Infostart.hu
eur:
386.62
usd:
332.97
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség által 2022. november 19-én közreadott képen egy Hvaszong-17-es interkontinentális ballisztikus rakétát lőnek ki a phenjani nemzetközi repülőtérről 2022. november 18-án. Ezen a napon Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt ki Japán felé. Japán források szerint a rakéta körülbelül 210 kilométerre Hokkaido szigetétől csapódott be a tengerbe.
Nyitókép: MTI/AP/KCNA/KNS

Észak-Korea atomcsapást szimulált

A kommunista vezetésű ország két ballisztikus rakétát lőtt, amelyek egy nukleáris csapást szimuláló manőver részei voltak.

"A művelet célja, hogy felkészítse a vezérkart és az egész hadsereget a háborúra" - közölte a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség, kiemelve, hogy az ellentámadást szimuláló manőver során a "felperzselt föld" taktikáját alkalmazták.

A tájékoztatás szerint a műveletet - melynek egy részét Kim Dzsong Un észak-koreai vezető is megtekintette - válasznak szánták az ország közelében zajló dél-koreai-amerikai közös hadgyakorlatra.

A hírügynökség szokatlan részletességgel írta le a manővert, kitérve arra,

miként képzel el Phenjan egy háborút,

beleértve a Dél-Koreából érkező megszállási kísérletet, az erre akár nukleáris fegyverekkel adandó ellencsapást, illetve az ezt követő benyomulást a Koreai-félsziget déli részébe.

A japán védelmi minisztérium és a dél-koreai vezérkar szerdán adott hírt az észak-koreai rakétakilövésekről, melyeket Szöul szerint Szunan térségéből indítottak. A japán hadsereg azt közölte, hogy

az első ballisztikus rakéta mintegy 50 kilométer magasan, 350 kilométert repült, a második pedig ugyancsak 50 kilométer magasan 400 kilométert tett meg.

Phenjan többször tiltakozott a szomszédságában zajló hadgyakorlatok ellen, Kim Dzsong Un pedig azt vetette az Egyesült Államok és szövetségesei szemére, hogy a világ legveszélyesebb vizeivé teszik a koreai partszakaszt, és immár az atomháború veszélye is fennáll.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×