Az osztrák kancellár az ORF osztrák közszolgálati műsorszolgáltató által részletesen ismertetett háttérbeszélgetésen nyilatkozott minderről. Emlékeztetett arra, hogy Finnország és Svédország tervezett NATO-csatlakozása, illetve ezzel párhuzamosan a két ország semlegességének feladása nyomán Ausztriában is elhangzottak hasonló követelések. Ez a semlegesség azonban Karl Nehammer szerint sérthetetlen, része az osztrák szabadság történelmének.

A kancellár úgy értékelte, hogy

a semlegesség különleges tárgyalási státuszt biztosít Ausztria számára,

különösen az Európai Unión kívüli országok esetében. Ennek kulcsa pedig az, hogy Ausztria nem tagja egy katonai szövetségnek – fogalmazott Nehammer, aki szerint a semlegesség elvesztéséért nagy árat kellene fizetni, mégpedig az összes biztonságpolitikai szempont mellett.

A kancellár megerősítette azt is, hogy kormánya kitart a több uniós tagállam által is bírált schengeni vétója mellett. Ausztria megakadályozta két tagország, Bulgária és Románia csatlakozását az unión belül szabad határátlépést biztosító schengeni rendszerhez. Mindezt azzal indokolta, hogy az elmúlt évben a külső határokat átlépve mintegy 75 ezer migráns érkezett minden előírt ellenőrzés, illetve regisztráció nélkül Ausztriába Bulgária és Románia felől.

Az osztrák vétó mindaddig érvényben marad, amíg a schengeni rendszer nem működik megfelelően

– szögezte le.

Mindennek ellenére az osztrák kancellár úgy értékelte, hogy az EU múlt heti migrációs csúcstalálkozója "nagy siker" volt. Bécs a csúcs előtt azzal fenyegetőzött, hogy megakadályozza a zárónyilatkozat elfogadását, ha nem történik előrelépés a külső határok védelmében. Az osztrák kormány ezzel kapcsolatban mindenekelőtt kerítések, illetve falak emelését sürgette.

A kancellár szerint Brüsszelben sikerült egyértelműen fogalmazni, és megállapodni a határvédelmi berendezések, illetve infrastruktúra erősítésében. Nehammer ugyanakkor kijelentette:

nem gondolja azt, hogy a kerítés jelenti a probléma megoldását.

Fontos az, hogy késleltessék, illetve megakadályozzák a menekültek áramlását, ez pedig csakis az anyaországokkal való együttműködés útján lehetséges. Ez pedig magában foglalja a visszatoloncolási politika koordinálását – tette hozzá.

Nehammer megerősítette azt is, hogy kormánya a törökországi és szíriai földrengés után sem változtat eddigi vízumpolitikáján. A kancellár ezzel elutasította az Európai Parlament egyik, ugyancsak osztrák és Nehammerhez hasonlóan szintén konzervatív néppárti alelnökének, Othmar Karasnak azt a felvetését, hogy alkalmazzanak vízumkönnyítést a földrengés által sújtottak számára. Karas mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy Németország ezt a könnyítést tervezi.

Az embereket a helyszínen kell támogatni – szögezte le Nehammer, és elsősorban az építési munkálatokra, illetve a helyreállításra utalt.