eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kercsi-szoros, 2017. október 11.A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A két, egyenként 227 méter hosszú ívelt főtartó 6000 tonna összsúlyú vasúti sínnel és mintegy 1000 tonna közúti aszfaltburkolattal terhelt felszerkezetet tart majd a vízfelszín felett 35 méterrel. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)
Nyitókép: A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)

Az ukrán elhárítás elismerte, hogy köze volt a Kercsi-híd elleni támadáshoz

Hét hónappal az Oroszországot a megszállt Krím félszigettel összekötő Kercsi-hídon történt robbanást követően az ukrán elhárítás vezetője, Vaszil Maljuk elismerte, hogy az általa vezetett szervezetnek köze volt a támadáshoz.

"Miután ez egy logisztikai útvonal, amelyet el kellett vágnunk az ellenségtől, meghoztuk a megfelelő intézkedést" - mondta Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője egy Youtube-interjúban Dmitro Komarov újságírónak.

A művelet részleteiről nem árult el többet. Az SZBU vezetője azt mondta, hogy a "hadviselés hagyományainak" megfelelően jártak el, és elárulta azt is, hogy az SZBU a háború elején, 2022 februárjában különleges egységet hozott létre, melynek feladata szabotázsakciók végrehajtása az orosz erők ellen ukrán területen.

A hidat tavaly október 8-án érte támadás. Napokig használhatatlan volt, de mostanra helyreállították. Ukrajna mind ez idáig nem kommentálta az azzal kapcsolatos találgatásokat, hogy az ukrán szolgálatok hajthatták végre a merényletet. Maljuk decemberben utalás szintjén beszélt arról, hogy az SZBU-nak köze lehetett a történtekhez.

Maljuk az interjúban arra is kitért, hogy orosz fekete-tengeri flotta hajói elleni dróntámadás is az SZBU különleges művelete volt, melyet a hadsereggel közösen hajtottak végre tavaly októberben.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×