A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva megerősítette, hogy előző este telefonon beszélt osztrák kollégájával, Alexander Schallenberggel, aki jelezte, hogy számukra "problémát vagy kérdőjeleket" jelent a szóban forgó lépés.

"Ez az intézkedés szuverén magyar döntés, az nem irányul egyetlenegy szomszédos országgal szemben, semmifajta szomszédos országbeli specifikumot nem tartalmaz" - szögezte le. - Én ezt úgy fogom fel, hogy

mi külföldi bűnözőket utasítunk ki, jobb is, hogyha elhagyják az országot és nem is gondolnának arra, hogy mifelénk jöjjenek."

Ugyanakkor aláhúzta: "Magyarország álláspontja változatlan, az illegális migrációt rendkívül veszélyes folyamatnak tartjuk, ezért a déli határunkon továbbra is a legszigorúbban járunk el a határsértőkkel és az őket segítő vagy felbujtó vagy szállító embercsempészekkel szemben".

"Az pedig, hogy Ausztria határellenőrzést foganatosít a magyarországi határon, sajnos nem új, ugyanis - ellentétben a schengeni megállapodás szellemiségével - már hónapok vagy évek óta látjuk azt, hogy az osztrákok nehezítik magyar és más állampolgárok belépését Ausztriába" - jelentette ki.

"Már hónapok vagy évek óta látjuk azt, hogy az osztrákok nehezítik magyar és más állampolgárok belépését Ausztriába, és miközben az osztrákok szabadon jöhetnek be Magyarországra várakozás nélkül, addig a magyarok hosszú várakozást, esetenként hosszú várakozást követően léphetnek csak be Ausztriába. Tehát mondjuk a határellenőrzés bevezetésével való fenyegetés az nem új" - tette hozzá.

Szijjártó Pétert kérdezték arról a kezdeményezésről, amely minősített többségi döntéshozatalt vezetne be a külpolitika területén is az Európai Unióban. Úgy vélekedett, hogy ez a vita lényegében a közösség jövőjéről szól.

"Egymással szemben sorakoznak föl azok, akik egy szuperállamot akarnak, Európai Egyesült Államokat, amelyben a hatáskörök döntő többségét Brüsszelbe telepítenék, a tagállamokat pedig ebből a szempontból legyengítenék. És van egy szuverenista csoport, amely azt mondja, hogy persze érdekünk, hogy az Európai Unió erős legyen, de akkor tud erős lenni, ha a tagállamok maguk erősek" - mondta.

Kiemelte, hogy

az egyhangúság követelményének eltörlése nyilván azzal járna, hogy "a nagy országok eldöntenék, hogy mit akarnak, a kis országok véleménye meg nem számítana",

ez pedig megnövelné a hazánk nemzeti érdekeivel ellentétes döntések esélyét.

"Nem véletlen, hogy az Európai Unió alapszerződéseiben kötik ki, hogy külpolitikai, biztonságpolitikai kérdésekben egyhangúlag kell döntést hozni. Tehát ha valaki ezt meg akarja változtatni, akkor az egész Európai Unió szellemiségét vonja kétségbe, az alapítók szándékait vonja kétségbe" - fogalmazott.

Majd tudatta, hogy

az ellenoldal is szerveződik,

már volt egy nagyköveti szintű megbeszélés, és szoros együttműködés várható a javaslattal szemben.

A miniszter végül kitért azon jelentésekre is, amelyek szerint az ukrán elnök nemrég a hazánkat is ellátó Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt. Rámutatott, hogy Brüsszelben "erről próbálnak nem tudomást venni, ahogyan szoktak", illetve látszik, hogy a "liberális, fantasztikusan tárgyilagos és szabad európai sajtóban sem vetett nagy hullámokat" ez a kiszivárgott amerikai titkosszolgálati értesülés.

"Nyilvánvalóan ez kényes ügy azok számára, akik háborús retorikát visznek, akik még mindig hisznek abban, hogy van katonai megoldás, és ezért próbálják elhallgatni. Holott ez nyilván olyan kijelentés, amely súlyos kételyeket és aggályokat vet fel, és amely súlyosan tisztázásra szorul" - hangsúlyozta.