A több mint három évtizede legnagyobb növekedést Oroszország ukrajnai inváziója ösztönözte - derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) összehasonlító jelentésből.

Eszerint a katonai kiadások az összes kontinensen új csúcsot értek el tavaly, 2240 milliárd dollárt, ami a globális GDP 2,2 százaléka.

Nan Tian kutató, a tanulmány egyik társszerzője az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, "hajtja (a kiadásokat) az ukrajnai háború, amely az európai költségvetést felfelé húzza, akárcsak a megoldatlan és növekvő kelet-ázsiai feszültségek", egyrészt Kína részéről, másrészt az Egyesült Államok és ázsiai szövetségesei közötti ellentétek miatt.

A jelentés szerint az európai kontinens, az infláció levonása után, 13 százalékkal többet költött hadseregére egy olyan évben, amelyet az ukrajnai orosz támadás jellemzett.

Ez egyrészt a legerősebb növekedés több mint 30 éve,

másrészt pedig visszatérés a kiadások 1989-es szintjére, a berlini fal leomlásának évére. Ezek a kiadások a legmagasabb szintet érték el a hidegháború vége óta - vélekedett Tian.

Egyedül Ukrajna hétszeresére, 44 milliárd dollárra - GDP-nek egyharmadára - növelte kiadásait. Ebbe még nem is számolják bele a külföldről érkező több tízmilliárdos fegyveradományokat - állította a SIPRI. Az intézet becslései szerint az orosz kiadások 9,2 százalékkal nőttek.

Az európai kiadások, amelyek 2022-ben elérik a 480 milliárd dollárt, tíz év alatt már több mint harmadával nőttek, és

a tendencia a következő évtizedben tovább gyorsulhat.

Az 1990-es évekbeli erőteljes visszaesés után a globális katonai kiadások a 2000-es évek óta ismét emelkednek. Ezeket kezdetben Kína jelentős katonai beruházásai, majd a Krím 2014-es annektálása után Oroszországgal kiújult feszültségek hajtották.

Tavaly a globális kiadások 39 százaléka az Egyesült Államokra jutott. A második helyen álló Kínával (13 százalék) együtt a világ katonai beruházásainak több mint felét adják.