombaton

Hatalmas orosz dróntámadás közepette fontos találkozóra készülnek az ukránok - Háborús híreink szombaton

Az orosz Gazeta beszámolója szerint éppen az egyik legfontosabb kérdésről, az ukrajnai területek elosztásáról zajlanak egyeztetések a háttérben a kelet-európai konfliktus lezárásáért, mind az ukrán, mind az orosz féllel. Nem csillapodott Donald Trump étvágya: újabb feltételeket szabott az ukrán ásványkincs-megállapodásnak. Eközben bizonyító erejű felvételek jelentek meg arról, hogy Ukrajna súlyos csapást mért az oroszországi Engels légibázisra, az orosz stratégiai bombázók állomáshelyére. Közben Ukrajnát heves dróntámadás érte szombat virradóra, a támadás több halálos áldozattal járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×