A választások óta komoly erősödésben van a forint az euróval és a dollárral szemben. Az euró-forint jegyzés az április közepéig látott 375 körüli szintről hirtelen 360-365 környékére kapaszkodott, amivel az elmúlt majdnem másfél évtized legjobb hónapját zárta a magyar deviza – írja a Portfolio.

Az euróbevezetés inkább hosszútávú projekt, de annak előkészítését minél előbb el kell kezdeni a kormánynak, ha komolyan gondolja, hogy a 2030-as évek elején belépünk a valutaövezetbe. Jelenleg az úgynevezett maastrichti kritériumok közül egyet sem teljesít Magyarország, de amíg ezeket kipipáljuk, addig is van tennivaló.

A társadalmi támogatottság is megvan,

a felmérések alapján a románok mellett a magyarok lelkesednek leginkább a közös devizáért a régióban, a lengyeleknél és a cseheknél kevésbé népszerű az ötlet.

A legfrissebb Eurobarométer-kutatás nagyjából egy évvel ezelőtt készült a témában, aszerint a válaszadó magyarok mintegy háromnegyede egyetértett azzal, hogy érdemes lenne meghatározni az euróbevezetés lehetséges időpontját, és ahhoz tartani magunkat. Úgy tűnik, az az általános elvárás, hogy már az idén ősszel az első konkrét lépést megteheti a kormány egy euróbevezetési menetrend felvázolásával.

A bank szakértői szerint ambiciózus, de

hitelességerősítő kijelentés a Kármán András által említett 2030-as dátum, mely szerint négy éven belül szeretnék teljesíteni a maastrichti kritériumokat is.

Az Erste Bank szerint a csatlakozási folyamat a bankunióval való szorosabb együttműködéssel indulhatna, mielőtt még belépünk az ERM-II. rendszerbe. A bolgár és horvát tapasztalatok alapján a bankunióhoz való csatlakozástól számítva négy-nyolc év után jöhet el az euró bevezetése, vagyis Magyarországnak hamarosan lépnie kell, ha komolyan gondolja a célt.

A maastrichti kritériumok közül a legkeményebb dió a költségvetés rendbetétele lehet, azonban a bank elemzői szerint jelentős megtakarítást lehetne elérni a kamatkiadások terén a hozamok csökkenésével, amennyiben a piac valóban elhiszi, hogy közeleg az euró bevezetése. Ebben az esetben ugyanis a jelenleg 6 százalék körüli magyar hosszú hozamok fokozatosan közelítenének az eurózóna 3 százalék körüli szintjéhez. Ez pedig azért fontos, mert jelenleg Magyarország fordítja GDP-arányosan a legnagyobb összeget az adósságszolgálati kiadásokra a régióban.

Az euróbevezetési terv publikálása után kevésbé látványos időszak következhet, hiszen a következő fontos döntés majd az lehet, mikor lép be Magyarország az ERM-II. árfolyamrendszerbe. Ennek célja, hogy az euró átvétele előtt biztosítsa a nemzeti deviza stabilitását. A rendszerben legalább két évet el kell tölteni, ami alatt az euró-forint árfolyam csak indokolt esetben mutathat plusz-mínusz 15 százalékosnál nagyobb kilengéseket. Vagyis nem túlzás azt mondani, hogy az árfolyamrendszer már az euró előszobája, ami megteremti az átmenetet a nemzeti deviza és a közös fizetőeszköz között.

Szlovákia velünk együtt csatlakozott 2004-ben az Európai Unióhoz, a gazdaság szerkezete is hasonló volt és szabadon lebegő árfolyamrendszer jellemezte a koronát az euróbevezetés előtt. 2009 január elsejétől Szlovákia 30,126-os árfolyamon váltotta át a nemzeti devizáját az euróra. Azt megelőzően az uniós csatlakozáskor még 40 körül volt az euró-korona árfolyam, vagyis a bevezetés előtti négy évben nagyjából 25 százalékkal erősödött a szlovák deviza.

Néhányan úgy gondolják, hogy akár a forint is képes lehet hasonló ugrásra, azonban érdemes megnézni, milyen helyzetben volt a szlovák gazdaság a kétezres évek első évtizedében. Az eurózóna-konvergenciához kapcsolódó optimista befektetői várakozások mellett akkor volt egy fundamentális sztori is az országban, az EU-csatlakozás után erőteljesen növekedett a gazdaság, beindultak olyan jelentős külföldi beruházások elsősorban az autóiparban, melyek hosszabb távon is javították a növekedési képességet.

Az Erste Bank elemzői is azt emelik ki, hogy több mint két évtized után a szlovák koronát követve a forint lehet az első olyan deviza, mely szabadon lebegő árfolyamrendszerről vált euróra. Azóta ugyanis a balti országok, Horvátország és Bulgária is többé-kevésbé menedzselt árfolyamrendszerről váltottak. Azonban szerintük sem ismétlődhet meg a korona 2005-2008 közötti szárnyalása az eltérő gazdasági kilátások miatt. A bank grafikonján látszik, hogy a szlovák euróbevezetés előtt a régió többi devizájára is jótékony hatással volt az EU-tagság és a működőtőke-beáramlás. Jelenleg a gazdasági kilátások sokkal borúsabbak, nincs olyan erős hosszútávú hajtóerő, mint az uniós tagság.

Vagyis összességében a piac kedvezően fogadta az új magyar kormány euróbevezetési terveit, azonban a következő lépés egy hiteles és megvalósítható csatlakozási terv lenne, hogy ez hosszútávon is megjelenjen a magyar eszközök árazásában. Egyelőre a befektetők beárazták, hogy a korábbival ellentétben megszületett a politikai akarat a forint lecserélésére, ha ez meg is valósul, akkor fokozatos forinterősödést hozhatnak a következő évek. A fegyelmezett költségvetés csökkenő adósságrátával és alacsony inflációval ugyanis javítaná a megítélésünket, az euró-konvergencia pedig a hozamok közeledését hozná.