Gálik Zoltán tájékoztatása alapján a csúcson az Európai Unió egy olyan kommünikét fogalmazott meg, amelyben teljes mértékű együttműködési szándékáról biztosította Ukrajnát – politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és a humanitárius támogatás területén. Ezen túlmenően konkrét dolgokról is szó esett, úgy mint Ukrajna tagjelölti státuszának fenntartáról, illetve az uniós tagság valamikori eléréséről, a katonai támogatáson belül vadászgépek és tankok szállításáról, a kiképzési programok működtetéséről, illetve azoknak a pénzügyi csomagoknak a fenntartásáról, amelyeket az Európai Unió eddig is már több milliárd euró értékben biztosított Ukrajna számára – sorolta a Corvinus Egyetem docense.
Volodimir Zelenszkij az csúcson többek között azt is sürgette, hogy mielőbb kezdődjenek el a csatlakozási tárgyalások. Azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire reális, Gálik Zoltán emlékeztetett, a tagjelölti státusz megadásával az EU már kifejezte szándékát, miszerint szívesen látják Ukrajnát, de előtte mindenképp teljesítenie kell azokat a – gazdasági és politikai – feltételeket, amelyek a tagsághoz szükségesek. Tehát konkrét dátum, időpont még nincs, de amennyiben a háború véget érne, biztosan felgyorsulnának a tárgyalások – vélekedett a szakértő.
Fegyverügyekben, amellett, hogy az Európai Unió jelezte: koordináltan fog fellépni Ukrajna irányába, bizonyos bilaterális találkozókon az ukrán elnök ígéretet kapott arra – például a franciák részéről –, hogy megnyitják a tárgyalásokat a vadászrepülőgépek frontján – ismételte meg Gálik Zoltán. Szó volt arról is, hogy az Európai Unió újabb 500 millió euró értékű katonai csomagot biztosít Ukrajnának, valamint a makrostabilitás területén is különböző segélyeket kíván nyújtani, és az újjáépítésben is részt fog venni.
Szintén téma volt az Oroszország elleni 10. szankciós csomag előkészítése, amelynek részét képezné különféle exportkontroll-rendszerek kiépítése is, vélhetően a korábbi intézkedések fenntartása mellett. Gálik Zoltán közölte: az EU most azokat az rendszereket szigorítaná, amelyek megnehezítenék Oroszországnak, hogy támadó jellegű katonai programokat vigyen, illetve hogy a saját haderejét megerősítse. De az olyan jellegű pénzügyi szankciók kiterjesztése is várható, amiket az unió számos orosz bank és vállalat esetében már előszeretettel alkalmaz – jegyezte meg az egyetemi docens.
A csúcs másik fő témája a migráció, ami Magyarország számára is kulcskérdés. Gálik Zoltán emlékeztetett, több ország előzetesen már jelezte, hogy a mostani találkozón a külső határok védelme mindenképp központi téma kell, hogy legyen. Nagy áttörésként értékelhető, hogy dönt is született, hogy a jövőben a kerítésépítésre is felhasználhatók lesznek az európai uniós források, amit főként Ausztria, Görögország, Bulgária és Olaszország szorgalmazta. Emellett egy másik csomagnak az elfogadására is sor került, ez pedig egy úgynevezett magatartási kódexet jelent a migránsokat mentő hajók számára, továbbá a visszatérésekkel és visszafogadásokkal kapcsolatos együttműködéseknek a fokozását is előirányozták – ismertette az egyetemi docens.
Az is eldőlt, hogy a gazdaságélénkítés kapcsán két-három hónapos tárgyalássorozatba kezd az unió, ellensúlyozandó azt, hogy az Egyesült Államok egy nagyon jelentős állami támogatási csomagot fogadott el. Létre kívánják hozni egy úgynevezett ipar támogatásra szolgáló közös uniós alapot, miközben az állami támogatásokra vonatkozó szabályokon lazítanának, hogy versenyképes maradjon Európa a világpiacon.
