eur:
402.03
usd:
347.64
bux:
0
2025. június 17. kedd Alida, Laura
Vlagyimir Putyin orosz elnök frontszolgálatot teljesítő orosz katonák anyjait fogadja a Moszkva melletti vidéki rezidenciáján, Novo-Ogarjovóban 2022. november 25-én, az ukrajnai háború idején.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Alekszandr Scserbak

Szakértő: kétségesek az oroszok ellen hozott szankciók

Sem gazdaságilag, sem politikailag nem sikeresek az Európai Uniónak az Oroszország ellen bevezetett szankciói – mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

"Nem lehet egyértelmű mérleget vonni a szankciók sikeressége kapcsán. Nagyon sokan eleinte abban reménykedtek, hogy Oroszország nagyon gyorsan államcsődöt fog mondani, nem fogja tudni finanszírozni tovább a háborút" – mondta az InfoRádiónak Máthé Réka Zsuzsánna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Véleménye szerint érthető és erkölcsileg helyes, hogy fel kell lépni Oroszország ellen, viszont azok a szankciók, amelyeket az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok is bevezettek, sem gazdaságilag, sem politikailag nem érték el azokat a sikereket, amelyeket vártak egyes elemezők és döntéshozók.

"Oroszország gazdasági növekedése valóban csökkent az elmúlt egy év alatt, de sokkal hamarabb fog visszapattanni, mint az Európai Unióé, amely szintén nagyon lecsökkent" – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Az Oroszország elleni szankciókat Kína és India nem támogatja, és "nem is valószínű, hogy ezután fogja támogatni". A két ország gazdasági növekedése jóval meg fogja haladni az unióét és az Egyesült Államokét a következő években. Tehát

Oroszország stratégiai partnerei sokkal gyorsabban növekednek majd, mint azok az országok, amelyek kivetettek szankciót Oroszország ellen.

Az egykori amerikai pénzügyminiszter, Larry Summers fogalmazott úgy a napokban, hogy a szankciók amiatt nem működnek, mert Kína és Törökország nem vesznek részt bennük.

A szakértő szerint ez valószínűsíthető volt. Amikor az Európai Unió és az Egyesült Államok megfogalmazta ezeket az intézkedéseket, akkor számolni kellett volna azzal, hogy a harmadik felek fogják-e támogatni, és ha igen, milyen mértékben – mondta Máthé Réka Zsuzsánna.

Megjegyezte, hogy a nyugat nem fog könnyen partnereket találni az ázsiai országokban, hiszen

az ázsiai országok legnagyobb része ellenfelet lát a nyugati országokban.

Tehát nagyon jól jönne nekik, hogy ebben a helyzetben Oroszországgal üzletelhetnek.

A mostani konfliktus akár bipolárissá is teheti a világrendet a szakértő szerint. A napokban készült egy felmérés, ahol azt nézték meg, miként változik a nyugati és a keleti világhoz tartozó egyének percepciója annak függvényében, ha több pólusra szakad a világ és megtörik az USA hegemóniája. Európában és az USA-ban inkább úgy gondoljuk, hogy ha ez a világ változik, akkor kétpólusú lesz, és Kína fogja vezetni. Ezzel szemben az ázsiaiak – itt fontos szerepe van Indiának és Japánnak – úgy látják, hogy többpólusú lesz, és Kína nem fog egyeduralkodó szerepet betölteni.

"Az valószínű – és ezt az európaiak is többnyire úgy látják – hogy az USA által vezetett hegemón szerep meg fog dőlni körülbelül tíz év múlva" – zárta gondolatait a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Nem akartam emlékezni, az nekem nem segített – először és utoljára szólal meg a magyar Gulag túlélője

Megtaláltuk a magyar Gulagnak nevezett internálótábor utolsó ismert túlélőjét. Az 1929-ben született Szabó Zoltán megjárta az Andrássy út 60-at, 1950 és 1953 között pedig több internálótáborban – Kistarcsán, Isaszegen, Bernátkúton, Tiszalökön és Recsken – is raboskodott. A 96 éves férfi 72 évig a legközelebbi családtagjain kívül senkinek sem beszélt a vele történtekről, még a szakirodalom és az emlékhelyet működtető Recski Szövetség sem tudott a létezéséről. Az InfoRádióval kivételt tett, viszont leszögezte, hogy hosszú életében először és utoljára hajlandó megszólalni ebben a témában, és a lakhelyét is titokban akarja tartani. Mint kiderül, ez az emlékeivel is így volt.

Csicsmann László: ellentétes az USA érdekeivel, hogy katonai úton rezsimváltást érjen el Iránban

Az Egyesült Államoknak nem érdeke belesodródni az Izrael és Irán között kialakult fegyveres konfliktusba, Donald Trump inkább Amerika gazdasági érdekeit tartja szem előtt – mondta az InfoRádióban a Közel-Kelet-szakértő.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.17. kedd, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×