A hónapokon át tartó szárazság és a rekord hőség ellen újszerű módon küzdenének az országban - írja a The Guardian.

A júliusban kezdődött projekt során repülőgépek ezüst-jodid részecskéket lőnek a felhők közé, amelyek aztán elméletileg további vízcseppeket vonzanak, és növelik a csapadék mennyiségét.

A mexikói mezőgazdasági minisztérium 2020 óra évente legalább egyszer használja ezt a technológiát, amely szerintük 98 százalékos hatékonysággal működik és 2021-ben is segített erdőtüzek kioltásában.

Az ország vezető felhőfizikusai ugyanakkor kételkednek abban, hogy a megoldás működőképes lehet és sok szakértő óva int a klímaváltozás hatásaira alkalmazott egyszerű megoldásoktól.

"Nincs bizonyíték arra, hogy ezek a technikák lehetővé tennék a csapadékmennyiség növelését a fontos gazdasági övezetek felett, és a célzott övezeten kívüli hatásokról sincs bizonyosság" - írják Fernando García García és Guillermo Montero Martínez, a mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem felhőfizikusai.

Bár a mexikói kormány azt állította, hogy a módszer 2021-ben az előrejelzésekhez képest akár 40 százalékkal megnövelte a csapadékmennyiséget, a tudósok szerint az esőelőrejelzések nagyon megbízhatatlanok, a bizonyítékok pedig nem kapcsolják össze következetesen a technológiát és a csapadékmennyiség növekedését.

A mexikói tudósok 1948-1970 között hosszan vizsgálták a módszert, szerintük nem meggyőzők az eredmények.

Észak-Mexikót jelenleg súlyos aszályt sújtja, azonban a gazdálkodók is kételkednek a felhőkészítés technológiájával kapcsolatban, inkább azt üdvözölnék, ha inkább az öntözési elosztóhálózatokba fektetnének nagyobb összegeket.

A közelmúlt mexikói időjárása is rámutatott az éghajlatváltozás hatásaira. Mexikóban az idei június volt a valaha mért legmelegebb hónap, a hőmérséklet 2,3 Celsius-fokkal haladta meg a történelmi átlagot. A hőség elpusztította az állatállományt, ami az ország egyes részein a tej- és marhahús árát is megemelte. Az amerikai-mexikói határon, Mexicaliban a hőmérséklet elérte az 50,2 Celsius-fokot, ami országos rekordot jelent. Legalább 167 mexikói halt meg a hőség közvetlen következményeként. 1941 óta ez volt a legszárazabb június, a csapadékmennyiség 60 százalékkal maradt el az átlagtól.

"Ilyen hőséghez a nyár későbbi szakaszában szoktunk hozzá, nem ilyen korán, júniusban. Ez nagyon furcsa. Tavaly kiemelkedően hideg volt a júniusunk: minden évben egyre világosabban látjuk az éghajlatváltozás következményeit" - mondta el Álvaro Bours Cabrera, a Dél-Sonora Gazdaszervezetek Szövetségének elnöke.

Mexikó vidéki és városi területei sincsenek megfelelően felkészülve ezekre a szélsőséges éghajlati eseményekre. A városok hőszigetekké válnak a sok aszfalt miatt, a nem fenntartható mezőgazdasági gyakorlatot folytató vidéki területek egyre inkább parlagon heverő sivataggá alakulnak át. Vízfenntarthatóság terén ugyanakkor nem tesz eleget az ország a megküzdés érdekében.

"Ha az öntözési és vízellátási rendszerek hatékonyságát 3, 4 vagy akár 5 százalékkal javítani tudjuk, akkor óriási mennyiségű vizet nyerhetünk vissza"

- mondja Alfonso Cortez Lara várostudományi és környezetvédelmi professzor.

Az öntözőrendszerek hatékonyabbá tétele mellett Cortez szerint a városok vízinfrastruktúrájának javítása és a kutak használatának szabályozása a víztartalékok kiapadásának megakadályozása érdekében könnyen elérhető sikereket jelentene.

Ehelyett Cortez szerint ezeket az alapvető fejlesztéseket gyakran figyelmen kívül hagyják, helyettük felhőkészítéssel vagy sótalanító üzemek létesítésével foglalkoznak: a kormány az utóbbi projektekbe milliókat fektet be annak ellenére, hogy ezek költséges, szennyező és energiaigényes alternatívát jelentenek.