eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Az örmény miniszterelnök sajtóirodája által közreadott kép Nikol Pasinján örmény kormányfőről a nemzethez intézett beszéde közben Jerevánban 2020. november 12-én, három nappal az után, hogy Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnökkel és Vlagyimir Putyin orosz államfővel megállapodást írt alá a hegyi-karabahi fegyveres konfliktus lezárásáról.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény miniszterelnök sajtóirodája/Tigran Mehrabyan

Stratégiai hibát emleget Oroszországgal kapcsolatban az örmény kormányfő

Stratégiai hiba volt Örményországnak az a politikája, amellyel kizárólag Oroszországra támaszkodott biztonságának szavatolásában - jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök a La Repubblica című olasz lapnak adott, vasárnap megjelent interjújában, amelyből a Reuters hírügynökség idézett.

A kormányfő azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kudarcot vallott Örményország biztonságának szavatolásában a szomszédos Azerbajdzsán agressziójával szemben, a szakadár Hegyi-Karabah régió hovatartozása miatt a két ország között kirobbant konfliktusban.

Pasinján úgy vélte, hogy Moszkva - amely védelmi paktumot kötött Örményországgal - most a tágabb dél-kaukázusi régió elhagyására készül. Jereván ezért igyekszik diverzifikálni biztonságpolitikáját - mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy Örményország törekszik szorosabbra vonni kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal, valamint térsége más országaival.

"Örményország biztonsági felépítése 99,999 százalékban Oroszországtól függött, beleértve a fegyver- és lőszerbeszerzéseket. Ma viszont azt látjuk, hogy Oroszországnak magának is szüksége van fegyverekre és lőszerekre az ukrajnai háborúhoz, és ebben a helyzetben érthető, hogy még ha akarná sem képes kielégíteni Örményország biztonsági szükségleteit" - mutatott rá az örmény politikus, hangsúlyozva, hogy ez alapján stratégai hiba egyetlen partnertől tenni függővé az ország biztonságát.

Moszkva egyelőre nem reagált az örmény miniszterelnök kijelentéseire, de Oroszország eddig rendre visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint korábbi külpolitikai prioritásait hátrébb sorolta volna az Ukrajna elleni háborúja miatt.

A nemzetközileg Azerbajdzsán részeként elismert Hegyi-Karabah a Szovjetunió 1991-es összeomlását megelőző évek óta konfliktus forrása a két szomszédos ország között. 2020-ban ismét fellángoltak a harcok a térségben, amelynek Oroszország közvetítésével tető alá hozott tűzszünet vetett véget, s melyek során Azerbajdzsán jelentős területeket tudott visszaszerezni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×