Infostart.hu
eur:
364.26
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Biztonsági őr vezeti el az Utolsó Nemzedék nevű környezetvédelmi csoport egyik aktivistáját (b), miután társával olajjal öntötték le Gustav Klimtnek a bécsi Leopold Múzeumban őrzött Élet és halál című festményét 2022. november 15-én. A másik aktivista a képet védő üvegtáblához ragasztotta magát. A kép a védőüveg miatt sértetlen maradt. Az aktivisták akciója miatt a múzeum több termét le kellett zárni a látogatók előtt, a rendőrök a helyszínre érve felvették az elkövetők adatait.
Nyitókép: MTI/AP/Letzte Generation Österreich

Kitört a vihar Németországban: a klímavédők kicsapták a biztosítékot

Országos tiltakozó mozgalmat ígértek az idei esztendőre a német klímavédelmi aktivisták, de Hannover városában nyilatkozatuk szent most némi kompromisszumra is készek, ha a berlini parlamentben meghallgatják követeléseiket. A pártok többsége azonban erre nem hajlandó.

Az alsó-szászország tartomány fővárosában immár hetek óta az utak lezárásával tiltakozó Letzte Generation (Utolsó Nemzedék) elnevezéső csoport csoport most bejelentette, hogy felhagy a blokáddal, ha követeléseik eljutnak a Bundestagig. Hannover városának zöld párti polgármestere közvetett támogatást ígért nekik: közreműködik üzeneteik eljuttatásában a Bundestag képviselőihez.

A klímavédők fő követelése ezúttal az volt, hogy hozzanak létre egy "véletlenszerűen" kiválasztott emberekből álló, úgynevezett társadalmi tanácsot. Az elképzelés szerint ennek a testületnek az lenne a feladata, hogy olyan intézkedéseket dolgozzon ki, amelyek révén 2030-ra klímasemlegessé válna, azaz nem bocsát ki több szén-dioxidot. A tanács létrehozására irányuló indítvány nem egészen új, de első ízben fordult elő, hogy az aktivisták egy népes város legmagasabb rangú vezetőjében közvetett támogatóra találtak.

A német parlamenti pártok többségénél mindez kicsapta a biztosítékot,

és sorra tiltakoztak a klímaaktivisták és a hannoveri polgármester között létrejött alku miatt. A Zöldek Pártjának kivételével a szövetségi kormánykoalíciót alkotó szociáldemokrata SPD és a liberáis FDP egyaránt elítélte a polgármester által jóváhagyott ajánlatot, azt a zsarolás egyik formájának nevezve.

A zsarolás semmiképp nem nevezhető a jogos tiltakozás formájának – hangoztatta az FDP parlamenti frakciójának belpolitikai szóvivője. Szerinte éppen ezért naiv és veszélyes, ha egyes önkormányzatok engednek a zsarolásnak.

Az SPD frakciójának vezetője emlékeztetett arra, hogy hónapokkal ezelőtt Olaf Scholz kancellár is tárgyalt a klímavédő csoport képviselőivel.

A politikának azonban nem szabad megengednie, hogy zsarolni próbálják – hangsúlyozta a a szociáldemokrata képviselő. Mindez a követelések kiszélesedését vonhatja maga után – hangoztatta.

Az ellenzéki CDU/CSU pártszövetség nevében a kisebbik konzervatív párt, a CSU frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy egy demokratikus rendszerben a politikai döntéseket nem a "tanácsok", hanem a nép választott képviselői hozzák meg. A békés tiltakozások változás elindításának fontos és törvényes eszközei – hangoztatta a képviselő, aki ugyanakkor a leghatározottabban elítélte, hogy a cél érdekében különböző bűncselekményeket kövessenek el, illetve az ultimátumok és a zsarolás eszközével éljenek.

A klímavédelmet megalakulása óta zászlajára tűző koalíciós Zöldek Pártjának képviselői ezúttal nem foglaltak állást. Korábban ugyanakkor a párt egyik vezető politikusa, Robert Habeck üdvözölte a klímavédelem melletti elkötelezettséget, ugyanakkor bírálta is az aktivisták módszereit.

Nem használ, ha az emberek életét különböző tiltakozó akciók nehezítik, illetve veszélyeztetik

– fogalmazott a zöld párti politikus.

Németországban már a múlt év végén magasra csaptak az indulatok a környezetvédelmi aktivisták tiltakozó akciói nyomán, amelyek heves bírálatokat is kiváltottak mind a politikusok, mind a lakosság részéről. Egy, a közelmúltban végzett felmérés szerint a német lakosság 85 százaléka azon a véleményen van, hogy a klímaaktivisták tiltakozó akcióinak formái ártanak a környezetvédelem ügyének.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×