eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Boris Pistorius német védelmi miniszter (j) egy Leopard 2A6 harckocsin a német hadsereg 203-as harckocsizó-zászlóaljánál, az augustdorfi Rommel tábornagy laktanyában tett látogatásán 2023. február 1-jén. A kormány döntése szerint Németország 14 Leopard 2A6 tankot szállít az orosz támadás ellen védekező Ukrajnának, ezért a közelmúltban kinevezett Pistoriusnak bemutatják a típus képességeit.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Csiki Varga Tamás: a német védelempolitikai problémákat nem sikerült érdemben megoldani

A német védelempolitika problémáit az elmúlt egy évben nem sikerült érdemben megoldani. Még nem készült el az új nemzeti védelmi stratégia, és Berlin a GDP-arányos 2 százalékos NATO-kötelezettségvállalást sem tudja teljesíteni – mondta az InfoRádiónak Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

A védelempolitika és általában a német külpolitika területén a háború tavalyi kitörése fordulópont volt; a keleti politika "drámaian véget ért" – fogalmazott az InfoRádióban Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"A szovjet, illetve keleti blokkhoz kapcsolódó, kereskedelemorientált, és ezáltal jobb baráti kapcsolatokat kialakító külpolitikát jelentett ez, ennek nyilvánvalóan vége lett" – magyarázta.

Volt viszont egy fontos német bejelentés már ebben az időszakban, egy 100 milliárd eurós különleges védelmi alap, amivel a Bundeswehr hadrafoghatósági, készenléti és modernizációs hiányosságait igyekeztek orvosolni, de a végrehajtással kapcsolatban "eléggé vegyes a kép".

"Ugyan a német–orosz kapcsolatokban valóban cezúrát jelentett az elmúlt egy év, és az energiapolitikában komoly változások voltak, de

a német védelempolitikai problémákat nem sikerült érdemben megoldani."

A szakértő úgy véli, hogy ehhez nem is állnak rendelkezésre a szükséges források.

"Sokkal nagyobbak a hiányosságok strukturális szinten. Ennek az oka az, hogy a Bundeswehr problémáinak a gyökerei 2008-2009-ig nyúlnak vissza, a pénzügyi válságig" – fejtegette Csiki Varga Tamás; a válaszok egy olyan reformot indítottak be akkor, ami struktúra-, létszám- és eszközcsökkentést jelentett a gyakorlatban, amit nem sikerült visszaépíteni, amikor már javult a gazdasági helyzet, "100 milliárd euró már kevés a pótlásra" – fogalmazott.

A legutóbbi német parlamenti jelentés szerint 300 milliárd euró lehetne elegendő, de belátható időn belül ilyen mennyiségű forrás nem áll majd rendelkezésre.

És vannak hiányosságok a NATO-kötelezettségvállalások terén is.

"A jelenlegi alapköltségvetés 50,1 milliárd euró környékén van, ez a német GDP másfél százaléka. Ha ehhez hozzávesszük a különleges védelmi alap pótlólagos összegeit, akkor sem éri el a 2 százalékot. Az eredeti feltételezés közben az volt, hogy a 2 százalék lesz az alap, és ezen felül lesznek még plusz források" – idézte fel Csiki Varga Tamás.

Szerinte a probléma gyökere az lehet, hogy "a német stratégiai világkép, a kultúra még nem teljesen illeszkedik a 2020-as évekhez".

"Várjuk, hogy készüljön egy új nemzeti védelmi stratégia, amit a németeknél fehér könyvnek szoktak nevezni. A Scholz-kormányzás első évében el kellett volna fogadni ezt, de a határidő lejárt tavaly novemberben. Most az a szakpolitikai vélemény, hogy legkorábban áprilisban kerülhet nyilvánosságra" – folytatta.

De nagyon komoly viták vannak, és a keretek hiányoznak, problémák vannak a honvédelmi tárca irányítása részéről – foglalta össze.

"Boris Pistorius, aki januárban vette át a honvédelmi tárcát, egyelőre még csak próbálja működésbe hozni a folyamatokat, amelyeknek eredményt kéne produkálniuk, például a beszerzéseknél" – tette hozzá.

Az eszközök bevethetőségével kapcsolatban még azt is elmondta, 2018–2019-ben már olyan botrányos számok láttak napvilágot (30-40 százalék), hogy statisztikai módszertant váltottak, és már azt szokták megadni, hogy egyes műveleti feladatokra képes-e a Bundeswehr, így tehát a jelentések általánosabbá váltak, elkerülve a mennyiségi pellengérre állítást.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×