Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én, az ukrajnai háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Alekszandr Scserbak

Szakértő: kétségesek az oroszok ellen hozott szankciók

Sem gazdaságilag, sem politikailag nem sikeresek az Európai Uniónak az Oroszország ellen bevezetett szankciói – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Nem lehet egyértelmű mérleget vonni a szankciók sikeressége kapcsán. Nagyon sokan eleinte abban reménykedtek, hogy Oroszország nagyon gyorsan államcsődöt fog mondani, nem fogja tudni finanszírozni tovább a háborút" – mondta az InfoRádiónak Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Véleménye szerint érthető és erkölcsileg helyes, hogy fel kell lépni Oroszország ellen, viszont azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok is bevezettek, sem gazdaságilag, sem politikailag nem érték el azokat a sikereket, amelyeket vártak egyes elemezők és döntéshozók.

"Oroszország gazdasági növekedése valóban csökkent az elmúlt egy év alatt, de sokkal hamarabb fog visszapattanni, mint az Európai Unióé, amely szintén nagyon lecsökkent" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Az Oroszország elleni szankciókat Kína és India nem támogatja, és "nem is valószínű, hogy ezután fogja támogatni". A két ország gazdasági növekedése jóval meg fogja haladni az unióét és az Egyesült Államokét a következő években. Tehát

Oroszország stratégiai partnerei sokkal gyorsabban növekednek majd, mint azok az országok, amelyek kivetettek szankciót Oroszország ellen.

Az egykori amerikai pénzügyminiszter, Larry Summers fogalmazott úgy a napokban, hogy a szankciók amiatt nem működnek, mert Kína és Törökország nem vesznek részt bennük.

A szakértő szerint ez valószínűsíthető volt. Amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok megfogalmazta ezeket az intézkedéseket, akkor számolni kellett volna azzal, hogy a harmadik felek fogják-e támogatni, és ha igen, milyen mértékben – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Megjegyezte, hogy a nyugat nem fog könnyen partnereket találni az ázsiai országokban, hiszen

az ázsiai országok legnagyobb része ellenfelet lát a nyugati országokban.

Tehát nagyon jól jönne nekik, hogy ebben a helyzetben Oroszországgal üzletelhetnek.

A mostani konfliktus akár bipolárissá is teheti a világrendet a szakértő szerint. A napokban készült egy felmérés, ahol azt nézték meg, miként változik a nyugati és a keleti világhoz tartozó egyének percepciója annak függvényében, ha több pólusra szakad a világ és megtörik az USA hegemóniája. Európában és az USA-ban inkább úgy gondoljuk, hogy ha ez a világ változik, akkor kétpólusú lesz, és Kína fogja vezetni. Ezzel szemben az ázsiaiak – itt fontos szerepe van Indiának és Japánnak – úgy látják, hogy többpólusú lesz, és Kína nem fog egyeduralkodó szerepet betölteni.

"Az valószínű – és ezt az európaiak is többnyire úgy látják – hogy az USA által vezetett hegemón szerep meg fog dőlni körülbelül tíz év múlva" – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×