Brüsszelben kétnapos csúcstalálkozót tart a tagország állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács. Az ülés megkezdése előtt Orbán Viktor a Facebookon posztolt egy videót, amelyben arról beszélt, a helyszínen most mindenki azt a kérdést feszegeti: hová lett a pénz?

"Az Európai Bizottság benyújtott egy költségvetési módosítási javaslatot, és újabb súlyos százmilliárdok befizetését kéri a tagállamoktól. Hogy jöhetett létre ez a helyzet, hogyan sodorhatták a csőd szélére az Európai Uniót?" – tette fel a kérdést a miniszterelnök, majd azt sorolta, hogy 50 milliárd eurót kér a bizottság még Ukrajnának, miközben Orbán Viktor szerint az eddig nyújtott támogatásról sem tudnak elszámolni, szintén jelentős összeget akar az unió a tagállamoktól, hogy ki tudják fizetni a korábban felvett hitelek kamatait. A miniszterelnök kiemelte: ezek azok a hitelek, amelyekből Magyarország és Lengyelország eddig egy "fityinget "sem látott.

Emellett még több pénzt költenének a migrációra, de nem a határvédelemre, hanem a kormányfő szerint arra, hogy behozhassák a migránsokat. És azt is kifogásolta, hogy eurómilliárdokat kérnek az brüsszeli bürokraták fizetésemelésére.

"A magyar álláspont világos: először tudni akarjuk, hogy mire költötték el azt a rengeteg pénzt, amit eddig adtunk. Utána választ várunk arra a kérdésre, hogy kik felelősek azért, hogy a csőd szélére jutott az Európai Unió" – mondta Orbán Viktor az EU-csúcs előtt.

Azóta már megkezdődött a kétnaposra tervezett csúcstalálkozó, melynek során

megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint az EU gazdaságáról, a biztonság- és védelempolitikáról, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülésén mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket vitatják meg, beleértve annak következményeit, valamint áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit, beleértve a pénzügyi és katonai támogatást is.

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta az EU és tagállamai

• több mint 77 milliárd eurót bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, továbbá korlátozó intézkedések sorát,
• ez idáig 11 szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben.

A tagállami vezetők foglalkoznak az uniós iparpolitikára, az egységes piacra, valamint az Európa hosszú távú versenyképességére és termelékenységére vonatkozó korábbi uniós döntéseket követő intézkedésekkel. Márciusi ülésükön már megvitatták, miként lehetne megteremteni a szilárd és időtálló, hosszú távú jólétet biztosító gazdaságot. Ezzel összefüggésben

intézkedéseket szorgalmaztak az egységes piac kiteljesítése érdekében, különösen digitális téren és a szolgáltatásokat illetően, valamint a közelmúltbeli válságok által feltárt sebezhetőségek kezelésére.

Eszmecserét folytatnak a gazdasági biztonság és az ellenállóképesség megerősítésének módjáról is. Emellett várhatóan lezárják a 2023-as európai szemesztert, amely az EU-tagországok gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikáinak közös irányait tekinti át.

A migrációval kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége és az Európai Bizottság nyújt tájékoztatást a kormányfőknek a témáról szóló közelmúltbeli következtetések végrehajtása terén elért eredményekről.

Az uniós vezetők továbbá vitát folytatnak a Kínával kapcsolatos stratégiáról, és előkészítik az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) júliusban Brüsszelben tervezett csúcstalálkozóját.

Középpontban az ukrajnai háború, a gazdasági helyzet és a migráció

Megkezdődött csütörtök délután Brüsszelben az európai uniós tagországok vezetőinek kétnaposra tervezett csúcstalálkozója, melynek során megbeszélést folytatnak Oroszország Ukrajna elleni háborújáról, az Ukrajnának nyújtani tervezett további uniós támogatásról, valamint az EU gazdaságáról, a biztonság- és védelempolitikáról, a migrációról és a külkapcsolatokról.

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács ülésén mindenekelőtt az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával kapcsolatos legutóbbi fejleményeket vitatják meg, beleértve annak következményeit, valamint áttekintik az Ukrajnának eddig nyújtott és a jövőben nyújtható további uniós támogatás lehetőségeit, beleértve a pénzügyi és katonai támogatást is.

Az ukrajnai háború 2022. február 24-i kitörése óta az EU és tagállamai több mint 77 milliárd eurót bocsátottak Ukrajna rendelkezésére, továbbá korlátozó intézkedések sorát, ez idáig 11 szankciós csomagot fogadtak el Oroszországgal szemben.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek szóló, kedden közzétett meghívólevelében kiemelte: az EU határozottan kiáll Ukrajna és az ukrán nép mellett, és továbbra is erőteljesen támogatni fogja Ukrajna gazdaságát, társadalmát, fegyveres erőit és jövőbeli újjáépítését.

A tagállami vezetők foglalkoznak az uniós iparpolitikára, az egységes piacra, valamint az Európa hosszú távú versenyképességére és termelékenységére vonatkozó korábbi uniós döntéseket követő intézkedésekkel. Márciusi ülésükön már megvitatták, miként lehetne megteremteni a szilárd és időtálló, hosszú távú jólétet biztosító gazdaságot. Ezzel összefüggésben intézkedéseket szorgalmaztak az egységes piac kiteljesítése érdekében, különösen digitális téren és a szolgáltatásokat illetően, valamint a közelmúltbeli válságok által feltárt sebezhetőségek kezelésére.

Eszmecserét folytatnak a gazdasági biztonság és az ellenállóképesség megerősítésének módjáról is. Emellett várhatóan lezárják a 2023-as európai szemesztert, amely az EU-tagországok gazdasági, költségvetési, foglalkoztatási és szociális politikáinak közös irányait tekinti át.

Ami a biztonságpolitikát illeti, legutóbbi értekezletükön az állam- és kormányfők leszögezték: az EU elkötelezett amellett, hogy nagyobb felelősséget vállaljon a biztonságáért, és fokozza az önálló cselekvési képességét, ugyanakkor elismerik, hogy a transzatlanti kapcsolat és az EU-NATO együttműködés az általános biztonság kulcsa. A mostani találkozón áttekintik az erre vonatkozóan elfogadott iránymutatás végrehajtása terén elért eredményeket, és várhatóan további iránymutatást nyújtanak az EU biztonsági és védelmi képességéről, különösen a beszerzések, a beruházások és a termelés tekintetében. A július 11-12. között tervezett vilniusi NATO-csúcstalálkozóra készülve a vezetők az EU-NATO együttműködésről is tárgyalnak majd.

A migrációval kapcsolatban az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége és az Európai Bizottság nyújt tájékoztatást a kormányfőknek a témáról szóló közelmúltbeli következtetések végrehajtása terén elért eredményekről. A februári rendkívüli EU-csúcson azt húzták alá, hogy fokozott figyelemmel kell lenni a külső tevékenységekre, és erősíteni kell a partnerségi együttműködéseket. Összpontosítani kell a külső határok hatékony ellenőrzésére és válaszolni a migráció belső hatásaira.

Az uniós vezetők továbbá vitát folytatnak a Kínával kapcsolatos stratégiáról, és előkészítik az EU és a Latin-amerikai és Karibi Államok Közösségének (CELAC) júliusban Brüsszelben tervezett csúcstalálkozóját.