Infostart.hu
eur:
379.07
usd:
319.56
bux:
130202.21
2026. február 13. péntek Ella, Linda
A népszavazás eredményére váró emberek Berlinben 2023. március 26-án. A német fővárosban ezen a napon népszavazást tartottak, ahol a helyi lakosok eldönthették, hogy városuk 2030-ra elérje-e a klímasemlegességet.
Nyitókép: A népszavazás eredményére váró emberek Berlinben 2023. március 26-án. MTI/AP/DPA/Christophe Gateau

Érvénytelen a merészebb klímavédelmi célokat kitűző berlini népszavazás

Érvénytelen volt a merészebb klímavédelmi célokat kitűző berlini népszavazás - közölte vasárnap este a tartományi választási bizottság röviddel a szavazatok feldolgozásának lezárulta előtt.

A testület tájékoztatása szerint az igen szavazatok szükséges aránya már nem lesz meg. A voksok 98 százalékos feldolgozottsága mellett az előterjesztés támogatói ugyan többen voltak, mint annak ellenzői, ezzel azonban a népszavazás érvényességének csak az egyik feltétele teljesült. A másik, hogy a népszavazásra jogosult választópolgárok legkevesebb 25 százalékának kell támogatnia az előterjesztést, már nem.

A legfrissebb adatok szerint 423 ezren támogatták 405 ezer ellenében a merészebb klímavédelmi célokat. Ugyanakkor az érvényességhez legalább 608 ezer igen szavazat kellett volna.

A Klimaneustart (Klíma újraindítás) nevű környezetvédelmi szövetség által indítványozott referendum célja az lett volna, hogy a német főváros törvénymódosítással vállaljon kötelezettséget arra, hogy az országosan kitűzött 2045 helyett 2030-ig érje el a klímasemlegességet.

Németország korábban arra vállalt kötelezettséget, hogy 2045-re megteremti a klímasemlegességet, ami azt jelenti, hogy az ország üvegházhatású-gáz kibocsátása nem haladja meg azt a mértéket, amelyet a természetes, illetve más szénelnyelők kezelni tudnának. Ehhez az 1990-es szinthez képest 95 százalékkal kell csökkenteni az autók, repülőgépek, fűtési rendszerek, erőművek, illetve ipari termelők károsanyag-kibocsátását.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Bendarzsevszkij Anton: másfél-két évig elég Ukrajnának az óriáshitel, amit az EU országai vesznek fel

Az Európai Parlament többsége megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös uniós hitel felvételét és folyósítását Kijev számára. Ukrajnában ezzel elhárult az államcsőd veszélye. Ez egy utolsó utáni mentőöv Ukrajnának, amely már nehezen finanszírozható az eladósodottsága miatt – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban. A pénzt a oktatás, egészségügy és az állam működésére kell költeni, kérdés, hogy mindez mennyire kontrollálható – tette hozzá.

„A liberális demokrácia kezdi felzabálni saját magát” – Schiffer András az Arénában

Anti-imperialistaként kutyakötelessége az embernek tiltakozni az ellen, hogy ha valaki azt gondolja, egy meghatározó ország elnökeként elrendezheti más országok sorsát, de azzal sem ért egyet, hogy Donald Trumppal ellentétben az európai politikában a döntések nem megszemélyesíthetők. Schiffer András ügyvéd, korábbi országgyűlési képviselő, az LMP alapítója beszélt erről az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.02.13. péntek, 18:00
Hidasi Judit
japanológus, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritája
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×