Kaiser Ferenc először is a kelet-ukrajnai Bahmut elleni ostromra hívta fel a figyelmet, ahol az Oroszországi Föderáció hadereje 2022 júniusa, vagyis tizenegy hónapja próbálja bevenni a város, és ez csak az arcvonal egy része. A település elleni küzdelem novembertől vált különösen hevessé, miután az oroszok kivonták erőiket Herszonból, részint ide átcsoportosítva. Arról nem beszélve, hogy az első vonalban hosszú időn keresztül a Wagner csoport kényszertoborzott zsoldosai kapták a főszerepet. Az NKE docense megjegyezte: az oroszok Bahmutnál alkalmazott módszere már az első és második világháborúban is bevett volt, vagyis hogy záró osztagok vannak a rohamozó csapatok mögött, és aki visszafordul, azt agyonlövik.

A szakember elmondása szerint a legtöbb nemzetközi szervezet becslése 50 ezer, plusz–mínusz 4-5 ezer főre teszi az oroszok halálos veszteségeit, ami már csak annak tükrében is egy irgalmatlan nagy szám, hogy az Amerikai Egyesült Államok húszévnyi terrorizmus elleni háborúban – ami igazából zömmel felkelésellenes művelet volt, noha egyszer el is kellett foglalni Irakot – kevesebb mint 15 ezer katonát veszett, akik felét katonai magánvállalatoknál szolgálók tették ki. „Az, hogy bő 15 hónap alatt meghalt 50 ezer orosz, jól jelzi, hogy ennek a háborúnak az intenzitás azért más.”

Ukrán oldalon hasonlók lehetnek a halálos veszteségek, ebbe azonban a polgári áldozatok is beletartoznak. Azzal együtt, hogy a legtöbb helyen, ahol heves harcok zajlottak, lásd például Mariupol, továbbra sem ismert, hogy pontosan mennyi civil veszíthette életét – jegyezte meg Kaiser Ferenc –, miután az oroszok – mobil krematóriumokkal – igyekeznek eltüntetni a bizonyítékokat. Bár hallani százezres ukrán veszteségről, az NKE docense az 50 ezer körülit tartja reálisnak, amiből 30 ezer katona, 20 ezer pedig civil lehet.

Ember kontra technika

Kaiser Ferenc nem tartja kizártnak, hogy a haditechnika fejlődése révén a jövőben egy kisebb létszámú haderő is győztesen kerülhet ki egy háborúból, „de ettől még egy megszálláshoz, az elfoglalt területek megtartásához akkor is katona kell”. A levegőből bármit szét lehet bombázni, a precíziós fegyverekkel a másik technikáját el lehet pusztítani, a kibertérben össze lehet zúzni egy bankrendszert és a kormányzati szervereket, de az elfoglaláshoz kell a katona – húzta alá.

„Vagy robotok, mint a Csillagok háborújában, különösen a Klónok háborújában, de ez szerintem még odébb van.”

A szakértő szerint épp az orosz–ukrán háború a bizonyíték arra, hogy sajnos a nagy méretű tömeghadseregek kora még mindig nem ért véget. Tehát a technika csomó mindenben kiválthatja az embert, de a gyalogos katonára óhatatlanul szükség van. Kaiser Ferenc meglátása szerint egyébként addig jó, amíg emberek működtetik a rendszereket, nem pedig a mesterséges intelligencia, mert azzal olyan területen adná át az ember a hatalmat, amit nem biztos, hogy szeretne hosszú távon átadni.

„Nem azt mondom, hogy Terminator, vagy Skynet lesz,

de nem jó irányba megy katonai szempontból a mesterséges intelligencia alkalmazása” – fogalmazott az egyetemi docens.